Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-14 / 243. szám

DHMAöYflRORSZAö WW^BWWffiWMMPBSS^aMaaamB^^ ,IJW mm ^mmmmammmtmmmmmmm SZEOED. SserkeMtOieg: Somogyi ucca CvorHa 4Qt£ nl/<Áh<tr 1A ELŐFIZETÉS t Havonta helyben 3.2« »Z. I. em. Telelőm 23.33,.Kladóhlva(aL OíCIUa, IWÖ UHIUUCT 11. vidéken e> Budapetlen 3.6U, kUllttldön kttlctUnkUnyvlAT ét fegylrodat Aradi 0.40 penqö. — Egye* uAm Ara hetköz­ucea «. Teleiont 13-Oe..Nyomdai Löw Ara fO fillér nap 1«, vatór. és Ünnepnap 10 LlpOt neea 19. Telefon: 13-00. . Távirati ____ , , . - - de«é»elt leivélele tarifa szerint. Megje. e» leveiclmi Deiir aqyaronzAa. Sxeaed XII. éVÍOiya Hl, 243. SZ. •enlk héllő Klyéielérel nanonte reggel, Egyéni eszközök Ha a megalakult uj kabinet cselekvéseinek irányára s kormányzatának szellemére kö­vetkeztetni akarunk, az uralom átvételének első napján három tényhez kell következte­téseinket fűzni. Az első az a magatartás, amit az uj miniszterelnök pártja egy vérmes követeléseket támasztó, „pártütő"-nek és „lá­zadódnak kinevezett csoportjával szemben mutatott vállalkozása sikerével nem törőd­ve, a második tény miniszterelnöki első nyilatkozata s a harmadik — amit nem lehet a számvetéseknél mellőzni s a prognózisnál elhanyagolni —, az a megnyugvás, ami miniszterelnökhelyettesi megbízatását az egész országban fogadta. A Gömbös-kormány célkitűzéseit, vállalt feladatait az uj kormány is magáénak tekinti, de — mondotta a miniszterelnök —, a m a ­ga módszereivel s egyéni eszközeivel fogja a régi célokat és feladatokat szolgálni. Az uj miniszterelnök ur — ízelítőt adott a maga módszeréből s egyéni eszközeiből ak­kor, amikor a „lázadó" csoportot e r é 1 yt és erőt mutatva, megalkuvás nélkül szerelte le. A pártegység és pártfegyelem a régebbi kormány politikai ideálja is volt, de az előző kormánytól a „pártütő" csoport sokkal in­kább várhatta igényeinek teljesitését, mint visszautasítását. A Gömbös-kormány idején izmosodott meg ez a csoport, alakította meg „viharsarok"-képviseletét, akkor erősödött meg az a szellem, amelyet nem is annyira a Gömbös-kormány programja, mint inkább annak a politikai irányzatnak uralomra­jutása követelt meg, amelyet a Göm­bös-kormány szerencsére inkább tűrés­sel, mint cselekvéssel szolgált. Göm­bös Gyulától ennek az irányzatnak képviselői azt várták, hogy cselekedni fog, de Gömbös Gyula csak tűrte az ő cselekvé­süket s D a r á n y i Kálmán — ha a jelek nem csalnak —, még a türelem támoga­tásában sem fogja őket részesíteni. Mi s velünk együtt az ország aggódó pol­gársága, szeretnénk párhuzamot lótni az első cselekvésben és az első nyilatkozatban. Az első nyilatkozat ugyanis eg y é n i eszközök alkalmazását igéri s az első cselekvés­nek már egyéni eszközei voltak. A Gömbös-kormány programjának adaptálása semilyen irányban nem kelt nyugtalanságot, mert a Gömbös-kormány tagadhatatlan kez­deti sikerét az ellenzéki politika legnép­szerűbb, mert legjogosultabb követeléseinek köszönhette. Gömbös Gyula tiszta köz­életet ígért, a korrupció letörését, az álláshalmozások megszüntetését, igazsá­gos adórendszert, hitbizományi reformot, ál­talános és titkos választójogot, a lélektip­rós megszüntetését, nemzeti és szociális po­litikát s benne az ifjúság kenyérhez juttatá­sát, a munkásproblémák erőszaknélküli meg­oldását, — csupa olyan követelés, csupa olyan programpont, ami mögé lehet állíta­ni az osztatlanul egységes nemzetet. Az or­szág diktatúrától félt s az alkot­mányosség magasztalásót kapta, — természetes tehát, hogy a megkönnyeb­bülés érzésével s követelései teljesülésének várakozásával fogadta Gömbös Gyula első megnyilatkozásait. Amikor tehát az uj miniszterelnök ur oda­köti magát a Gömbös-kormány programjá­hoz, de a maga eszközeivel igéri annak 1 megvalósítását, akkor a miniszterelnök ur a nemzet várakozásának megfelelő s a nem­zet reményeit tápláló kjelentéssel veszi át az uralmat. A Gömbös-kormánnyal szemben a nemzet kifogása nem a programra, hanem a