Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-28 / 281. szám

s DÉI MAGyARORSZAO Szombat, 1936 november 28. FILM Rómeó és Julía — f lmen Gus Me Carthy, a Motion Pictura Herald legujabb számában a következőket irja a Rómeó és JiiHa cimti uj Mctro-filmről: Rómeó és Júlia minden idők legnépszerűbb ^¿indarabja. Rótneó és Júlia közönségsiker volt •nindég, közönségsiker ma is, bár több, mint kétszáz éves népszerűsége halhatatlanságot biztosított neki A halhatatlanság a klasszikus érték és .1 közönségsiker hármas tulajdonsága az oka anintk, hogy Irving Thalbcrg, a Metró vezető producere, miután egy évtizede foglalkozott már ¡1 megfilmesítés gondolatával, most végre elkészítette a Rómeó és Júliát. Ez a vállalkozás nem elsietett, elhamarkodott, ötletszerű lépés egy piaci iker elérése céljából, hanem a Metró komoly, megfontol! és művészi programjának egy fejezete. Az MGM anyaggyüjtő osztálya két éven kei lisztül végzett kutatásokat, hogy ezt a romantius és drámai szerelmi regényt a legkorszerűbb Keretbe állithassa bo. A tömegjelenetekhez szük•ges felvételek Veronában, a shakespeari liáma színhelyén készültek cl előre. William Strunek, a cornelli és John Murray Tucker, a lierwndl egyetem tanárai, a hires Shakespearekutatók. tudásukkal és szakértelmükkel résztvetli'k ezekben az előkészítő munkálatokban. A renaissance diszfelvonulasai. a pompázó kosztümök, a veronai Szent Zeno székesegyháza képe, a város főtere, a Capulet-esalád kertje, a tengerparti nyaraló hiven fogják visszaadni a kor levegőjét és pompáját. De nemcsak a környezet, a miliő és díszletek, hnnem a szereplők maguk is méltók Shakespeare e remekművének nagyságához Norma Shear e r játsza Júliát. T. eslie Howard Rómeót, a narcoskcdvü, civakodó Mercntiot pedig John Rarrvmore. Júlia dajkájának szereidben Edna Mav Oliver, Thybault szerenében Bnsyl Rathbone, Benvolio szerepében' pedig Reginaid Denny adnak nlvan alakítást. ani°lynél lobban Shakesp°aret még nem látszottákTrving Thnlberg ezzel a filmmel meg fogfa mutálni. hogv a zseni korokon álszállva is uralkodni tud a tömegeken, mert Shakespeare Romeo és Júliája izgfflmasságban. érdekességben, művészi és közönségsikerben tul fog szárnyalni minden eddigi attrakciót. lindapest I, 11.10: Nemzetközi vizjelzőszolgálat ¡2: Déli harangszó. 12.05: A rádió szalonzenekara. 13.10: Triumph-együttes. 16.15: Három kis mese. Felolvassa: Verbőczy Józsa. 17: Zakariás János előadása. 17.30: Bohrandt Lajos és Weidinger Ede szalonzenekara. 18.30: Dr. Soo Rezső előadása. 19: Régi nóták — hires nóták. Előadja dr. Szedő Miklós (ének) és Magyari Imre és cigányenekara. 20.10: Kit és mit idézek? A Rádióélet irodalmi rejtvényversenye. 20.35: Az Operaház lapjaiból alakult zenekar. Ve/iényel Fiidl Fri• ,is. 22: Hirek. 22.20: Hanglemezek. 23.10: Perlis Jenő és cigányzenekara muzsikál. 0.05: Hirek. Iliidupest II. 18: A földm'ivelésügyi miniszté'tim mezőgazdasági félórája. 19 10: Gazdaságpoüka 300 évvel ezelőtt, kisléghi Nagy Dénes dr. előadása. 20.15: Hanglemezek. 21.05: Hirek. Külföld. Bucnresti. 19.15: Puliti Santoliquido i ngoramüvésznő. — Róma 21: Donizetti: Lammermoori Lucia. — Kassa. 17.10: A Hárfa Női Hnlegylet énekel. 2 hét fldria pariján a DMmagvarors ág házi versenyénnek egyik jutalma. Jelentkezzék mielőbb! Minden « gyártmányú rádió újdonságok részletre is Díjtalan bemutatás Csere, javítás, karbantartás. — Ili rtuárí QTíIIHISIRÍI 9 i i hözép-hoss«u hullámra hanpszia- olfpiÁ ára 4|E U5 HfOll ö I »»niisinu É-f-l szabályozóval hullámosapdával dWLIU részle're I' • • Déry Gépáruház. fl Déimagyavovszág regénye HVRBRZSL I via KOMOR UND RAS 35 De a leányokkal még nem végeztünk. Most éppen itt vannak, az imént érkeztek meg, mindjárt kezdődik a vidám mulatozás. — Legyen komámasszony, legyen komámasszony! — kiabálnak a leányok. — Fogd be a szádi — Én ugy szeretném, ha komámasszony lenne ... Odaadom a tízóraimat, ha az lesz. Én csak azt szeretem. Meg a fogócskát. Birkózás leszi Nagy birkozóverseny Amerika és Európa között. Ti lesztek Euró' pa, mi meg Amerika. i — Nem kell birkózás. Leányok nem