Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-04 / 234. szám

ÍO ÜÉÍ. MAG/ARORSZAO Vasárnap, október 4. Tuzsfa, koksz, szén eladás a belvárosban p^ombázott zsákokban, sulygaranciával, hazhazszállitva előnyős árak mellett, kis tételben Is Száchenyj-tér 3. szám alatt az ud- varban (Tisza-szálló me lelt.) & -n-r— Európának egyik legnépesebb országa. Ismét a magyar méretekre utalva, a légi Magyarországnál kisebb területen a lakosság száma meghaladja a negyven milliót. Abessziniának azok a részei, amelyek ezerötszáz méter magasságban cs ezen fölül fekszenek, elméletileg teljesen alkalmasak a fehér ember települése számára. Gyakorlatban azonban a letelepedés csak akkor lesz lehetséges, ha lesznek utak, lesznek egészségügyi berendezések és iskolák azok számára, akik hajlandók uj hazát keresni cs részt kérni egy uj- Olaszország megépítéséből az afrikai ég alatt. A tervek szerint a kormány tiz esztendő alatt egymillió embert akar letelepíteni Afrikába n. Ha ez sikerül és ha ezzel egyidejűleg az olasz vállalkozás feltárja Abessziniának eddig inkább csak sejtett, de igazában alig ismert természeti kínrseit, akkor Olaszország csakugyan a legelső gyarmatosító hatalmak sorába emelkedik. Ami eddig történt, csak a kezdetnek kezdete és alig több a körvonalak megrajzolásánál. Az igazi gyarmatosítás csak ezután kezdődik meg és a most következő esztendőknek lesz a munkája. Elsőrendű kárpitosmunkák, modern fotelek, recamiék, figyelme», ponto« kiaiolgálás. Sachs Nándor 1» Mrpítosmaster, Oroszlán ucca 8 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ALAPÍTTATOTT 1841-BF.N ALAPTŐKE CS TARTALÉKALAPOK 5» és 7» MILLIÓ PENGŐ SZEGEDI FIÓKJA BETÉTÁLLOMÁNY 1935. ÉV VtföÉN: Takarókkönyvben . . . 154.8 Folyószámlában . . . Ii9.— összesen: 293.8 MILLIÓ PENGŐ Valutákat és devizákat szolgáltai utazásokhoz, áruforgalomhoz. Olcsón Női bőrkabát és szörmebundák. Női szőrmés télikabát P 20-tól Női perzsás kabát . P60-től vásárolhat Férfi nehéz double kabát F18-től Fekete télikabát P24-től Bőrkabát . . P32-től Blaulgnátz áruházában, Kelemen-ucca 5. Egy másik alapítvány története Irta GAL MIKSA Az első, amelyről e lap hasábjain irtani, a „Pester Lloyd" alapítványának igen szomorú története volt. A „Lloyd" által a szegedi árvíz világhírűvé vált szomorú eseménv hatása alatt megindított gyűjtési akció meglepő eredményekép 136.837 forintot juttatott cl Szeged városának azzal a céllal ós alapitó levelében lefektetett rendeltetéssel, amelyet a Dclniagyarország 1935 június 9-iki számában közölt cikkben ismertettünk. Ez az igy 136.837 forinttal létesített alapítvány ma lényegtelen összegben szerepel s talán csak névbecsülésből találkozunk még vele, hiszen rendeltetésének megfelelni már amúgy sem tud. Az alapítványi összeg legnagyobb részét 245.500 koronát a város 1912—1913 évben saját magának adta kölcsön és felépítette, meg felszerelte azzal a köztisztasági üzemet. Vissza is fizette pontosan a kölcsönt 1922. évben 245.500 koronával, amiáltal lehetővé vált az alapnak mai összegű 460 pengő keletkezése. Igaz ugyan, hogy az alapítványi összeg a takarékban is elértéktelenedett volna, sőt ha hadikölcsönbe fektetik, az sem érne sokat, minderre azonban sor nem kerülhetett, mert az összeggel a város tartozott. Az is igaz, hogy pénzkölesönőkre a valorizáció nem terjedt ki s igy ha az alapot rendeltetésszerűen kihitelezték volna apróbb tételekben, az igv elértéktelenedett volna; csakhogv más elbírálás alá esik a rendeltetésszerű felhasználás esetén bekövetkezett devalválás és a város által történt felhasználás. Mert hogyha az alapítvány gondnoksága — véletlenül ugyancsak a város — idejében a valorizálás kérdésével foglalkozik s azt esetleg bírói döntés alá bocsátja, módjában állhatott volna szembeállítani a pénz eredetét, rendeltetését s az alapitó ok-* mánvban lefektetett emberbaráti célokat azzal. hogv az de facto mire használtatott fel, helyesebben, hogy a kezelő és kölcsönvevő egy ós ugyanazon jogi személy, akinél értékálló és fogható vagyonná vedlett át s igy nem kétséges. hogy ez esetben az átértékelés birói jogsegélyben is részesült volna. Mindez azonban nem történt meg és igy az alapítvány ma már csak névleg és emlékként létezik. Most pedig alábbiakban egy másik alapítvány történetét fogjuk ismertetni. 