Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-28 / 255. szám

Swtdn, 1930 október 28. OetMAGTAkORStKO 3 Érdekes beszédek, részletes bírálatok a városi költségvetés vitájában A föld kulturáia, a tanya élele, a paprikamonopólium, az idegenforgalom, az igazságtalan tarifapolitika, a beruházások, az ellenzéki kritika, az ötéves utépitési terv, a gazdasági szabadság és a kereskedelem és ipar, ami kimaradt az expozéból Délután 4-től este fél 10-ig 11 szónok — Szerdán folytatfák a vitát (.4 Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatósági bizottság kedden délután dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes elnökletével élénk érdeklődés mellett folytatta a város költségvetésének tárgyalását. A vita második napján elsőnek dr. Dettre János *zólalt. fel. — Fekete ruhában gv ültünk össze a tegnapi napon — kezdte beszédét —, hogy ezzel is kifejezést adjunk az elhalt miniszterelnökkel szemben érzett részvétünknek. Tragikus esemény folytán igv gyászruhába öltözve fogtunk hozzá a költségvetés tárgyalásához. De nemcsak a halott miniszterelnökről kell megemlékeznünk, hanem a halott közigazgatásról is. Ám nem elég a halottról az emlékezés, az is kötelességünk, hogv gondoskodjunk a hozzátartozókról. Gondoskodásunk oszközc a költségvetés, melynek a Vigasztalások Könyvének kellene lennie s ehelyett inkább — Jeremiás siralma. — Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy minden fillérben, amit a költségvetés tartalmaz, a polgárság munkájának verejtéke tapad s nemcsak azzal kell törődni, hogv a hevételeket mire fordítsuk, hanem azzal is, hogy honnan szerezzük azokat be. Amit a közgyűlés megszavaz, az mind a polgárság tartozásává válik. A szellemi kultura szolgálata után. — folytatta — a föld kultúrájának szolgálata következik. Egy nemzedék munkája lezárult s ez a nemzedék nagyot alkotott a szellemi kultura szolgálatában, most a föld kultúrájának megteremtésén kell fáradozni. Nekünk — mondotta — fel kell emelnünk a tanya népét az igénytelenségnek, a gazdasági erőtlenségnek, a fogyasztóközönségnek mai fokáról. (Általános helyeslés.) A földet nem tudjuk szaporítani, de szaporítani tudjuk a munkaalkalmakat é6 szaporítani tudjuk a gyümölcsfákait. Cegléd szeszfőzdét alapit, Békéscsaba hűtőházat épít, csak Szegeden nem történik ebben az irányban semmi. Ezt a. várost, mint exportpiacot oda kell állítani Kecskemét és Nagykőrös mellé s a hatóságnak nem szabad ellankadni addig, amíg ennek feltételeit meg nem teremti. (Helyeslés.) — A tanya népe — mondotta Dettre —. a maga számára elhagyatottan különb életfeltételeket biztosítani nem tud. Már pedig nekünk az a kötelességünk, hogv ezt a számukra megteremtsük. (Taps.) Ebben a vonatkozásban kiván a paprikarendelettel is foglalkozni. Heteken ós hónapokon keresztül — folytatta — figyelmeztette a szegedi termelőket, hogy milyen veszély fenyegeti a szegedi paprikát. Ami a szőlőnek a filoxera, ami a gyümölcsnek a pa jzstetü. az a paprikának a — hangya. '(Általános élénk derültség és taps.) Ha az ország fogyasztóit megadóztatnák a szegedi termelők javára, akkor — mondotta — meg tudna alkudni ezzel a rendszerrel. Itt- azonban az ország fogyasztóit a — Hangya javára adóztatják meg s nem juttatnak semmit a termelőknek. (Helyeslés.) Nekünk az a kötelességünk, hogy a tanya népét 6egitsük átvészelni azon a Széchenyi Mozi Szerdán és csütörtökön E' V A Lehár Ferono örökszép opurettje filmen Magda Schnelder, Loo Slezák gazdasági rémuralmon, amit most szenvednek. (Helyeslés, taps.) S itt van jelentősége annak, hogy egy uj mezőgazdasági kul túrát kell megteremteni. A város hatóságának életfeltételekké kell emelni a szegedi föld adottságait. Nem csak azt kell nézni, hogy a haszonbérlő tud-e fizetni, hanem azt is, hogy eleget tesz-e a földdel szemben kötelességének. