Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-10 / 213. szám

DELMA6VAK0RSZAQ SrEOED. SxerkeMlAtéOlSomooyl nera rcÍÍ#Kr#HL> IQIA fiTAIlt in ELŐFIíETÉS, Havonta Helyben 3.20 Z2.I. era.Teleloni2M3^Kladóhlvalalt VOUIUIIUB, IJJ" OACJII. IV. Tld«ken «• Budapesten S.OO, KUlfttldUn kBlc«l,-"önyvl4r ét fegvlrodat Aradi 6.40 pengd. — Egye* u«m Ara hetküs. ncca 8. Teleiont 13^>A..Nyomdai Löw Ara ÍO fillér nap iO, vatAr- ét Ünnepnap 1» »111. Hlrllpél ucca ÍO. Teleieni IMM. • Távirati __ . _ detéselc 'elvétele larlla szerint. Megja. «1 levélcím! Déliravyaroméo. Szeged Ali. PVtf>lyf%Tlflf ¿13, SÍK. 'enlk hétíöhiTétetével nanonla reggel, Yeni Sancte vagy Te Deum? Ma a V e n i S a n c t e napján, az ünnepi ruhába öltözött s a templomba siető gyerekek csoportja különös gondolatokat ébreszt fel. Nem kellene-e változtatni azon az ősi tradíción, mely Veni Sancte-val nyitja meg a tanévet és Te Deum -mai zárja be. A Veni Sancte könyörgés a kegyosztó Istenhez, hogy segítsen és támogasson, a Te Deum hálaének a segítésért és támogatásért. Ha tradíció nélkül kellene elhatározni, hogy mit énekeljenek a gyerekek a tanév elején és végén, a mai ember egészen bizonyosan felcserélné a két egyházi dal éneklésének idejét sTeDeummal nyitná meg az évet és V en i S a n c t e-val zárná be. Mert ma a gyereknek hálát kell adni azért, hogy felvették az iskola növendékei közé, akár középiskolába jár, akár egyetemi polgár lett belőle, tanév elején neki csak hálálkodni valója van. Mennyi izgalommal, mennyi utánajárással, mennyi összeköttetés megmozgatásával jár egy-egy beiratási közelharc s mennyi hálálkodni valója van annak, akit az a szerencse ért, hogy tovább tanulhat. Hiszen ma tanulni külön ajándék a sorstól. Hányan vannak, akik hivatottak lennének tudományos pályára, hányan vannak, akikben a tehetség lángja lobog, a küldetés szikrája világit s mégsem ülhetnek be az iskola padjai közé. Egyik azért nem, mert a tanulás anyagi feltételei hiányoznak, a másik azért nem, mert azzal a „hibá"-val született, mely főiskolára siető lépései elé áll. Milyen boldog idők voltak azok, amikor a szegény egyetemi hallgató, akit szülei támogatni nem tudtak, a maga emberségéből el tudta végezni tanulmányait. Volt egy dijnoki állás, amelyik kenyeret adott a tanulmányok nehéz idején. Elmehetett vagyonosabb csulád gyermeke! mellé nevelőnek. Vállalhatott leirói, vagy fordítói munkát, házitanitóskodhatott meleg ebédért, lakásért és kis pénzért s tudott keresni annyit, hogy lelkét Shakespearén és fagyos ujjait a petróleumlámpa üvegjén melegíthette azokon az éveken keresztül, melyek beiratástől a diplomáig elvezettek. Akkor a diplomaszerzés volt a probléma, ma az elhelyezkedés. Akkor az egyetemi hallgató többet tudott keresni, mint amennyit ma két-három diplomával kereshet a családfő. És mégis, — mennyi akadály áll ma útjába annak, aki tanulni akar. Az élet, a törvény, a társadalmi felfogás, a szegénység, mind-mind szöges drótokból font akadályokat állítanak elébe. Érthető lenne hát, ha Te Deummal hálálkodnának, hogy egy akadályon sikerült mégis keresztüljutniok, középiskolai tanulók lettek, vagy egyetemi polgárok s egy darabig tanulással enyhíthetik a nélkülözésnek és reménytelenségnek kínjait. S akkor kellene elmenniök VeniSanctera, amikor elvégezték az iskolát. A „kegyosztó Isten" segítségére sokkal nagyobb szükségük van a tanulmányok befejezésekor, mint elkezdésekor. Az Isten segítségére sokkal rászorultabbak a tanév végén, mint a tanév elején. Mert mi az iskola gondja az élet gondjához képest, mi a tanulás nehézsége az élet nehézségeivel mérve. Az egyetem ma jórészt csak prolongácíója a gondoknak. Az if.ju, aki elvégezheti az egyetemet, négy-öt évre elhalasztja az elhelyezkedés gondjait. Aki ha elsőéves, az bizKat abban, hogy öt év múlva más lesz az élet. Joga van hinni, reménnyel csittitgathatja gondjait, öt évre előre láthatja életének útját, egy kevéske boldog bizonyosságot ad ez az öt év. Holott ki tudja, öt év múlva mi lesz a diplomájából, nem lesz-e belőle szobadísz, egy darab tapéta a kétségbeesés siralomházában. Tanulni lehet majd talán tovább is, reménykedni kell tovább is, de aki élni akat belőle s kenyérre szeretné átváltani az álmatlan éjszakák görnyedt munkáját, a laboratóriumokban töltött délutánokat, a könyvek fölé hajolva