Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-25 / 253. szám

TRR I: M A" CÍ r A R O R S ÍRN vasárnap, IVJIO okt(ftu»r 25. Kötöttáru különlegességek, divaínyakkeodők, esernyők, iéll a^sónemilek, férfi divaíkalapok, bőr- és köíöííkesztyuk, boka- RA||Alf védők, gumffüzők- és melltartók. S'íVi iUIMif I ColfCl 6111161 siker iránt, hogy a Pesti Hirlap 1879 junius 24-i száma mellékletén hangjegyekben leközölte Sza1-adi hősi indulóját. (Hangszerelte Massenet Gyula, zongorára átirta Sonm M.) Az utóbbi név azonban elírás, mert Louis Soumis volt ennek az ismeretlen urnák a neve, az M. pedig Monsieur-t akart Jelenteni. Ez megállapítható arról a nyomtatott példányról, amelyet Gárdonyi Zoltán mint „Editions simplifiée"-t a Magyar Nemzeti Muzeum hangjegygyüjtemenyében talált. Mind ez, mind pedig Massenet zenekari kiadványa „Liszt abbénak" van ajánlva. Az utóbbinek címlapja igy szól: A l'Abbé Liszt Marche Héroíque de Szabadi, exécuté poiir le jfcre foi« au grand Festival de l'Opéra an Bénétiee de« inondé« de Nzeeedin, .f, Massenet. Pari«, 0. Hartmann, Editeur. (Egy példánya megvan 621. szám alatt a Szeged Városi Zeneiskola kottatárában is.) Hogy Massenet remekmüve Szabadi tórök-ma. gvar indulójából készült, már a címből is nyilvánvaló. De hogy Liszt „Revive Szegedin !"-je most már valóban a Szabadi—Massenet-féle hősi Indulónak átírása-e. azt mindaddig, amig Liszt szerzeményéből egy példány elő nem került, teljes bizonyossággal megállapítani nem lehetett. Csak következtetni lehetett erre Lisztnek Gouíienhea 1R79 juliusából (a nap és a hely ismeretlen) irt leveléből. E levél a „Revive Szegedin!" keletkezésének harmadik forrása s egyben Ltszt cselekvő magyarságinak egyik ujabb és edddg figyelemre nem méltatott dokumentuma. Kivonatosan igy -sőt: „Egyáltalán nem kételkedem annak a hősi indulónak kiválóságában, amelyre a magyar motívum ihlette Massenet urat... A magyar zenét illetően barátaim azt állítják, hogy eléggé közreműködtem elterjesztésében: mintegy tizenöt rapszódia (közülük fi zenekar számára), a Koronázási mise, a Hungaria című szimfonikus költemény és több Magyar induló bizonyságot tesz a művészetben kifejtett tevékeny hazafisá"oniról. Bizonyos, magyar tulajdonságok, szomorúak és nemesek, velem születtek, és szivem teljességével adom hozzájuk azt a kevés tehetséget, amelyet több mint 50 esztendő szakadatlan munkájával szereztem. — Szívélyesen köszönöm kedves ajándékát, a párisi opera Szeged javára rendezett ünnepélyének illusztrált műsorát. Az Ízlés és a szellemi élet na«y fővárosához méltó sikere és eredménye volt. — Kedves Gouzien Ur, méltóztassék á Revive Szegedin! kis átírásommal, valamint az azt követő sorokkal, tetszése szerint rendelkezni." 'Briefe VTIT. 352.) Ugy látszik, Gouzien rendelkezett is, mert Liszt átiratát még 1879-ben a „Mónestrel (HeugelV cégnél Párishan kiadta ,,a szegedi á rvizk árosul tak javára" (Raabe T, Sit). Haraszti Emil most fáradozik rajta, hogy egy példányt felkutasson belőle valahol Parisban, mert Lisztnek ebből a nyomtatásban is megjelent átírásából egyetlen p.'idányt sem sikerűit sem a budapesti Magyar Nemzeti Mnzeum, sem a weimari Liszt-Múzeum, sem a berlini Preussische Staatsbibliothek hangjegy gyűjteményeiben föllelni. Gárdonyi Zoltán kivfiló fiatal zenetörténészünk is hiába kutatott Utána. Az ő berlini doktorértekezése (Die ungarischen Stileigentűmlicbkeiten in den musikalischen Werken Franz T.iszts. Ungarische Bibliothek 1, Ii'-. 