Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-04 / 260. szám

DELMAQYAKORSZÁQ SZEOED. Szerke»ct6i«g: Somogyi uccu i2. I. em. Telelőn: 23>33..KIadöhlvaial, kölcíönkönyvíar és legylioda: Aradi ucea ». Teleion: 13-Oft..Nyomdn: Löw Lipo« ucea Telefon: 13-OA. - Távirati e».levÉlr.lm; DAim«aTaror»Aa. Szeoed Építőmunka kell A városi költségvetési vita kapcsán azt mondta, vagy azt irta valaki, hogy kulturális célokra nem pozíciójához mérten áldoz Szeged. Ez az állitás legalább olyan mértékben téves, mint amilyen mértékben igaz, hogy Szeged nem részesül jelentőségéhez mért megítélésben és elbánásban se kormánykörök — kormányok változnak, Szeged mostoha sorsra való kárhoztatása állandó —, se gazdasági, se kulturális, se idegenforgalmi tényezők részéről. Azt lehelne mondani, hogy Szeged helyi, országos és nemzeti szempontból való adottságait — kulturális adottságai se — egyetlen illetékes tényező se használja ki kellőkép s ez lehet a magyarázata, ha a viszonyokkal nem ismerős harmadik személyek Szeged kulturális intézményeiről és áldozatairól tévhitben vannak. Az egyik alapvető hibát akkor követték el, amikor lerakták az egyetem alapjait; Az eredeti elgondolástól azóta sok tekintetben eltértek, a legnagyobb sérelem azonban annak következtében állt elő, hogy a város teljesen eleget tett mindkét felet kötelező kétoldalú szerződésben vállalt összes kötelezettségeinek, a kormányok viszont a mai napig sem építettek fel azokat az összes épületeket, amelyek felépitésére a városi kötelezettségek teljesítésével szemben kötelezték magukat. Mos-t, amikor már mégis vannak közmunkák, a városnak jelentkeznie kellene igényével és ha hozzájárulását adná történetesen ahhoz, hogy az egyetem központi épületét ne épitse fel a kultuszkormány, kárpótlásul egyéb középitkezés mielőbbi elrendelését kellene kérnie. Azzal az összeggel szemben, amelyet a város elköltött, bizonyos értékű közmunkákhoz van joga. Ha az állarr kevesebb közmunkára kötelezte volna magét, kisebb lett volna a városi hozzájárulás. Abból, hogy a város a szerződésben megszabott tételeknél nagyobb tételekben adta rendelkezésre a teljes összeget, tehát a városi hozzájárulás egy részét előlegezte, nem következik, hogy a kormányoknak joguk van nem teljesíteni, vagy a teljesítési határidőt nemzedékekkel kitolni. Egyes szempontok a költségvetési vitában állandóan visszatértek. Például a pótadó emeléséről senki se akart tulni. Abban is megegyeztek a vélemények, hogy nincs pénz. Kulturális kívánságokat már kevesebben hangoztattak. De muzeum építésének, esetleg a mostani muzeum kibővítésének éí szinházi kérdéseknek több szószólója is volt. Valaki, ha nem csalódunk, zenepalota építését is sürgette. Abban azonban mind megegyeztek a kulturszónokok, hogy nem hangoztattak uj kívánságokat, nem beszéltek a megvalósitás eszközeinek előteremtéséről, ami pedig a színházat illeti, mindössze arra szorítkoztak, hogy olyan kívánságnak qdjanak hangot, amelynek a gondolatát az igazgató vetette fel s amelynek megvalósítása érdekében akkor már meg is tette, amit megtehetett. Ahhoz, hogy a muzeumépités a legsürgősebb szegedi kulturális teendő, szó se férhet. Az se kérdéses, hogy a néprajzi anyagnak e váromladékban való elhelyezése — ha ugyan el lehet muzeálisán helyezni az egész anyagot —, nem tekinthető véeleges meeoldásSzerda, 1936 november 4. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 260. sz. nak. Bár sok jogosultsága van annak az álláspontnak, hogy a várban épp a néprajzi anyag van a helyén, arról meg beszélni se lehet, hogy milyen régtől fogva lett volna kötelessége nem az idegenforgalmi hivatalnak hiszen arra nem lehet számítani, har.em más hatósági közegeknek a váromladckot magánkézből kivenni, idegenforgalmi attrakciónak berendezni, irodalmat összegyűjteni, idegen nyelvekre lefordítani és az egész kontinensen forgalomba hozni. A muzeumkibővitést hangoztatni és itt megállni, már hatósági programnak is szegény. Hát még városatyai kritikának, vagy koncepciónak. A muzeumkibővités szükségességét már Lázár György fejedelmi gazdagságú polgármesteri programját is hangoztatták. Azóta két évtizedes podesztáskodás után Somogyi Szilveszter is megtért őseihez. SzegeElúFIZEt£»I Hovonla Helyben vidéken és Budapesten 3.00, KUlíöldön b.4ü pencjO. — Egyei szám ftra