átvirrasztott hajnalokat, a kutatás lázát, a megismert igazságok erejét — annak mit ad majd ez az öt év? Akkor hálálkodjanak, amikor segítséget kellene inkább kérniök, a hála dalát akkor énekeljék, amikor minden szivdobbanásuk kétségbeesett sikoltás a hatalmak hatalmasának segítsége után? Nem jól van az, hogy Veni Sancte-val kezdődik a tanév, mert Veni. Sancte-val végezni kellene s Te Deummal kellene nem végezni, hanem kezdeni. Elmultak azok az idők, melyek ezt az áhitatos tradíciót megteremtették s törvénnyé tették a vallásos hit parancsát. A hit megvan ma is s megvan az áhitat is, de ma máséit kell könyörögni, mint ezelőtt. Az iskola gondja akármilyen nehéz is azok számára, akik fiatalságuk éveit a tanulás és nélkülözés, lázas készülődések és lázas betegségek között kénytelenek megosztani, de mégis: — milyen nagyszerű időtöltés, milyen ragyogó mulatság az egyetemi tanulás ideje a kenyeret megtagadó, reményt nem adó élet reménytelenségéhez és kilátástalanságához képest. A fiatalság képe az öregkor bearanyozó emlékei között ragyog fel, de mégis felragyog egyszer. De a férfikor mély bánatát, sötét reménytelenségét nem enyhíti se fény, se melegség. Mégis ugy kellene, hogy a tanév elején lenne a Te Deum s Veni Sancte-re inkább akkor mennének, amikor elhagyják az iskolát. Véres harcok kezdődtek San Sebastlan külvárosaiban A kormány sikerekel jelent a többi frontról és bezárja az ostromzárat Alcazar körül Gyarmatokra szállítják a levert portugál matrózlázadás résztvevőit A francia munkásság általános gyűjtést indit a spanyol népfront részére és a Népszövetség összehívását kívánja Henda.ve, szeptember 9. A felkelők csapatai folytatták az előrenyomulást San Sebastian felé, kedden elfoglalták a Jazuibel hegyet. A harc elkeseredetten folyik a város körül. San Sebastian kormányzója, Ortega fia utján kegyelmet kért a város részére Mola tábornoklói. A feltétel az volt, hogv a baszk szeparatisták és a vörös milicia teljes amnesztiát kapjon. Mola tábornok az ajánlatot visszautasította. mert a marxistáknak nem akar megkegyelmezni. Madridi jelentés szerint a Caballero-kormány Mnllorca szigetéről hazarendelt négyezer katonát, hogy a közelebbi frontokra küldje. Sevillai jelentés Rabat, szeptember 9. A szevillai rádió jelentette: San Sebastian mellett a felkelők és a kormánycsapatok között kifejlődött harcban a kormánycsapatok 508 halottat és 108 sebesültet vesztettek. A kormánycsapat többi része a városba meneküli. Bilbaoban egyre válságosabb a helyzet. Oviedo közielében a csapatok sok foglyot ejtettek, köztük egy őrnagyot és sok csendőrt. A felkelő csapatok í> kilométernyire vannak San Sebastúmtól, amelyet 4000 főnyi kormánycsapat védelmez. Elkeseredett harcok San Sebastian külvárosában Páris, szeptember 9. A Liberté jelentése szerint Mola tábornok csapatai szerdán már San Sebastian külvárosaiban harcolnak az elkeseredetten védekező vörösökkel. Herbert francia nagykövet közvetítési kísérletei eredménytelenek maradtak. Ultimátum Akazar utolsó ostroma előtt Madrid, szeptember 9. A mai minisztertanácson határozott időt adlak a Toledólíól Alcazar,ba menekült asszonyoknak és gyermekeknek a középületek elhagyására, mielőtt a kormánycsapatok megindítják a végső támadást. A felkelőknek megkegyelmeznek, ha megadják magukat. A kormány jelentése Madrid, szeptember 9. A kormány rádióközleménve a következőket mondja: — A kormánycsapatok tüzérsége és repülőgépei bombázták az ovideói felkelőket. A kormánycsapatok tüzérsége tiizet zuditott az Alcazar-Toldclo erődre. — A7. Estramadura-harcvonalon a kormánycsapatok arra kény szeri lették a felkelőket, hogy Ulenera felé vonuljanak vissza. Repülőgépekkel és ágyukkal bombázzák a felkelők állásait Dalavera della Tajo mellett. A francia munkásság határozata Páris, szeptember 9. Az általános munkaszövetség központi bizottsága szerdán délután ülést tartott, amelyről közleményt adtak ki. A közleményből megállapítható, hogy a francia munkások el vannak tökélve kitartani abban az igyekezetben, hogy könnyebben elviselhetővé tegyék spanyol testvéreik számára a !•'•zadó csapatok által rákényszeritett háború bi zalmait. A bizottság megállapítja, hogy a Wjes he nem avatkozás lehetősénél kizárja azoknak az országoknak a magatartása, akik együllniiiködir'. az uíL<- Hiányos spanyol kormány