19M) valójában n ..Revive Szegedin!" keletkezésének negyedik forrása. Ranb* azonban azt Is feljegyezte, hogy a „Revive Szegedin!" eredeti kézirata és másolata Liszt j,.vitásaival megvan Göllerirh tulajdonában, Artnind Guu/íennek ajánlva. Miután Göllerich 1023b.in medált, özvegyéhez-, a magyar származású Voigt Gizellához, fordultunk. A nagy művésznő Linzben a Bruckner-Konservatorium tanára és mint Liszt-tanitvánv junius 6-án Budapesten Játszott Liszt , zongoráján a Magyar Nemzeti Muzeumhan az emlékkiállítás megnyitása alkalmából. ( illerjehn« azonban minden fáradsága ellenére i-ninár óta nem tudta megtalálni férje hagyatékáK-l a „Revive Szegedin!"-! Már-már le kellett tennünk róla, hogy Liszt átírását egybevethessük Massenet. Szabadi-féle magyar indulójának hangszerelésével, amikor m» e cikkünk irása közben nagy í'.fglepetéíűnkre megérkezett Linzből az oly nagy et r'.rklődésset várt küldemény Gölleríehné — mint i'ij — megfeledkezett róla, hogy ké.t évvel ejetőt* 3- irácsiinyra Vcgrtfálilban férjnél levő lányának ai-.i ndékozta. A küldemény ké! hangjegy«* tartalmazott. Az egyik Liszt sajátkezű, eredeti fogalmazványa, a másik pedig ennek tisztázata. amelvet a mester leiratot, de az előadási és egyéb jeleket már sajátkezüleg írta bele, majd címlapot irt hozzá a következő szöveggel: Revive Szégedin! Marche hongroise de Szabady, orrhostrée par J. Massenet, trnnserite pour piano par F. Liszt. Egybevetve ezt a cimet Raabe fent közölt ciméval, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy Raabe talán mégis a nyomtatott példányról irta le a cimet. Körülbelül rekontsruálni leeht most már Liszti nél a szerzemény keletkezését. Amikor megkaphatta Gouzientől Massenet nagyhatású szerzeményét a szegediek javára Párisban rendezett operai ünnepély műsorával, ez annyira megragadhatta, hogy zongorára átirta és annak az „Ujtoodj meg Szeged!" cimet adta. Mig azonban Massenet Szabadi nem nagykoncepcióju, de mindenesetre ötletes és fordulatos indulóját valósággal Berliot Rákóczi-indulója módjára átkomponálta, addig Liszt Massenet-tól függetlenül szabadon feldolgoz, ta zongorára, hozzáadva a maga liszti zsenialitását, amelv elejétől fogva csakúgy árad az egészből. Ami pedig Liszt „Szegedv Csárdás"-át illeti, Gárdonyi szerint (i. m. 22) a weimari Ltszt-Muzeum Ms Z 12 jelzésű kéziratához tartozó lapok egyikén található, de nem Liszt kézírásával. A melódia Lisztnél a ki nem adott és korábban 20iknak szomozott rapszódiáiban fordul elő először, később pedig a XII. magyar rapszódia „Stretta" részének 25. és következő ütemeiben. Mindkét feldolgozásban olyan motívumok vannak a téma körül, amelyek „A csikós" című népszínművének Szerdahelyi Józseftől eredő zenéjében (1847) is szerepelnek. Magának a „Szegedy Csárdás"-nak dallama is megvan, bár nem ezzel a cimmel. ,,A csikós" második felvonásának 12. táncában. Liszt a dallamot egyik vázlatkönyvének a tanúsága szerint (weimari Liszt-Muzeum Ms. N 5, S. 111, „Priska") a cgiányok játéka nyomán jegyezte fel először. (Gárdonyi, Ungarische Jahrbücher X, 1930. 291.) Szegeden, ahol nemrég még azt sem tudták1, hogy mily súlyos tízezrekkel sietett Liszt Ferenc szerencsétlen honfitársainak a segitségére, mindeddig ismeretlein volt, hogy a mester két szerzeményében is örök emléket állított Szeged városának. Példátlan olcsóság $> BARACS PlVATH^ZBANl fzöreü sniwos annarti goiP*lol a Gerliczg-Iegetö 300 ezer pcngöle Körül A község a végső katasztrófa előtt megtagadta a 60 ezer pengős kölcsön felvételét, a vármegye utasította az összeg felvételére és a moratórium biztosítására (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A deszki Gerliczv-birtok parcellázásával kapcsolatosan súlyos bonyodalmakba került az utóbbi időben Szőreg község. A község annak* idején 400 holdas legelőt vásárolt