Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)
1936-09-27 / 228. szám
DÉL MAGYARORSZÁG 1956 szeptember 27. Szőrmét, bundát bizalommai Mentustél! francia kormánvnak azt a határozatát, amelyben bejelentette a francia frank aláertékelését: Krnnolvan aggódik a szövetségi tanács a svájci kivitel és a szállodaipar sorsa miatt és bár a svájci frank helyzete szilárd és aranykészlete olyan iiagv, hpgy abból hosszabb Mieg ellerttéUliai a svájci frank ellen intézeti támadásnak, később a viszonyok kényszerítő hatása folytán elkerülhetetlenné válik ez az alaértékelés. mert az aranykészlet külföldre szivárogna. Éppen ezért a szövetségi tanács szombaton délben elhatározta, hogy aláértékeli a svájci frankot. Belgium szintén bejelenti csatlakozását a francia, angol, amerikai nyilatkozathoz. A francia kormány lefoglalja az aranyat Páris. szeptember 26. A Matignan-palotában Leon Blum miniszterelnök elnökletével miniszfrközi értekezlet, volt. Vincent, Aurio] pénzügyminiszter ismertette azokat az intézkedéseket, amelyekel a kórmánv az aláértékeléssel kapcsolatban szándékozik foganatosilani. — A kormány — mondotta — lefoglalja az aranyat és nyilatkozatot Jdván a szeptember 20. és 26-ika között végrehajtott valutamüvelettekről. A kormány a munkabéreket, összhangba fogja hozni a piaci árak hullámzásával, intézkedéseket, hoz a kiskötvény tulajdonosok érdekednek megvédelmezóse céljából eltörli a frontharcosok nyugdíjcsökkentéséről szóló rendeletet, rendeleti uton fog intézkedni a, külföldről behozott élelmiszerek adómentesítése tárgyában és ugyancsak rendeleti uton több más vámügyi intézkedéseket léptet életbe. Leon Blum a hármas megállaood^srél Párls, szeptember 26. Leon Blum miniszterelnök nyilatkozott a francia—angol—amerikai megállapodásról. Fontosnak mondotta a megállapodást és mfgállapitotla. hogy a három hatalom elsőizbcn foglal közösen állási a nemzetközi kapcsolatok helyreállítása érdekében. — A gazdasági rendezést a politikai rendezés fogja követni — mondotta. A három nagyhatalom nem akar kezdeményezéséből más hatalmakai kizárni. Ellenkezőleg. azt óhajt ja, hogy valamennyi nemzet csatlakozzék a megegyezéshez. a valutaLondonban tilos üzlet London, szeptember 26. Az Even ing Standard jelentése szerint szombaton reggel Londonban eltiltottak minden idegen valutában való üzletkötést. A Nemzeti Bank felfüggesztette a frank átvételét Budapest, szeptember 26. A -Magyar Nemzeti Bank értesülve a francia kormánynak a francia, frank értékcsökkenésére irányuló elhatározásáról, a további intézkedésig megszüntette a francia franktételek átvételét. Magyar illetékes hely a frankról A Budapesti Er^tesitó jelenti: Illetékes helyről származó értesülés szerint a francia frank devalvációjából az tűnik ki. hogy a francia frank tervbe vett értékcsökkentésének mértéke 25.2 százalék ós 34.4 százaJék között mozoghat. Ha az ui frank értékét- a két határ között, a középen állapítanák meg, ugv a francia frank értékének körülbelül 30 százalékos csökkentését eredményezhetné. A francia, frank értékcsökkentésének Ma.gyarorezág szempontjából nagvobb jelentősége nincs, mert Franciaországgal való kereskedelmi kapcsolataink sajnos nem nagyon élénkek. A világgazdasági helyzet szempontjából, a francia, frank devalvációjától — amelv a világ vezető pénzügyi hatalmainak kooperálása mellett megy végbe —, üdvös hatás várható, melv elő fogja segíteni a világgazdasági helyzetben mutatkozó