hatalom eszközeire vonatkozott Ez a prog­ram nemzeti demokráciát ígért, de élharcosokat is hozott, a közigazgatást kortesek befolyása alá is rendelte, a gazdasági élet szabadsága helyett szövetkezetek támo­gatását s életképtelen vállalatok favorizálá­sát hozta s titkos választójog helyett még egyszer „megtiporta" a lelkeket. Nem a programnak kell hát változni, csak az eszközöknek. Az eszközök­nek — az alig múlttal ellentétben — alkal­masnak kell lenni a nagy célok meg­valósítására. A hatalom eszközei eddig a kormány hirdetett programjának megvalósí­tását nem szolgálták, hanem akadályozták. A régi program maradhat, de a régi eszkö­zök garnitúrájának kell jönni, olyan eszkö­zöknek, melyek meg is valósítják a progra­mot. A miniszterelnök ur első nyilatkozata és első cselekvése csak fokozta azt a nyugal­mat, amit — baljós időkben —, a nemzet miniszterelnqkhelyettesi megbízásakor érzett s ami helyettesi tfevékenysége alatt csak fo­kozódott. Szeretnénk azt hinni, hogy a mi­niszterelnök ur a lázongó és nyugtalanító törekvésekkel — akármelyik oldalról jönnek is —, ugyanazt az erélyt és ugyanazt a fö­lényt fogja mutatni, mint kormányralépése első napján s szeretnénk hinni azt is, hogy' n régi program uj eszközei nemcsak a program hirdetésére, de annak megvalósitására is al­kalmasak lesznek. Kedden mutatkozik be a képviselőházban a Darányi-kormány A minisztere nők tárgyalása Rassay Károllyal és Ernszt Sándorral — A megbukott pérlülők ujabb hűségnyilatkozata Kozma belügyminiszter válasza a Marton-csoport támadására (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Da­rányi Kálmán miniszterelnök kedden délelőtt megjelent a miniszterelnökségen és átvette hi­vatalának vezetését. A délelőtt a beiktatás ün­nepségeivel, _ látogatásokkal, fogadtatásokkal telt el. A miniszterelnök fogadta C o 1 o n n a budapesti olasz követel, Sztó jay Döme ber­lini magyar követet és Hóry András varsói magyar követet. A déli órákban a miniszterelnök látogatást tett Ernszt Sándornál, a keresztény párt egyik vezérénél a papnevelő intézetben. A miniszterelnök látogatást ki­vánt tenni Rassay Károlynál, a rrabrdelvü ellenzék vezérénél. Érintkezésbe lépett az ellenzéki politikussal, hogy mikor lá­togathat |a míg, Rassay azonban felajánlotta, hogy a dc'ulán fclvamán ő keresi fel a minisz­terelnököt. Délután 2 órakor Antal István államtit­kárt fngadta a miniszterelnök. Rassay egyórás tanácskozása a miniszterelnökkel Rassay az esti órákban kereste fel a minisz­terelnököt. A szabadelvüpárt vezére közel egy óra hosszat tartózkodott a miniszterelnök szo­bájában, majd kijövet a következőket mon­dotta a Délmagyarország budapesti munka­társának — A miniszterelnök ur szives volt tájé­koztatni egyes általános politikai kérdé­sekben elfoglalt felfogásáról. Meg vagvok győződve róla, hogy a miniszterelnök ur­nák a nyugodt és békés parlamenti at­moszférára irányuló törekvése eredményre fog vezetni, mert az adott viszonyok közölt minden pártnak csak egy feladata lehet. hegy honorálva a miniszterelnök urunk mai nyilatkozatában kifejezésre juttatott ezirányu törekvéseihez hozzá jaiul. Ez nem jelenti azt, hogy a parlament nem lesz el­vi küzdelmek színhelye, de biztosítani fog­ja, hogy ezek a küzdelmek a politikai el­lenfelekre is kötelező fair piav szabályai szerbit fognak 'efolyni. Rassay Károly távozása után Darányi Kál­mán miniszterelnök Bornemisza Géza iparügyi minisztert, Tahy László és bárczi­házi Bárczy István miniszterelnökségi ál­lamtitkárokat fogadta. Kozma Miklós belügyminiszter nyilatkozata Kedden hangzott el Kozma Miklós belügy- | miniszter nagv érdeklődéssel várt nyilatkozata. , A belügyminiszter a következőket mondotta: — Ifrogr unomban semmiféle változás nincs I és nem is lehet. Azokat az Irányelveket, ame­lyek alapján Istenben boldogult Gömbös Gyu­la a belügyi tárca vezetésére felkért engem és amelyeket én meggyőződéssel és baráti hü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom