Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-29 / 229. szám

1936 szeptember 29. OFCWSGTARORSZ*n NaüQ izgalom a szegedi fakertószek Körében az nionnan clrcnűdl helQSZini vizsgálatok miatt Megint zárlat alá helyezik a kerteket! - A ker'észek védelmet kérnek a város hatóságától a fenyegető veszedelem ellen (A Délmagyarország munkatársátó.) A szegedi fakertószek körében Í6mét nyugtalanság uralkodik. A nyugtalanság oka az, hogy a múlt héten Szegedre érkeztek a földművelésügyi minisztérium kiküldöttei és megkezdték a szegedi fakertek ellenőrzését a — pajzstetüs fertőzés megállapítása céljából. A szakértők magatartásából az érdekeltek arra következtetnek, hogv ismét támadás készül a szegedi fakertek ellen, amelyek alig egy évvel ezelőtt szabadultak fel a vesztegzár alól. Mint emlékezetes, négy évvel ezelőtt meglepetésszerűen megállapították, hogv a szegedi facsemetekerteket megfertőzte a pajzstetü. Ezt a megállapítást intézkedés követte, a város területét növényvédelmi zárlat, alá helyeztik, megtiltották a sziegedi facsemeték kivitelét. a legszigorúbb fertőtlenitési eljárást rendelték el AZ érdekeltek terhére. Ettől az időtől kezdve három éven keresztül Szegedről csak előírásosan ciánozott és vörös Igazolólappal ellátott gyümölcscsemetét vihettek ki. Már maga ez a korlátozás is terheket rótt a szegedi kertészekre, de még súlyosabb volt a veszteség az intéztedé® lélektani hatása következtében. A Szegeden termelt facsemetéknek veszett hire támadt, a szegedi kertészek úgyszólván minden értékesítési lehetőséget elveszítettek, a legnagyobb részük tönkrement és feladta évizedee foglalkozását. A mult évben azután a földművelésügyi minisztérium vette a kezébe a dolgot, ellátta a termelőket a szükséges permetező anyaggal, aztán egyik napról a másikra beszüntette a ciánozást és felszabadította a szegedi kerteket a zár alól. A szegedi kertészek ismét, szabadon kereskedhettek csemeteterméstikkel, megkezdhették a harcot elveszített piacaik visszaszerzésééit, ami nehéz munkának bizonyult. A három esztendős vesztegzár magas torlaszokat emelt a szegedi facsemeték elé, pedig valamikor, hosszú évtizedeken keresztül a szegedi, tisza*—marosszögi kertek termésével elégítették ki a nemzetközi piac egvrészének facsemeteszükségletét. A SZÍVÓS, kitartó és költséges munkának volt is valami eredménye, az idén már ismét keletje volt a szegedi gyümölcscsemetének, ha az érdeklődés és az értékesítési lehetőség nagysága meg sem közelitette is a régit. A mult héten miniszteri rendelet jelent meg, amely kimondotta, hogy október elsejétől kezdődően a facsemetéket nem szabad nyílt, piacon árusítani. A fakertészek, különösen azok, akik szélesebb keretek között dolgoznak, még csak belementek volna ebbe a korlátozásba, mert kiépített összeköttetéseik vannak (a kisebb kertészek számára a piacok megszüntetése határozott sérelmet jelent), de a rendelet kiadása után váratlanul megjelentek Szegeden a földművelésügyi minisztérium kiküldöttei és megkezdték a csemetekertekben a vizsgálódást. Hogy mi kiküldetésük célja, azt nem közölték, de a szigorúságból, amellyel munkájukat végzik, a kertészek arra következtetnek, hogv a négy év_ előtti intézkedések megismétlését ielenti ez a látogatás. A kiküldöttek sorra járják a kerteekt és addig nem nyugszanak, amíg legalább egx fertőzött fát nem találnak, vagy pe! dig valamelyik azomszédkertben nem bukkan' nak a fertőzés nvomaira. Leleteikről jegyzőkönyveket vesznek fel. A fakertószek körében ez a vizsgálódás érthető nyugtalanságot keltett. Vasárnap a Délmagyarországi Kertészeti EgveI sülét rendkívüli közgyűlést tartott az ügyben. 