kiegyensúlyozatlanságok kiküszöbölését. Eden beszéde: világesemény Páris. szeptember 26. Eden pénteki genfi beszéde világeseménnyé növekedett. Francia lapok szerint szavai megadják a kegyelemdöfést a páriskömyéki békéknek. A kisantant riadtan keresi a kivezető utat. A revizió gondolatának felvetése felborítja a magyar törekvéseket. Az amerikai lapok szerint a beszéd teljesen fedi az amerikai felfogást. Ha nem voll mco 16 órái a, Tólhnál Töri arany, ezüst, zálogjegy bevéHás. Óra-, ékszeijavHfts. A „Tanítók háza" dependnncei N'rilyáTio» nzAUod» p»n»M és étterom BOTFÁIVÁ» (WlcH* Pál vefste.iível. A tolgyfaenl« köiopín, modern « •»*>». minden wobabtn folyó ria. Elsőrendű migyar-franoi«. konyh» N»poeó terrier. Flízékeny kieeelgtlih. Tel!«» sepi p»n«io H el«»ieeoubtn ö P., «idényben « pengfltíl. Levélotm: Bot£»lr»í HU Mitrefflred. Tenttók hí«». » BUTOR olcsó és ió Sxendrényi Mn te Tina ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA, lelsfon 19—82. S«eg«d, Dugonioa-tér 11 Jol borotválkozva jo a hangulat ! >i v/ih LWcitúii Xi. Íj^JJ^E" Dzsingiszkhán születése Irta SZÁNTÓ GYÖRGY II. A sátrak elhelyezésében semmi rendszer. Ritkásan voltak elszórva, némelyikük jó »yjliövétnyir* « többitől. Egy helyütt, talán véletlenül, valami köralaku szabad hely maradt, itt tanácskozott a nemzetség. Az öreg Oglu, aki sámánok fiának mondotta magát, ilyenkor kihozta sátorából a nemzetség istenét és a földbe« zűrt a. Az isten kedves fickó vodt. Hosszu tölgyfapóena, amely aztán két egymásbaifonódó lábszárban volít faragva. De a lábak után nem következett csípő avagy has, egyszerre kiugró mell szökkent elő, ezen viszont nyak nélkül ült az Irdatlan fej. Olyasforma volt ez a fej, mint n kivájt tök, amit falnhelyen mókásan kivilágítanak. Két kör volt a szeme, egyenes vonal az orra, iromba nagy szája, amibe kruinplifogakat ¡Nesztenefc. De az isten fogai csontból voltnk. Ar. rgéf7. faragvány zöld, sárga, vörös és fekete vonalakkal tarkállott és nagy tiszteletben állott a* egész törzsnél, mert egy nemzetségnek sem volt ilyen istene. A többi istennek lófeje voM és a faragvány aljáról hatalmas lófark hullott le a póznára Ki alkothatta hét ezt a nevető istent? Ugy mesélte egy-két öreg. hogy egyszer, amikor mié.g messzebb kalandozott a nemzetség fiatalsága. valami sötéthörü fajtól zsákmányolták *zt n különös teremtményt. Most máir mások hozták ki * sátorból, ahol a vén Oglu dermedten feküdt. Leszúrták a szabad tér közepén és az üstdob szakadatlanul döngöd, mintha az isten hangja lett volna. A családfők körben telepedtek meg körülötte J legyes süvegeik ugy meredeztek körben, mint s bogáncs szárai virága. De • tövisek, a hatalmas nyilak, a sátrakban maradtak. Csak hosszu botjaidat hozták magirkkal. Csendben ültek és vártak. Szaporán pislogattak ferde szemhéjakkal. rA hórihorgas már jelezte, hogy jön. TVHkor megérkezett, leugrott a lóról fc a. tanács Jelé tartott. A bátyja jött elébe. Kézen/fonta és a kör köjepére húzta, a bálvány mellé. — íme, itt van Temudzsin, akit Oglu utódának kijelölt. A családfőt bólogattak és hosszu pálcáikkal suhogtattak tetszésük jeléül, pedig egyiküknek sem tetszett a dolog. Mit is akar itt ez a szellemek szolgája, mert Tamudzsin ezt jelentette a nyelvükön. Hiszen el sem jött eddig soha a tanácsba, ami pedig kötelessége lett volna, mint családfőnek és negyvenkét lö tulajdonosának. De ő csak örökké a magányban kódorgott, mintha semmi köze sem lett volna a