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a szegedi föld termőereje csökken, vele csökken a föld hozadéka s azzal a haszonbérlők fizetési képességei is. (Helyeslés.) — Ezért, van jelentősége annak — folytatta Dettre —, hogy a pótadót csökkentjük. Nem nagy pénzügyi eredmény a kétszázalékos csökkentés, de mégis nagy jelentőségű. Ha a hit is realitás, akkor ez a csökkentés el fogja talán hitetni a város polgárságával, hogy a közterhek csökkentésének útjára léptünk. Ez a hit vissza fogja adni a tőko bizalmát, erŐ6Íteni fogja a vállalkozói kedvet, az építkezési hajlandóságot s egyfelől ez, másfelől a birtokos osztály megerősödése ós vásárlóképességének helyreállítása uj gazdasági, ipari és kereskedelmi fellendülésnek alapjait vetheti meg. Ha ez a város a szellemi kultura szolgálatában tudott nagyot alkötni. alkosson most nagyot a föld kulturája szolgálatában is. (Nagy taps.) Olyan hivatás, olyan teljesítmény ez, ami egy egész nemzedék munkájára érdemes. (Általános helyeslés.) — Törődnünk kell azokkal, akik „szivüknek, szellemüknek és karjuknak erejével" építik ezt a várost a mindennap kötelességét teljesítve ée áldozatot meghozva. Nem emléktáblával, a költségvetéssel bizonyítsuk be gondoskodásunk őszinteségét ée hatályosságát. A költségvetés sok eredményt még nem mutathat fel, de muj tatja már azt az irányt, melvben haladnunk kell. S ezért talán több hittel, mint meggyőződéssel elfogadja a költségvetést. (Nagy taps a közgyűlési terem minden oldalán. A szónokot számosan üdvözlik.) A nagvhatásu beszéd befejezte után dr. vitéz Shvoy Kálmán felkelt helyéről, odasietett Dettréhez és melegen gratulált,. Ezután dr. Meskó Zoltán beszélt. Főképpen közegészségügyi kérdésekkel foglalkozott. A költségvetést általánosságban elfogadja. Dr. Kertész Bé'a azzal kezdte beszédét, hogv a polgármester expozéjából hiányzott a kereskedelem és az ipar problémája. Pedig Szegeden megbénult minden forgalom. A pénzügyi kormányzat nagyon mostohán bánik ezzel a várossal. Az államhatalom egyre ujabb feladatokkal terheli meg a város adminisztrációját, do ezzel egyidejűleg a jövedelmeit is csökkenti. Azért nem szállíthatja le a város a magas belvpénzeket,, a hidvámdijakat, ezért' kénytelen tűrni épületeinek fokozatos pusztulását. .4 szövetkezetek segélyezésére ezzel nagyon sok milliója van az államnak. Foglalkozott ezután az állvmrendörségi hozzájárulás kérdésével ós megállapította, hogy Szegeddel szemben a belügyminiszter a legmagasabb. a 3 százalékos kulcsot alkalmazza. Pedig Szegednél lényegesen kedvezőbb viszonyok között élő városok vannak. — A harmincas éveket az állandósult ideiglenességek korszakának lehetne nevezni — folytatta dr. Kertész Béla —, mert az ideiglenesnek minősített rendkívüli adófajták megnövekedtek, állandósultak. Ugyanilyen sérelem maga az inségjárulék is, amelyét annak idején egyetlen évre vetettek ki, de már 1931 óta minden évben kivetik. 