1915 december 23-án Békéscsaba közgyűlése néhai ü r s z i n y i Dezső és neje árvaházi alap alapitó oklevelét fogadta el, amely egy elidegeníthetetlen házból és értékesíteni rendelt földekből állott. Az alapító oklevél egyenesen ugy intézkedik, hogy „az elidegeníthetetlen nrvaházon kívül ("II. I.) minden alapitvánvi vagyon pénzértékben kezelendő s vagy állampapírokba fektetendő, vagy pupilláris biztosítékot képező jelzálogkölcsönökben kamatoztatandó." A város a földeket értékesítette is. hogy eleget tehessen az alapítók kívánságának, "a pénzt pedig — rövid kezelés után — hadikölcsönbe kényszerült elhelyezni, noha ezen ténvkedése is megfelelt az alapitó rendelkezésének, hiszen „állampapírokba" lett elhelvezve. A hadikölcsönök sajnos elértéktelenedtek ugv, hogy a normális idők beálltával az alapítvány egy házzal és egy csomó, csekély értékű papirossal rendelkezett, minekfolvtán a város az alapitó okiratban körülirt és vállalt kötelezettségeknek - saját hibáján kivfil — eleget tenni nem tudott. Am Békéscsaba nem elégedett meg egyszerűen e ténv regisztrálásával, polgárai, meg vezetői lelkiismeretét nem nyugtatta meg az az igazolható ténv, hogy az elértéktelened'-snek a bekövetkezett vis major, illetve az alapítók egyenes utasításának szószerinti végrehajtása az okozóÍ3. ök lelkiismeretüket, jobb'belátásukat vették elő és követve a hagvománvózók nemes, errbérbaráü gondolkodását és célját, közgvülégileg elhatározták, hogv a város és a hagyományozok. vajrv alapilók hibáián kivül semmivé vált alapítványt I «aiát ereiükből. helyesebben a város iniciatij vajából és vagyonából restituálják. Elhatároi zásukat telt követte: évente bizonvos — a ¡ó időkben nagyobb,, később kisebb — összeget vettek l'el költségvetésükben és már ' 1935-ben a felügyeleti hatóságnak jelenthették, hogy Urszinyi Dezső és neje árvaházi alapítványa elérte á 80.000 pengő készpénzt és azt értékállandóság, meg fundált jövedelembiztositás céljából ingatlanokba kívánják fektetni, amihez á belügyminiszter 9-104—1935. II. sz. alatt hozzá is járult. Azóta már az ingatlant meg is vették, sőt bérbe is adták. Ez a második alapítvány története. S habár megállapítható, hogy Békéscsabát az Urszinyi alapítványból kifolyólag sem felelősség, sem — enyhén mondva — kapzsiság az elértéktelenedést illetőleg nem terhelte, sőt az árvaház céljait szolgáló és igy el sem idegeníthető házon felül vagyoni státuszát ezen alapítvány még csak papiroson sem emelte, alapítvány még csak papíroson sem emelte, valamint az, hogy a restituálás elég érzékeny .terhet rótt a városra, még sem haboztak a normális viszonyok helyreállta időpontjában azonnal hozzáfogni sajátulcból azt pótolni, amit az idők mostohasága tönkretett. Siettek a pótlással, hogy a hagyományozók, az alapítók nemes elgondolását 1Ö0 százalékig teljesítve, azt végrehajthassák és megörökitsék. Ezzel nobilis felfogásuknak, a hagyományozók és embertársaik iránt érzett megkülönböztetett nagyrabecsülésnek oly fényes tanújelét adták, amely méltóan sorakozik az adományozók mellé, sőt azt talán felül Is múlja. Ebből tanulni, okulni lehetne! Szeged városa, amely a „Pester Lloyd" alapitvánv emberbaráti céljaival, nem intencióival ugyancsak tisztában volt ég van s mely ezen alap felhasználásával vagyoni státuszát ellenérték nélkül emelte, nem tartja-e még elérkezettnek az időt arra. hogy — fiskális felfogástól függetlenül — lelkiismeret és kötelességből az alap restituálásához hozzáfogjon? Nem tartja-e etikai értelemben is tulterhesnek, sőt egyenesen nyomasztónak, dehonesztálónak és az anyagi ellenértékkel valóban arányban sem állónak, bár alapos és jogos, azt a vádat, hogy egy magasztos cél elérése, nyomorgó emberek megsegítése végett létesített alapot saját vagyona gyarapítására használta fel. Vád ez. még ha cselekedet fiskálisjogi kifogás alá talán nem is eshet. Hát volt, vagy lehet-e erre a 70.000 holdas, milliós költségvetéssel dolgozó városnak erkölcsi szükségei Nem kellett volna-e már régen hozzáfogni a restituáláshoz az akár jogos, akár jogtalan, de látszóla-< gosan alapos vádak elnémitása végett! Békéscsaba követendő példát statuált, mert volt erkölcsi bátorsága a cselekedetre, noha nem is gazdagodott, mérlegében az elértéktelenedett vagyon ellentéte nem szerepelt Menynyivel könnvebb, megalapozottabb, ellenértékkel rendelkező lenne Szeged elhatározása. S mennyivel igazabb.