Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-16 / 245. szám

SZEGED. SzerKejHőíég: Somogy' uCCB 22.1. em. Teleion:23.33..KladóhIvalal, k»lc»OnkOnyvler és legylrodas Aradi ucea ». Telefon: 13>Oe..Nyomda: LAw Llpól ucea I1'. Telefon: 13-00. • TAvlratl ejjeveiclr-• Ué>>regyaror»áa. Szeoed Péntek, 1936 október 16. Ara ÍO fillér XII. évfolyam. 145 SÍ. IMUBIÍIIIIII BMMBBI—minn—rrn nw ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapetlen 3.00, kUUOldün 0.4U penatf. — Egye» szism ara hetRüxnap 10, vasár* és Ünnepnap Hirdetések .elvétele larlta «zorlnl. Megje. icniU ttíí oKivélelévcl noponln reggel, Városok gazdálkodása Megnehezült az idők járása a magyar városok fölött. Hiába vannak jó esztendők és rossz esztendők, hiába vannak tehetséges polgármesterek és tehetségtelen polgármesterek, hiába vannak ilyen belügyminiszterek és olyan belügyiminiszterek, változatlanul nehéz a magyar vidéki városok helyzete. A városok gazdálkodása függetlenné vált az idők járásától és emberek változásától. A városok egyformán nehéz és reménytelen küzdelmet vivnak háztartásuk egyensúlyban tartásáért. Ilyenkor a városi költségvetések előkészítése idején derült ki legerősebben a háztartás s egyensúlyban tartásáért folytatott küzdelem reménytelensége. Költségvetések tárgyalásáról és elhatározásáról ugyanis túlzás volna beszélni ott, ahol a városi háztartás kereteinek megszabására hivatott választott tényezőknek hatásköre mindig jobban és jobban összeszükül. Szinte kérdésessé válik: lehet-e még egyáltalán azt mondani, hogy a város ura a saját háztartásának és merheti-e bármely választott szerv, polgármester, pénzügyi bizottság, kisgyűlés és közgyűlés azt állitani magáról, hogy a város költségvetése azt a meggyőződést fejezi ki, amely benne a gazdasági, szociális és kulturális feladatok ellátása és ezek pénzügyi fedezete tekintetében kialakult? Mert hogy fest tulajdonképpen bármelyik városi költségvetés elkészítésének a technikája? A város tudja azt, vagy legalább is szakértő szervei meg tudják állapítani, hegy mi az, amire szüksége van. Pénzben kifejezve ez egy bizonyos, kisebb vagy nagyobb összeget jelent a város nagyságának, életszínvonalának és kulturális teherbíró képességének megfelelően. Azt azonban, hogy ezt miből és hogyan fedezze, a város már maga nem állapithatja meg. A reális jövedelmi források, az adózó polgárok szolgáitatásai és az illetékbevételek fölött az állam rendelkezik s a városnak csak az marad, amit áz állam neki átenged. De mert az államnak is nagyok a szükségletei és mert az állam is önmagát érzi és tudja elsőbbrangunak, hol itt, hol ott lecsip valamit az átengedett jövedelmi forrásokból és hol itt, hol ott megterheli ezeket olyan kötelezettségek felállításával, melyek a városoknak saját céljaikra felhasználható jövedelmeiket csökkentik. Az államnak megesik a szive a szegény bortermelőkön és elengedi a városok örömére a borfogyasztási adó felét. Kiveti az inségadót, behajtatja a városok adóhivatali személyzetével, de nem annyit ad belőle a városoknak, amennyi az inség elhárításához tényleg szükséges, hanem amennyit szükségesnek itél. Egymásután jelenti ki az egyes közigazgatási feladatokat állami hatáskörbe tartozóknak, de a terheket, még pedig növekvő terheket a városokkal vállaltatja el. Adóztatásunk rendszere a háború óta hihetetlenül bonyolulttá vált, az adóztatás munkája sokszorosan megnövekedett, de a forgalmi adórészesedésen kívül, amely igazi ellenértéknek nem tekinthető, az állam nem fizeti meg jobban a városoknak ezt a munkáját. A rendőrséget,átvette az állam, de a városok megkapták a rendőrségi hozzájárulást. A közegészségügyi szolgála» államosítása csak most kezdődött meg, de a városoknak már ma is többe kerül, mint a házikezelés idején Mi lehet ezekután a város szerepe saját költségvetésének felállítása körül? Az egyes hivatalok és ügyosztályok bejelentik a szükségletüket s a főszámvevő polgármesteri approbálásssl ezeket a szükségleteket egy nagy sárga könyvben összefoglalja. Minthogy az élet nem áll meg, a szükségletek rendszerint emelkedést jelentenek az előző esztendővel szemben. Ekkor összeül a pénzügyi bizottság és minthogy fedezete nincs, egyszerűen töröl minden többletkiadást. Hull a vakolat a városházáról? Hulljon továbbra is. Uj gőzkazán kell a fertőtlenítő telepre? Jó lesz a régi is. Uj tenyészbika kell a csordajárásra? Egyelőre maradjon szolgálatban a tavalyi Ez a városi költségvetés előkészítése és ezen nem sok lényegeset tud változtatni