szoktak birkózni. A birkózás az neveletlenség. ! — De birkózás lesz! j — Nem! ! S ennél most abbamarad. Állnak mind és nem történik semmi sem. Mostanában ez gyakran van igy; egy naion többször is. A rét egyszerre kifogy a kalandokból s percekig szünetet kell tartania. Csak lassan kúszik elő ismét valami, de kétséges, hogy lesz-e kaland belőle. Ez is bizonyos változás a réten; e leányok hozták. Furcsák ezek a leányok. De senki azért ne higyje, hogy valamilyen rendkivüli s titokzatos hatalomnak a birtokában vannak; szó sincs róla. Nem, nem követtek el semminő bűvöletet, se rá nem olvastak a rétre, se szellemhadakat nem küldöttek föléje. Soha ilyet nem tesznek, nem is érdeklik a csodák őket. Még csak egy varázsszót se ismernek; ha valaki elmond előttük egyet, a következő percben máris elfelejtik. De talán épp ezzel, ezzel a bűvöletektől idegenkedő természetükkel változtatták át a rétet; vr.gy a nyomukba szegődött, vagy a szemükben van valami, ami — csak megérkezzenek —, máris feltépi az itt szállongó arany ködöt, az indiai tájak eltűnnek a gyepről s a pompás kastélyok visszavarázsolódnak bokorrá. Eddig valahol a leglégiesebb fellegek között terült el a rét, a leányok ráléptek s azonnyomban visszaköltözött a város szélére, ide, ama másik, szürkébb ás nehézkesebb valóság szomszédságába. Ha a j leányok itt vannak, minden értelemben való- | ságosabb a rét. Semmi köze azért a város- , hoz. Szabadabb, frissebb valóság ez, szabálytalanabb, olyan ujongáshoz hasonlít, amely falak között és tetők alatt sohasem hallható, — de a rét csodás életéhez viszonyítva mégis csak valóságosabb. Ha a leányok odakint vannak, merevebb a levegő; szállni benne nem lehet, legfeljebb száguldani. Hogy csak egy példát mondjak: Ha a leányok itt vannak, a réten nem terem több kaland, hanem csak heccekre kerülhet sor. Óí ezek a heccek nagyszerűek! De itt a nagy különbség: a kalandok maguktól jönnek, fa, bokor, fü kínálgatja, nyújtja őket szakadatlanul, a hecceket meg ki kell találni. S mindig valami ujat kell kitalálni s mindig olyat, aminek a többiek ne mondhassanak ellent. A nagy birkózó versenyt az imént leszavazták, tessék, most semmi sincs! Itt állunk és nem jutunk tovább. Ki süt ki valami okosat? A legegyszerűbb persze a savanyubogyószedést volna ajánlani. De ez az épp, amit ajánlani nem szabad ennek magától kell jönnie, a többi heccek végén, egyszerre csak hoev ott találiág maeukat a bokrok möeött, kissé fáradtan és nagyon kipirulva, a bokrok legsürüjében, rászomjazva a kis piros bogyók érdes és csípős-édes izére. Ugy-e, hogy milyen jók ezek a bogyók? Nevet is adtak nekik: sóskabogyónak hívják és a bokrot sóskabokornak. — Akarsz? — Adfál. — Hányat? — Ötöt. Elején még beszélgetnek. De aztán már nehezükre esik a szó. Aztán már csak szedik, szemelgetik a bogyót, beléharapnak s elhajítják. Aztán már csak állnak egymás mellett, fiuk, leányok szorosan egymás mellett, nagyon szorosan és semmit nem csinálnak. Ez aztán a legjobb. De a bogyószedés még messzi van, addig valamit ki kéne találni. Mit csináljunk? Itt volna a vasúti szerencsétlenség, aminél egy fiu meg egy leány mozdonnyá lesz, teljes gőzzel nekimegy egymásnak s, mint ahogy a szerencsétlenség kívánja, együtt zuhannak le mindketten a földre. Ez, amikor igy egymásra kell esni, mindig nagyon mulatságos. De a leányok nem akarnak zuhanást; azt mondják, fáj. Ez is valami uj a réten, s kalandoknál nem szokott semmi se fájni. Nem lenne rossz a tetszhalott sem, ami abból áll, hogy egy leány lefekszik ugy a földre, mint a halottak szoktak s aztán sorban mindenki ki próbálja a kezével, hogy csakugyan halott-e. Hasonlít ez a csiklandozásversenyhez, do érdekesebb annál. Ma azonban egyik leány sem akart halott lenni; féltik a ruhájukat. A nagy kalandozások közben senkinek eszébe nem jutna, hogy féltse a irháját. Lehetne még akár játszani is, mondjuk duplexet, volna is bőrlab la hozzá, két darab is, azt mondják, hogy ez fius játék. A leányok megint csak a komámasszonyt ajánlják, de erről aztán igazán nem lehet szó. Mit lehet csinálni? Folytatása következik.