az uradadalomból és a vétel folytán 300.000 pengővel lett a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár adósa. A kölcsön akkor váltókölcsön volt. amelyet hosszú lejáratú kölcsönné akartak átalakítani. A hitelműveletnek akadálvai támadtak, majd a bank a község tartozásának jórészét báró Gerliczy Félix részére engedményezte, akitől viszont per utján nővérei nyertek jogosítványt, illetve követelési jogot az összeg n«gvobb részére. A község e hitelművelete ekkor már meglehetősen bonyolulttá vált, tekintve, hogv a Gerliczy Félix báró részére járó összeget a báró édesanyjának tartási, kötelezettsége, a nővérek által olperolt összeget pedig azok hitelezői terhelték s többrendbeli ügygondnokok jutottak az ügyekben szerephez. A község 1933-ban a hitelezőkkel egyezséget kötött. amelyben vállalta, hogy tartozását három év alatt rendezi. Akkor is az volt ennek az egyezségnek az alapja, hogv a község hosszú lejáratú kölcsönképpen szerzi meg a 300.000 pengőt s ebből olégiti ki azután a. bankot, a bárót és nővéreit. A hosszú lejáratú kölcsön szerzésére irányuló igyekezet azonban meddő maradt és elkövetkezett a három évos határidő lejárta, augusztus 21-e. A községnek fizetnie kellett volna, de nem volt miből. A hitelezők a vármegyéhez fordultak s azóta a makói vármegyeházán. azután pedig az illetékes minisztériumokban, valamint a Pénzintézeti Központban Í6 a tárgyalások és megbeszélések egész eora foglalkozott Szőreg súlyos problémájával Amig a község ügyét a legnagvobb igyekezettel igyekeztek dűlőre juttatni, a községben mindjobban elhatalmasodott az a vélemény, hogy a bajon nem lehet segíteni, hagyni kell a dolgokat, menni a maga utján, árverezzék el a. legelőterületet. Ez a szőregl „közvélemény" annyira általánossá vált. hogv amikor a vármegye vezetőségének hosszas tárgyalások ulán sikerült a katasztrófát elhárítani alkalmas megoldást találni olvképwn. hogy % SzegedCsongrádi Takarék 60.000 pengős kölcsönt folyósít a köZíégnek. amellvet egyelőre haladákot nyer a tfbbj hitelezőknél.. a község képviselőtestülete megtagadta a kölcsön felvételét. Szőreg közséz főieírvzőie meofcücbbczte ezt „ a határozatot ée Csanád vármegye kisrvtiWse szombaton rendkívüli ülést, tartott az ügv tárgyalására. A kisgyűlés megállapította, hogy a község képviselőtestületének Masitó határozata a községeit a veszteséges pereknek, nemcsak az adósságra vásárolt legelöterület elvesztésének, de egyéb ingatlanai dobra kerülésének is tenne ki. Ezért elhatározták, hogv a község jogkörébe beavatkozva utasitiák a képviselőtestületet, hogy a 60.000 pengős kölcsönt vegye fel és ennek segítségével biztosítsa hitelezőinél a vármegye vezetősége áUal megszerzett moratóriumot, amelv idő alatt a község anyagi probémája rendezhetővé válik. Ugyanekkor a község számára a vármegva vezetőségének közbenjárására az Országos Közigazgatási Alap 15.000 pengő kamatmentes kölcsönt folyósított. A szőregi községi képviselőtestület, amikor a 60.000 pengős bankkölcsön felvételére vonatkozó felszólítást elutasította, ezt a kamatmentes kölcsönt már hailandó volt felvenni. A kisgyűlés az errevonatkozó közgyűlési határozatát azután mea is erősítette. Szegediek szállodája Pesten a ETROPOLE Rákóczi ut 58. a város szivében 150 szobás modern családi szálloda minden kényelemmel. K ávéházában Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A János Vitéz Sörözőben a rádióból közismert Farkas Béla és tempós cigányai játszanak esténként. A gyönyörű Télikertben délután és este tánc. V i r á n y amerikai rádiózenekara, Nagy Mária én<?kel. Lannnk olvadóinak lenr^rsókelt szoha^soenzióírak. Te'. 1-3Ő9-50