tiéluöxnap 1«, vasar- és Ünnepnap 10 ÍU1. Hlrdetétek 'elvétele tarlta szerint. Megle. r-lk hélin KivMe'ével naponta reggel. den már külön muzeumnak kellen állni dúsgazdag alföldi anyaggal és kezdettől fogva a legpéldaszerübb muzeális elhelyezést kellett volna biztosítani a világhírű ásatási kincseknek. Nem tudunk szabadulni attól a hatástól, hogy a költségvetési vita ogy része a sablonok vágányain haladt, régi kívánságokat hangoztatott regi módszerrel, megfeledkezve arról, hogy a költségvetés számoszlopai mögött esetleg lehet találni uj és hatályos nyomatékot egyes régi kívánságok megvalósítása halaszthatatlanságának, égető volta mellett és eszl.özt a kívánság hangoztatásának komolyságához, ilyen érvelések láncolata meg tudná előzni, hogy a szegedi kulturai állapotokról optikai tévedések keletkezhessenek és alapot tudnának teremteni az épitő munka számára. Prága, Belgrád, Bukarest Mussolini beszédének hatásában Schmidt osz'rák államtitkár és Krofta cseh külügyminiszter a revízióról A kormányzó római látogatása Páris, november Mussolini milánói beszéde, amelyben határozottan szóvá tette azt az igazságtalanságot, amely Magyarországot sújtotta, továbbra is nagy visszhangot kelt a világsajtóban. A beszéd állandóan foglalkoztatja a francia és angol lapokat és főleg a kisantant országainak lapjait. II kormányzó rómrol utía A Budapesti Értesítő beavatott helyen arról értesül, hogy Horthy Miklós kormányzó római látogatásra készül, ennék időpontja azonban még nincsen véglegesen megállapítva. BÉCS Schmidt államtitkár: »Mussolini Horthy kormányzó látogatására gondol/« Bécs, november 3. Schmidt Guidó osztrák külügyi államtitkár kedden délután a külföldi hirlapirók egyesületében az osztrák külpolitika időszerű kérdéseiről beszélt. Többek között ezeket mondotta: — A német—osztrák egyezmény elérte kitűzött célját: a feszültségek enyhítését és a két állam közötti rendes baráti viszony helyreállítását. Neurath báró külügyminiszter meghívta Schmidt külügyi államtitkárt Berlinbe, a meghívásnak eleget fog tenni és azt hiszi, hogy a látogatásra november második felében fog sor kerülni. — A revizionizmus a magyar politika alapvető tétele — folytatta. Tény, hogy a magyar nép egy nagy százaléka az ország határain kívül él. Ausztriában tehát megértik azt. hogy Magyarország nyomatékosan hirdeti a revíziót. — Mussolini akkor, amikor Olaszországnak Magvarország irányában érzett barátságát ünnepélyesen kinyilatkoztatta, nem a bécsi értekezletre gondolhatott, hanem Horthy kormányzónak egv későbbi időpontra tervezett római látogatására. Krofla vélasra Kánya és Mussolini beszédére „Csehország tiszíe'e ben tartja Magyarország és Ausztria ioitait, de nem vá^íozfat a leghatározottabb revizióellenes politikai** « Prága, november 3. A képviselőház külügyi bizottságának ülése Krofta külügyminiszter felszólalásával véget értKrofta elismerte, hogy a kisantant azon ar. alapon jött létre, hogy együttesen védekezzenek Magyarország revíziós törekvéseivel szemben, később azonban a kisantant jellege merőben megváltozott. A kisantant országainak törekvése nem Magyarország ellen irányul. hanem Csehország, Románia és Jugoszlávia együttműködését jelenti a népszövetségi alapelvek alapján. Krofta ezután Kánya Kálmán magyar külügyminiszter kijelentéseivel foglalkozott, aki azt mondotta, hogy Magyarország gazdasági és idővel talán politikai együttműködésének a kisantantállamokkal misem áll útjában, hn Magvarország teljes egyenjogúságát elismerik, vaI lamint szerénv és természetes követeléseit. Krofta hangsúlyozta, hogy a kisantant részéről ennek feltételei meg vannak adva. A kisantant tudatában van felelősségének az európai közvélemény előtt és igyekezni fog kapcsolatait rendezni Magvarországgal és Ausztriával. A kisantant tiszteletben kívánja tartani a kel ország jogait, függetlenségét és egyenjogúságát. Magyarországgal — mondotta Krofta — ebben a szellemben tárgyalunk a jövőben is. Mussolini nyilatkozatáról Krofta megjegyezte. hogv a milánói beszédben sok van. ami erősen eltér a cseh politika útjától. A Népszövetség. a leszerelés és az együttes biztonság kérdésében Csehország Mussolinivei merőben ellentétes állásponton van és hasonló kiielentesek nem kényszerithetik Csehországot arra, hogy bármit is változtasson eddigi politikáján,