akár a kisgyűlés, akár pedig a közgyűlés. A tárgyalás már nem a városban történik, hanem Budapesten. Az utolsó szót a pénzügyminiszter és a belügyminiszter mondja ki. Ez régente is igy volt, de akkor a kormány tevékenysége ellenőrző jellegű volt, ma pedig az intézkedő ténykedést sajátítja ki a városi háztartás egész mezején. Gazdaságpolitikusok és közigazgatási jogászok vitázzanak fölötte, hogy hol volna a helyesen megvont határ e Vét tevékenység között. A faktum nem változik. Ez a magyar városok háztartása a huszadik század harmadik tizedében. Darányi Kálmán miniszterelnök programja: haladó konzervativizmus, titkos választójog, rend, biztonság, szociális gondoskodás, felekezeti béke A miniszterelnök bemutatkozó beszéde a Nep ülésen Budapest, október 15. A Nemzeti Egység. Pártja Ivády Béla elnöklésével csütörtökön este pártértekezletet tartott, amelyen Darányi Kálmán miniszterelnök ismertette a kormánv programját. A miniszterelnök többek között ezeket mondotta: — Sorsdöntő időket él a nemzet és azt kell, hogy valamennyien átérezzük a szó jelentőségének teljes komolyságával. Politikával foglalkozni ma nem szórakozás, mert minden cselekedetnél előttünk kell lebegnie történelmi felelősségünk tudatának. Szükséges, hogy azok az irányelvek, amelyek nem csupán érre a pártra, hanem az egész nemzetre, a nemzeti társadalom minden rétegét átfogó érvényűek, amelyeket Gömbös Gyula hirdetett, élő valósággá váljanak a pártnak magatartásában. Hiszem és tudom, hogy ezt joggal kívánom a párttól, mint ahogy az joggal várja tőlem, a kormánytól ezen világnézet és nemzeti egvség gondolatán felépülő keresztény nemzeti Magyarországnak odaadó szolgálatát. Én sohasem fogtam fel a politikai hatalmat öncélnak. Konkrét feladatok állanak előttünk, amelyeket felvetett a nemzet organikus élete, amelyek megoldása az előző kormány alatt kezdetét vette. Ezt a munkát folytatnom kell. — Politikánk haladóan konzervatív. Építő munkát akarunk végezni, amely kell, hogv gátat vonjon a nemzeti organizmust bomlasztó desfruáló és fa ¡fánkkal tel jesen idegen nemzeti gondolatot és keresztény erkölcsi felfogást tagadó iránvzat ellen. — A közjogokat én mindig a köz iránti kötelességnek tekintem és épnen ezért a közjogok tartalmának és terjedelmének meghatározásában egyedül e kötelesség jelentőségét mérlegelhetjük. Ez a szempont lehet tehát csak irányadó. a szavazás titkosságának kérdésében is. amelvet mint alapelvet ugv én. mint a kormánv szükségesnek és megvalósitnndónak tartunk. V megvalósítás mód iánál a nemzet nagy érdi keit tartva szem előtt, fenn kívánom tartani nagyemlékű elődömnek azt a kezdeményezését, amelyet a szavazás titkosságának kérdésében tett. A szavazás titkosságának kérdésével elválaszthatatlanul összefügg a kormányzói .jogkör kiterjesztésének kérdése és a felsőház jogkörének reformja, amelyek megoldását a kormányzati politika egyik elsőrendű feladatának tartok. Ugy hiszem, e kérdésben az őszszeliivandó pártközi értekezlet meg fogja teremteni az egyes parlamenti pártok között azt a kontaktust, amelyet a kormány a maga számára elősegíteni kíván, hogy alkotmányos kötelezettségéhez híven e kérdésekre vonatkozó törvény tervezeteit az arra illetékes alkotmányos tényezők elé terjeszthesse. — A pártszervezésről ma csak annyit kívánok mondani, hogy erre vonatkozólag az utóbbi időben különféle felfogásokat hallottunk, a párt kebelén belül is. Abban semmi nézeteltérés nem volt, hogy a párt egysége fenntartandó és hogy a szervezésre igen nagy szükség van. A részletkérdések tekintetében hajlandó v?.gyok megbeszéléseket folytatni és nem zárkózom el olvan vavaslatok elől. amelyek annak javítását célozzák. — Külpolitikánkban azt hiszem, semmi változás nem fog beállani. Azokon az utakon fogunk ezentúl is haladni, amelyeken eddig is jártunk és kijutottunk az elszigetelés magánvából. Továbbra is az igazi béke. érdekeit kívánjuk szolgálni. Kiilpolitij kánk célja nemcsak a fennálló barátságok ápolása és kimélvitése, hanem a jóviszonv teremtése mindazokkal a7. államokkal, amelyek békés együttműködés előfeltételeinek megteremtésében éppen olvan őszintén hajlandók közreműködni, mint mi. . A belső politikában legfőbb kötelességem a rend, a biztonság t* nyugalom minden körülmények között való fenntartása. Nem erőszakkal, de a legnagyobb eréllyel és minden erre a célra szükséges kormánvzati eszköz céltudatos igénvbevételéve! fogom biztosítani a társadalom békéjét és az állam rendJéi. A kormánv teljes szigorával fog-