Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-06 / 211. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED. Sterke*ctM«o: Smuugyl ueea >2.1, cm. Teleion: ~~ "" k»le»CnH)ny>-1íj «* fegyirod ncca S. Telefoni lMH>,.Nyomdai Löw Lipót ncca 19. Telefon: 13—OO. - I avlrnll é* leTélcIm: Délír aoyaromAo. Szened Vasárnap, 1936 szeptember Wny-vlAr £« f egy Iroda« Aradi 6.4O 1 Ara 1« flll«r XII. évfolyaTi, 111. «í. ElöFIIEtEs , Havonta helyben 3.20 en «• Budapesten 3.«MJ, kUlIUIdOn pengd. — Egyet tzám ara helküs. nap ÍO, vasár- ét Ünnepnap HM. Hit« deletek (elvéfele tarlia tzerlnl. Megje, 'enlk hello Kivételével nnnonln reggel, Anyák kilométerkövei Wells városa az országút kilométerkövei­re figyelmeztetést irt föl: „Vándor, aki itt megállsz, mondd meg mindenkinek, hogy ta­lálkoztál a wellsi anyákkal, akik csak a bé­két akarják". Wells város most mozgal­mat indított annak érdekében, hogy a világ minden táján ezt a figyelmeztetést írták fel a kilométerkövekre, az anyák kilométerkövei harsogják az egész világon a béke sürgető, parancsoló vágyát. Brüsszelben tegnap kezdődött négyezer delegátus jelenlétében az egyetemes béke­kongresszus, melynek első ülésén a francia légügyi miniszter, Pierre C o t szólalt fel. Nem elég, — mondotta —, hogy tagadjuk a háború lehetőségét, a békének is szüksége van erői és hatalmas szervezetre, csak ez mentheti meg az európai civilizációt. Az a feladat, aminek missziós teljesítését vállalták a wellsi asszonyok s vállalta Wells hatósága, célul tüzheti-e maga elé az euró­pai civilizáció megmentését. Már attól félünk, hogy nem. Minden háborús fenyege­téssel szembe szoktuk szegezni azt a veszélyt, hogy az európai civilizáció forog kockán. Nehéz volna eldönteni, hogy ki szolgálja jobban a haladást, az-e, aki ezt a civilizációt védi, vagy az, aki annak összeomlásán fára­dozik. Mit ad most nekünk ez a c vilizáció? Repülőgépet, rádiót, nyolchengeres zörej­mentes autót, töltőtollat és írógépet, cserevo­natokat és szintetikus gyapjút, mindent ad, ami szebbé teszi az életet, ami a kényelmet szolgálja, ami öröm lehetne és szórakozás, csak három feltételt nem teljesít, három aján­dékot nem ad: kenyeret, életet és bé­két. Mindent ad, ami az élethez tartozik, csak életet nem ad. Mindent ad, amire a jól lakott embernek szüksége van, csak j ó­lakottságot nem ad. Mindent meg­szerez, amit békességben élvevni lehetne, csakbékességet nem ad. A mai euró­pai civilizáció Tantalus kínjával gyötri az emberiséget. Mennyivel szebb lehet az élet most, amikor összezsugorodnak a határok, holnap Londonban lehetek, a lakásomban hallgathatom a milánói Skálát, a televízió csodái házhozszállitják a világ eseményeit, nincs távolság és nincs messzeség, a termé­szet erőit akkumulátorba zártuk s ugy ada­goljuk, akár a szódabikarbónát. Éppen csak kenyerünk nincs. Élvezhetjük a termé­szet szépségeit, a művészet alkotásait, az uta­zás örömeit, mindenütt kényelem, fényűzés, ragyogás, meg tudunk szerezni mindent, amit agy kisajtol, fantázia kiszínez, lélek megál­modik, csak kenyeret nem tudunk adni az éhezőknek s békét nem tu­dunk adni a szenvedő világnak. A wellsi asszonyok kilométerkövekre akar­ják felírni a parancsot, amit Mózes vésne kő­táblákba, aki a vérnek Vörös tengerén át akarná vezetni a mai világ népét. Szükség van-e a kilométerkőtáblákra, amikor minden sápadt arcra, minden könnyező szemre, min­den gond ekéjétől felszántott homlokra fel van már irva az az intelem, amit mindenki hangoztat, de senki sem követ, amit mindenki másnak tanácsol, de maga nem engedelmes­kedik neki. Ma már nemcsak a pacifisták, de a militarizmus leghéroszabb reprezentánsai is a békét sürgetik. Békét hirdet Sztálin <;s békét hirdet Franco tábornok is, de ami lyen a moszkvai béke rs amilyen a spanyol, olyan a mai civilizáció békéje is. Madarat tolláról, embert barátjáról, civilizációt a békéjéről lehet megismerni. A békének is szüksége van intézményekre — mondották a brüsszeli békekongresszuson. Igaz lehet, de észrevették-e, hogy amit eddig még a b é k e intézményeként akarták meg­oldani, az mind csak arra volt jó, hogy há­borúra ingereljen. Angliának miért volt szüksége erős flottára? Hogy a békét védje. Németország miért akart hatalmas hadsere­get? Hogy legyen biztositéka a békének. A fegyverkezés soha nem a háborúra