Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)
1936-10-09 / 239. szám
DELM AGYAKOKSZAG SZEOED> Szerketztöiég: Sonogy> uccn 22. I. em. Telelőn: 23.33..KIadóhIvatel, kOIctUnkOnyvtAr ét legylrodn: Aradi ucca S. Telelőn: 13—ÜO..Nyomda: LOw Llpoi ucca 1«. Telefon: 13-oe. - Tavira« e* leveleim: Oeiira«yaram6e. 9*eoeí Péntek, 1936 október 9. Ara ÍO fillér XII. évlolyain, ¿39 SÍ. CLOFIZETCSI Havonta helyben vidéken e* Budapesten 3.6«, KUltöldön 0.40 peng«. — Egyet tzám ara heiKöznap ÍO. vasár- A» Ünnepnap 16 IUl- Hlrdctetek .elvétele larlia tzcrlnl. Megje. -• !t fien-> < v4»-'ével nnnonla renoel. II magyar politika utja A parlament kupolacsarnoka, ahonnét utolsó útjára kisérik a halott miniszterelnököt, most öltözik a gyász fekete színeibe, az ország kormányzója előtt pedig folynak a kihallgatások, amelyekből ki kell alakulni a magyar politika jövendő utjának. Időrendileg a halott miniszterelnök és az élő politika mégegyszer találkoznak egymással. Szimbolikusan az ember múlandóságát és a nemzeti élet örökkévalóságát, vagy legalább is emberi életet sokszorosan meghaladó méreteit jelképezi a véget jelentő katafalk ácsolása és ugyanakkor a jövő politika útjainak keresése. Történelmi értékítéletet mondani emberekről és felállítani történelmi periódusoknak mérlegét, amíg élnek a szereplők, vagy amig le sem száradtak a könnyek, melyeket értük hullatnak azok, akik bennük mindenkinél többet vesztettek, hiu és hiábavaló feladat. Az emberi közelség megváltoztatja az arányokat és a távlatot, amely pedig szükséges ahhoz, hogy történelem legyen a jelenből, melynek mi is részesei vagyunk. De más az, ha történelmet keresünk ott, ahol még lüktetnek a mának érzései, szenvedélyei és indulatai és más az, ha a mementó magábaszállásának perceiben, melyeket a csontkezű hatalom "parancsol reánk, akár a legutolsó negyedórák tapasztalatait a jövő számára próbáljuk érvényesíteni. Függetlenül minden pártpolitikai beállitottságtól, az elhunyt miniszterelnök a magabízásnak és legmagasabbfoku optimzmusnak volt képviselője a politikában. Ez a vérmérsékleti optimizmus, amely a gondviselésnek mindenesetre értékben fel nem becsülhető ajándéka, amelyet éppen Gömbös Gyula esetében igazolni látszott közéleti sikereinek sorozata és aránylag rövid időre terjedő pályájának kivételesen gyors felfelé Ívelése, bizonyára alkalmas volt arra, hogy nagyon sok személyi és tárgyi nehézségen átsegítse őt és kisebbnek láttassa vele azokat az akadályokat, amelyekkel a magyar politikának belső és külső vonatkozásokban egyaránt meg kell küldenie s amelyek nála töprengőbb hajlandóságú egyéniségeket talán eltérő ütemre, sőt egyes esetekben megtorpanásra is késztettek volna. A politikában a megfontoló gondolkodás mellett legalább is egyenrangú jelentősége van a helyes megérzésnek, amit kiokoskodni és könyvekből megtanulni nem lehet. Ez a mindenkori megérzés az, amely az egész nemzet múltjára vonatkoztatva az államfenntartó ösztön képében jelenik meg szemünk előtt, az egyeseknél pedig azt diktálja, hogy adott esetekben, adott helyzetekkel szemben mit kell cselekedniök. Ebből a szempontból nézve és mérlegelve a magyar politika szükségleteit, célkitűzéseit és lehetőségeit, kettőt lehet megállapítanunk. Az egyik megállapítás az, hogy a nemzeti összeomlás nagy szerencsétlensége óta a külpolitika fokozottan döntő jelentőségű tényezője lett a nemzet életének s a belpolitikának nem lehet fontosabb célja, minthogy idehaza olyan légkört teremtsen, amely a magyar viszonyokat föléje emeli más országok belállapotainak és megteremti az előfeltételeket a nemzet előtt lebegő külpolitikai célkitűzések eléréséhez. A másik meeállapitás személyi. mondhatnók pártközi természetű. Vannak olyan külpolitikai kérdések, helyesebben elvek, melyekben idebent nem lehetnek ellentétek, legfeljebb csak árnyalati különbségek keresztülvitelük és megvalósításúk módja és ideje tekintetében. Melyek azok a kérdések, melyekben találkozik az egész magyar közvélemény nézete? Az egyik az, hogy a trianoni békediktátummal Magyarország sorsát és jövendőjét elintézettnek nem tekintheti. Ez nem titok; idehaza nincs senki, aki szembehelyezkednék a revízió gondolatával és kormánynyilatkozatok juttatták kifejezésre ezt a gondolatot a barátságos és semleges külföld irányában. De ezzel szorosan összefügg a második és harmadik tétel, amely ugy hangzik, hogy külpolitikai céljait Magyarország békés eszközök igénybevételével és minden olyan kalandos kísérletnek a kikapcsolásával akarja megvalósítani, amely magának