19$ -ben és 1932- , Kerékpárosoki ElsörendU kerékpárokat engedményes árban részletre adom. Gimikat és alkatrészeket most filléres -Z • árban kaphat dZaFIVO «9VIClOrnál, 10 Szeged, (Kiss D palota) Kiss u. 2, ben ez még indokolt volt, de az idén. a ió ter més Után az inséaadó fenntartására nem lehet már elfogadható indokot találni. Fizessen mindenki a jövedelmi adója után inség járulékot. Ezután az idegenforgalom kérdésével foglalkozott. Az idegenforgalmi hivatal helyesen látja el munkáját. A főtisztvieelőknek idegen nyelveket kell tanulniok, de ajánlatos lenne, ha a szomszédos államok nyelvét is elsajátita nák. A szabadtéri játékokat állandóan nem rendezheti meg a város — mondotta —. mert ez nem városi, nem hatósági feladat, a várossal szemben mindenki nagyobb igényeket támaszt Nem kívánhatjuk a város főtisztviselőitöl hogy nyári hónapokban munkaidejüket ée erejüket, a szabadtéri játékok megrendezéééro ál dozzák fel. Az lenne a helyes megoldás, hogv egy korlátolt felelősségű társaság alakulna b | inagánérdekeltségek bevonásával. — Tiltakozik az ellen, hogy a várog eladja 1 a nemrég megvásárolt Speyer-kötvónveket. mert ezeken, a kötvényeken még sokkal többet fog keresni a város, mint amennyit eddig keresett. ! A város a gázgyártól az uj szerződés megköté' sekor hárommillió pengős kölcsönt vett fel. amely ebben az évben jár le. Ennek a kölcsönnek a súlyát erősen érzi a város, merít megakadályozza, hogy a gázgyárral szemben szerződéses jogait érvényesíthesse. A szerződés szerint 1938-ban megnvilik annak a lehetősége, hogv egységárreviziót kérjen Szeged. A fenálló kölcsön a várost valósággal megbénítja. A kölcsön visszafizetése, vagv hosszúlejáratú kölcsönné való átalakítása érdekében el kell követni mindent. (Helyeslés, taps.) Dr. Tonelll Sándor volt. a következő szónok. A polgármester expozéjában nem volt szó sem az iparról, sem a kereskedelemről, pedig ismertetnie kellett volna azokat a várospolitikai irányelveket, amelyekéit a város hatósága az ivarra és a kereskedelemre kiván alkalmazni. Azokat a juttatásokat, amelyekkel a tanyai lakossság érdekeit kívánja a város szolgálni, csakis az ipar- ^ ból és a kereskedelemből merítheti. Fontos várospolitikai program lenn© megszűntééi azt az aránytalanságot, amely a tarifarendszerben Szeged kárára érvényesül. Budapest például 54 filléres átlagos tarifával jut a szénhez. Szegedet ezzel szemben 110 filléres tarifa terheli. Ha Budapest tarifáját egy fillérrel emelnék, az lehetővé tenné a szegedi tarifa 60 fillérre való leszállitását. Ennek pedig óriási előnye lenne Szeged iparára ós kereske- . delmére, amelynek kérdése a tanya szempontjából sem lehet közömbös. Idegenforgalmi szempontból a nagy versenyben Debrecen és Kecskemét került az élre. még pedig a propaganda ügyessége következtében Propaganda következtében került a Bugac és a Hortobágy a nemzetközi érdeklődés tudatába. Olyan gazdag népvándorláskor! anyaga, mint Szegednek van, nincs egyetlen más múzeumnak sem. De ennek az anyagnak nagy része ládákba zárva vesztegel. Ugyanez a sorsa a muzeum néprajzi anyagának is. Ezért van szükség a stefániai várromra, amelynek helyiségeiben a muzeum nóhánv gyűjteményét el lehetne helyezni. — Idegenforgalmi szempontból igen nagy jelentősége van a fuiballnak is — folytatta. A vasárnap Szeged—Ferencváros mérkőzés MHMC3 SZEREKJAVITASOK felelősség1 mellett olcsón ¡f BABOS hangszerkéatitőnél, OROSZLAK U, 2. M