1 A közgyűlésen érdekes felszólalások hangzot! tak el. A szónokok megállapították, hogv a 1 vizsgálódásnak értelme sincs, mert az eddigi j módon a pajzstetüs fertőzést kiküszöbölni ugy sem lehet. Különben is nincs egész Európában olyan, kert. amelyben ne lenne megállapítható a pajzstetüs fertőzöttség. Hiába ciánozzák, fertőtlenítik a csemetekerteket, ha az ujszegedi liget és a parti füzesek fertőtlenítésére nem gondolnak. A fertőtlenítés hatása csak átmeneti lehet, mert a. fertőtlenített területekről ismét átterjed a fertőzés. A közgyűlésen elhatározták, hogv a kertészek hétfőn küldöttségileg keresik fel dr. vitéz Imecs György főispánt és dr. Tóth Béla polgármesterhelyettest. Védelmet kérnek t-őltik a fenyegető veszedelem ellen. A küldöttség hétfőn délben meg is jelent a városházán. A főispán és a polgármester két óra után fogadta a népes küldöttséget a városháza bizottsági termében, ahol Kollauch Káfolv ismerteibe a történteket- és »'.mondotta, hogy a minisztériumi kiküldöttek magatartásából s legsúlyosabb veszedelmet érzik ki a kertészek. Kifejtette, hogv abban az esehen, ha újból elrendelik a zárlatot a szegedi kertekre, az többszáz szegedi család teljes pusztulását jelentené, de jelentené azt is, hogv Szegednek ez a régi, kipróbált és európai hírű termelési ága elpusztulna. An*a kérte a főispánt és a polgármestert, hogy a saját hatáskörében kövessen el mindent a veszélyeztetett szegedi kertészet megmentére. A főispán kijelentette a küldöttség előtt, hogy a helyzetet nem ismeri kellőképen, tájékozódni fog és mindent • elkövet a szegedi érdekek biztosításáért. A polgármesfarhelvette* megígérte, hogv szükség esetén maga vezeti a kertészek küldöttségét a földművelésügyi miniszter elé. Tánczos magyar fádelegAtus nagy beszéde Genfben a revízióról. a népszövetséai reformról, a fegyverkezésről, a szerződésekről és a kisebbségek védelméről „Addig nincs béke, biztonság és népszövefséqi reform, amig a 19. szakasz gyakorlati alkalmazás nélkül marad" Genf, szeptember 28. A népszövetségi köz, gyűlés hétfői ülése délután fél 4 órakor kezdődött. Az iilés napirendjének első pontja a nem állandó jellegű tanácstagok megválasztása volt, majd az egyességokmányra vonatkozó javaslat feletti vita következett. Tánczos Gábor, a magyar delegáció vezetője volt a vita első szónoka. A magyar főmegbizott ezeket mondotta: — A magyar kormány elgondolása azon az elgondoláson alapszik, hogy a nemzetek élete nem állandó és megkövesült keretekben zajlik le. Következésképen a béke érdekében alakulj minden szervezet és így a világháború utáni békék fenntartására létesített intézmények is szükségszerűen a békés feilődés ügvét kell, ho«y szolgálják. Ezt csak akkor érhetik el. ha az egyességokmány különböző rendelkezéseiben e célra nyújtott lehetőségeket teljes mértékben kihasználják. — Ebben a szellemben kormányom ragaszkodik ahhoz, hogy az egyességokmány megtorló jellegű rendelkezéseit egyensúlyba hozzák az alapokmány ama rendelkezéseivel, amelyek az államok között támadható súrlódásoknak békés preventív eszközökkel való rendezését tartják szem előtt és lehetőséget teremtenek azoknak a Belváros' Mezi Kedd Kék dandár társadalmi drfima. Fősz Anita Bella é« Jnn M«>pnt 5. 7. 9 Széchenyi foxi Kedd Jan Kiepura grandiózus főszereplésével Szerelmes város Énekes és zenés vígjáték 5, 7, 9 helyzeteknek megváltoztatására, amelyeknek fennmaradása veszélyeztethetné a világ békéjét. — A rei ormok tehát elsősorban a genfi gyakorlat megváltoztatására kellene irányulnia, amely nézetünk szerint a legnagyobb mértékben sürgőssé vált. A magyar kormány tudatában van annak, hogy az egyességokmány rendelkezéseiben meghatározott eljárások hatékonyabbá tétele önmagában véve a béke fenntartása szempont iából nem vezethető teljesen kielégíthető e-edniénvekre mindaddig, amig az egyességokmány 19-ik szakasza — amely a biztonság fenntartásának legalább olyan hatékony eszköze — továbbra is alkalmazás nélkül marad. Valójában, ha van az egyességokmánynak olyan rendelkezése, amely a megelőzésnek a nemzetközi politika szempontjából való nagy jelentőségét helyesen felismeri, akkor kétségkívül a 19-ik szakasz az. A magyar kormány rendületlen meggyőződése, hogy e szakasz gyakorlati alkalmazása sokkal inkább megelőzheti a háborút. mint bármely más megtorló rendszer alkalmazása. — A magyar kormány — folytatta — a legnagyobb sainálattal kénytelen megállapítani hogy a genfi gyakorlat az egyességokmány r szakaszának gyakorlati alkalmazását eddig nem mozdította elő olyan mértékben, ahogyan az kívánatos volna. Különösen hiányzott minden útbaigazítás abban a tekintetben, hogy milyen további eliárást kell követnie a közgyűlésnek a 19. szakasz felhívása esetében. Mind ezeknél fogva biztosan reméli tehát, hogy A a Nemzetek Szövetségének szer-