az országnak és nemzetnek sorsát tenné kockára. A ma politikusai sem téveszthetik szem elől Deák Ferenc bölcs mondását, hogy a hazáért mindent szabad kockáztatni, csak magát a hazát nem. Meg vagyunk győződve róla, hogy a kormányzói kihallgatások során, amelyek uj légkört akarnak teremteni a régi feladatok megoldásához, ez a felfogás fog kifejezésre jutni valamennyi párt képviselői részéről. És szeretnénk remélni, hogy olyan következtetések szűrődnek is le a kihallgatásokból, hogy azok egy betegség tartamára kötött hallgatólagos fegyverszüneten tulterjedőleg tényleg alkalmasak lesznek a belső politikai légkör tartós megjavítására. Mert csak ez adhatja meg igazán a reális jogosságát az elhunyt miniszterelnök személyi optimizmusának, melyet tárgyi formában szeretnénk a síron tul is átmenteni és megőrizni az egész magyar jövendő számára. Gömbös Gyula ravatala a parlament kupolacsarnokában A halott miniszterelnök ulja Münchentől Budapestig A nagyszabású mündieni gyászünt)épség után csütörtökön reggel magyar területre ért a gyászvonat, amely Gömbös Gyula miniszterelnök holttestét Budapestre szállította. Münchenből a bajor —osztrák határig német katonai küldöttség kisérte a vonatot, a határállomásról H ó m a n kultuszminiszter táviratban mondott köszönetet H i t1 e r n e k azért a megbecsülésért, amelyben Németország az elhunytat részesítette. A gyorsvonatot Salzburgban a helytartó és a polgármester vezetésével a városi vezetőség fogadta, hatalmas piros-fehér szalagu koszorút helyezett el a koporsóra. Néhány perocel hét óra előtt futott be a vonat a bécsi West-Bahnhofra, amely a hajnali szürkületben is mozgalmas képet mutatott. Rudnay Lajos magyar követ a követség teljes személyzetével várta a vonatot, a pályaudvar mellett díszszázad állt őrt. A gyászünnepség a pályaudvar indulási oldalán zajlott le. ahol a gárdazászlóalj díszszázada állott őrt. Feketébe öltözve megjelent Schuschnigg kancellár, Stockinger kereskedelmi miniszter, Schmidt külügyi államtitkár, Zehner altábornagy, hadügyi államtitkár, Ha we lm ayer tábornok, Bécs katonai parancsnoka, a rendőrség parancsnoka, Salat a bécsi olasz követ és még sok magasrangu osztrák állami tisztviselő. Az osztrák kancellár fehér és vörös dáliákból készült koszorút helyezett el Gömbös koporsóján. A koszorú szalagján a következő felirás állt: ,.Tn treuer Kameradschatt: Knrt von Schuschnigg". A vonat 'elindulásakor a katonazenekar gyászindulót játszott. Hegyeshalomnál fekete zászlók, diszőrségek és katonazenekarok fogadták a gyászvonatot. Az állomáson Tahy László államtitkár, Marton Béla vezetésével a Nep-képvisclők n&gy rsopouia álldogált, amikor a voi.at bífmölt. Mavton Béla a fekete gyászkocsi előtt kissé megtántorodott és zokogvi rábjruit Sztranyavszky Sándorra, aki szintén hangosan zokogott. Radochay László főispán helyezte el a vármegye koszorúját. A vonat gyászdalok kíséretében futott ki az állo másról. Győrött is, ahol csak két percig állott a vonat, gvászünnepség zajlott le, majd a vonat tovább robogott és 11 óra 27 perckor futott be a kelenföldi pályaudvarra. Itt is nagy tömeg várta a vonatot. A kormány tagjai a Keleti-pályaudvaron sorakoztak fel. Elsőnek Kozma Miklós és Kánya Kálmán érkezeit meg. aztán sorba jöttek: U 1 a i n Ferenc, M a t o 1 c s y Mátyás, Urbán Gáspár, Mikecz ödön, báró V o inich Miklós, Bárczay István, Somkuthy honvédelmi miniszter, gróf Telek v Pál, báró Radvánszky Albert, Baross Gábor, Antal István, Lamotte Károly, Fabinvi Tihamér, Bessenyey Zénó, I v á d y Béla, az olasz, német, osztrák követek, R a f f a y Sándor, Ravasz Lázló, Komis? Gyula és még számosan. A halott miniszterelnök Budapesten A vonat háromnegyed 12 órakor érkezett meg a pályaudvarra. A pályaudvar előtt meggyújtották a hatalmas kandalábereket és a csendőrök díszruhás sorfala között katafalkra helyezték a koporsót. A pályaudvar előtt ezrekre menő tömeg gyűlt össze. A pályaudvar egész Környékét fekete drapériákkal vonták be. Amikor a vonat megállott, vigyázz állásban, némán tisztelegtek :> jelenlevők. Egy vasúti tisztviselő a kopors-ót hozó kocsihoz lépett, leszedte a plombát és felnyitotta a kocsi ajtaját. A következő kocsiból egymás után léptek ki H ó m a n Bálint kultuszminiszter, Szlranvavszky Sándor, vitéz B i r ó György képviselő, vitéz R á c z Jenő altábornagy. Mögöttük lépett ki a kocsiból gyászban Gömbös Gyuláné, akit leánya és fiai követtek. Velük jött vitéz Szakváry Emil alezredes, I Tahy államtitkár. A határ elé utazott Gömbös Gyula édesanyja és két nővére is. j