nemzetségihez. Mintha a szellemeket leste volna negyven évig, mert ennyit számlált botja rovásain. A bátyja is helytelenítette a vén Oglu választását, hogy is gondolt éppen erre az álmodozóra, amikor ő volt a bizalmasa. De hiába, a szokás szokás, az ősök rendelkezéseit tisztelni keld. Akit. a nemzetség feje kijelöl utódának, az máris az utóda. — íme, itt van Temudzsin, akiről Oglu azt mondta a halál szine előtt, amikor mérhetetlen messze látta rossz emberi szem is, hogy nemzetségének, törzsének nemzetének és f»ján«k mérhetetlen hatalmat fog adni. A kancsi szemek most körülfutották a taflácskört ott a bálvány alatt. Egyik-másik ritkás bajusz alatt sunyi mosolyokat vett észre és ez dühbe hozta. Az erjedt lótej 1« dolgozott még benne, a sok rászegzett tekintet is hatott. Kissé megtántorodott, majd hogy neki nem dőlt a bálványnak. Most még gúnyosabbak lettek a tekintetek, ugy vagdaltak végig rajta, mint az ostor. Előrántotta subáját, mintegy védelmül. És hátraszegte fejét az erős napsütésben, az inak kibuktak a nyakán. — El kell fogadnom * tisztséget, mert az ősök szokásai igy parancsolják. Az ősök szellemeinek szolgája vagyok, nektek az uratokNémán meredtek rá, mert öaztöcös voltuk megérezte benne nagy változások előrezgését, A bátyjának pedig ugy rémlett, mintha a bálvány kedélyesen bamhs fef» haragos kifejezést öltene Temudzsin ugy állott alatta tnoiduUUanul. mint egy másik halvány és alig hallhatóén hes«éJt. — Ma hanirvabolvt fisreltem odakinn és Mttam. hogy a harc a természet rendje, a természet pedig a? istenek összessége. Az egyedüli főisten teWt » Harc, a küzdelem istene Intett az ifjaknak, hogy verjék a dobokat. Erezte, hogy halkan kell beszélnie, mint ahogy férfihez illik, de forralni is kell a vért ahhoz, amit most mondani akar. Legjobb volna, b* mindenkit a kvasz fütene, mint ahogy őt, dehát a tanácsban ki merne inni. Ezért doboítatott. Szabályos ütemben döngtek az üstdobok az ifjak csapásai alatt éa a kis pupos is döngette az egyiket, pedig az ő korában még nem lett volna szabad. De most valahogy nem merték elkergetni, önkívületben verte a bivalybőrt. A szemei elferdültek a magasba, a szája kinyílott karikára és nyál csurgott belőle. Mindenki észrevette és egyre erősebbé és gyorsabbá vált a döngések üteime. Már csurgott a veríték mindnyájukról az erős napban, mindnyájan ziháltak és lassanként a családfők is a tanácíkörben. Felugráltak helyeikről és botjaikat suhogtatták. Temudzsin meg volt elégedve a hatással és csendet intett. Csak lassan ült el a zaj, mint nehezen fékezhető zabolátlan paripa, owk «gy-egy ágaekodás után nyugodott meg. — Most megtudjátok, miért van nekünk más istenünk, mint a többi nemzetségnek Ez itt a harc istene. A dobok újra felbömböltek és a férfiak ijedten nézték, mint vicsorítja rettenetes fogait a bálvány. Eddig holtnak látták, most megelevenedett. Szemgolyói óriásira tágultak és a szinek őrült táncot jártak rajta A dobok rettenetes lármája, mintha az ő lélekzéee lett volna. A megkínzott bívalyWrök belerezegték • levegői* fájdalmukat es vibrált a térben minden, hangok, n«p*üté*w, álomból ébredő szörnyű mdulatck. Valami fokozás tellett ide és Temudzsin felhasogatta görbe késével karjait Legtöbben követték példáját é* a sebek fájdalmaiban valamennyire kirobbant a tulságj» halmozó« erő. — Meghoztak az el«« áW«z«tot a fcewMsteenak, ak? nem éri b« állatok vérével Most hallgassátok meg, mii láttam a hangyabolyban. Egy hangyái L