való ké­szülődés, mindig a béke fenntartása volt az indoka. Az európai egyensúly fikcióját eddig csak háborús szövetkezések szolgálták. Min­dig a békét mondják és mindig a háborúra gondolnak. Volt egy latin közmondás, ame­lyik megmételyezte a köztudatot és elaljasi­totta a lelkiismeretet. Ha békét akarsz, ké­szülj a háborúra, — mondották Rómában s azóta ugy dadogják a nemzetközi politika irá­nyitói ennek a pogány közmondásnak sza­vait, mintha annak első fogalmazása óta nem jött volna a kereszténység, a humanizmus, a felvilágosodás, a természettudomány és nem mult volna el két évezred. Gyönyörű éjom a wellsi asszonyok álma, dehát a békéről csak álmodni szabad. A béke hite csalj narkotikum, a háború szörnyűségei­nek hatasát igyekszünk vele csökkenteni. A béke himnusza csak arra jó, hogy az ágyu­dörgések és puskaropogások rettenetes zaját enyhitse. Az ellenzéki pártok megkezdték tanácskozásaikat Bethlen tárgyalásai Eckhardttal és Ernszt Sándorral (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A politikai életben erős mozgalom érezhető. Az összes politikai pártokban megélénkült az élet, mindenütt élénk érdeklődést váltott ki Dará­nyi Kálmán helyettes miniszterelnök .tegnapi nyilatkozata. Megállapítható, hogy a megnyi­latkozás mély benyomást keltett. Az ellenzék körében is megelégedettek Darányi Kálmán kijelentéseivel, az ellenzéki pártok elismerik, hogy ez a nyilatkozat alapja lehet a mer/szüle­tendő politikai békének. A kormány a jövő héten három napin tartó minisztertanácsot tart, ezt megelőzőleg kü­lönböző értekezletek és tanácskozások indul­nak meg. Már tegnap jelentette a Délmamjarorszár?. hogy Bethlen látván és Eckhardt Tibor kőS&tt megbeszélések kezdődtek. A volt miniszterel­nök Eszterház v-uccai lakásán délelőtt 10 órakor több mint egy óra hosszat tanácsko­zóit Eckhardt Tiborral. Bethlen ezután Ernszt Sándorral tanácskozott. A volt miniszterelnö­köt később Kállaii Miklós volt földművelésügyi miniszter, majd Mikszáth Kálmán volt főispán kereste fel. Bethlen nem sokáig marad Budapesten, visz­szautazik Inkére és szeptember végén fosia megtartani nagykanizsai beszámolóiát. ame­lyen megjelenik Eckhardt Tibor is. Szombaton délelőtt tartotta meg a szociál­dewokrat'a tárt vezetőségi értekezletét. Az ál­talános politikai helyzetet tárgyalták ós szó­bakertilt a miniszterelnök választójogi levele is. A pártnak az az álláspontja., hogy minde­nekelőtt meg akarja ismerni a kormánynak a választójog kérdésében elfoglalt álláspontiát, mert a szociáldemokrata párt változatlanul az általános titkos választójogot követeli. Visszaél kezeli a müncheni repülőgép (Budapesti tudósítónk telefonielentése.) Szombaton érkezett vissza a mátyásföldi repü­lőtérre a „Kiss József" repülőgép, amelv Göm­bös miniszterelnököt Münchenbe vitte. A re­pülőgépen visszaérkezett Budapestre dr. Bo­ros József tanár és vitéz Szakhváry Emil al­ezredes, a miniszterelnök személyi titkára. A professzor és az alezredes felkereste Darányi Kálmán helyettes miniszterelnököt, majd Mi­kecz Ödön sajtófőnököt és mindkettőjüket tá­jékoztatták a miniszterelnök egészségi álla­potáról. Elmondották, hogy a miniszterelnököt a müncheni szanatóriumban Schiippenheim Al­fréd egyetemi tanár, a hires belgyógyász ke­zeli. Megérkezésük után orvosi konzílium volt. amelyen a professzorok szakvéleménye mindenben megegyezett a magyar tanárok vé­leményével. Gömbös miniszterelnököt napfé­nye* szobában helyezték el a szanatóriumban és észrevehető hogy jó hatással van rá a kör­nyezet. Minden remény meg van arra. hogy a miniszterelnök a müncheni szanatórium gyó­gyító csendében telies egészségét visszanyeri. A honvédség ul főparancsnoka: Sónyi Husó gyalogsági tábornok Kormányzói kézirat Shvoy István felmentéséről és titkos tanácsosi kinevezésérői; Somkuthy honvédelmi miniszter tüzérségi tábornoki kinevezéséről Budapest, szeptember 5. A kormányzó a következő legfelsőbb elhatározásokat, illetve kéziratokat bocsátotta ki: f. ..Kedves vitéz Shvoy gyalogsági tábornok! ön hivatkozással betöltött fiO. életévére, azt a kérést adta elő, hogy a m. kir. honvédfőpa­rancsnoki szolgálati állás alól felmentsem és nyugállományba visszahelyezzem. Midőn ezen kérelmének helyt adok. különös megelégedéssel gondolok azokra a kiváló és eredménydus szof-

Next

/
Oldalképek
Tartalom