Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-24 / 225. szám

DHMflGYARORSZAG SZEOEO, SzerketzUWég: Somogy1 «cea 22.1. em, Telelon:a3<33.«KladóhIva<a], kOlctOnkHnyvl&r «• tegvlrodai Aradi ucea í>. Telelőm 13—Oö. - Nyomd«: Löw Llpói ucea 19. Teletont 13«OA. • Távirati es 'evtlc'n-- Délp-rr' Csütörtök, 1936 szept. 24. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, $z. ELOFIZET^SI Ha vonla helyben 5.2« vidéken é» Budapesten 3.00, IsUIlöldön 6.40 pengő. — Egye« »ám ara hélltöx. nap ÍO, vntAr. ét Ünnepnap »• I,u- Hirdetések 'elvétele tarlla szerint. Megje. 'enlk hétlö Kivételével nanonta regijei, Csendes közigazgatás Csöndes lett a szegedi városháza. Mintha lábujjhegyen járnának benne a tisztviselők is s mintha hangfogót — con sordin o, s i g n o r i —, tettek volna suttogó ajkuk elé. A kalendárium szerint már ősz van, benne vagyunk a munka évadjában, más időben ilyenkor már tervek fölött vitázott, készülődéseken kapott hajba legjobb barátjával a közügyek iránt érdeklődő városi polgár s most csend van, nem hallatszik ki a közigazgatás műhelyének munkazaja, mintha nagyon nagy dolgokra készülődnének, vagy mintha — nem készülődnének semmire. Nem az a körülmény ébreszti fel ezeket a gondolatokat, hogy a város önkormányzati szervei még hozzá sem fogtak a költségvetés megalkotásához. Ahhoz lassan hozzá kell szoknunk, abba lassan bele kell törődnünk, hogy a városfejlesztés feladata függetlenül a költségvetéstől. Ennek a szétválásnak technikai okok miatt is be kellett következni. A város minden év őszén alkotja meg költségvetését s eljön a költségvetési év nyara, amikor jóváhagyva a költségvetés leérkezik a minisztériumból. Az utolsó években már pontosan összeesett az ideje annak, amikor az azévi költségvetés a minisztériumból leérkezett s amikor hozzá kellett fognf a jövő évi költségvetéshez. A nyár nem az alkotások ideje, hanem a pihenésé, az ősz a tervezgetések, a programösszeállitások ideje, minden év őszén készül el a következő munkaév közigazgatási menetrendje, télen nem lehet hozzáfogni semmihez, nemcsak az időjárás miatt, hanem azért sem, mert nincs jóváhagyott költségvetés s tavasszal, amikor hozzá lehetne fogni, amikor munkával kellene ellátni azokat, akit havat már nem lapátolhatnak, de gazdasági munkát még nem végezhetnek, tavasszal sem lehet elkezdeni semmit, mert a költségvetés nem érkezett még le s nem lehet tudni, hogy annak tervei, amit az önkormányzat a maga vagyonának őt megillető jövedelméből, a maga áldozatkészségéből akar teremteni, megnyerik-e a belügyminisztérium költségvetési referensének legmagasabb, sorsdöntő tetszését. A város fejlődésének biztosítása tekintetében egyre kisebb jelentősége lesz a költségvetésnek. Csak nézzünk v^gig mindazon, ami ebben a városban épült az utolsó évek alatt, — mennyire nem volt szükség a város költségvetésére. A költségvetés csak a fedezetet állította be a város háztartásának gondoskodásába, de az elhatározás a költségvetés tárgyalásától teljesen független volt. Most épül a Palotakapu s a hősi emlékmű, ha keresnénk, akkor sem találnánk nyomát a költségvetésben. Megépült és megépül a szegedi strand, — függetlenül a költségvetéstől. A föltöltési és kövezési munkálatok csak, mint hitelmüveletek esedékes részletei kerültek be a költségvetésbe, a Vásárhelyi-sugárutnak, vagy 5 Mars-térnek kikövezése nem azzal kezdődött, hogy a törvényhatóság a feltöltés és kikövezés költségeit megszavazta. Előttünk áll a piacok rendezésének kérdése s ha ezt a problémát megoldja a város, bizonyos, hogy csak a megoldás következményei kerülnek a költségvetésbe, de a határozat maga a költségvetés tárgyalásától független lesz. Az a nagy késés tehát, amivel a város költségvetése összeállításához hozzáfog, reméljük, csak nagy késést, de nem nagy 1 e k és é s t jelent. Aminek megteremtésére a város magát el tudja határozni, aminek pénzügyi terheit vállalni tudja, azt úgyis csak a költségvetésen kivül határozhatja el. A költségvetésen kivüli határozat — szakminisztériumokba kerül s ott más tekintetek veszik bírálat alá, mint a költségvetést, amit nagy egészében inkább számvevőségi szempont szerint vizsgálnak felül. Ha valami mégis nyugtalanságot kelt, az nem a költségvetés kései tárgyalása, hanem az, hogy más tárgyalások előkészítésének hire sem szűrődik ki a városháza hivatali szobáiból. A város polgársága tájékozatlan a maga legfontosabb ügyei felől is. Csak egy példát mondunk. Már szeptember első napjaiban olvastuk, hogy a m i sk o 1 c i hét milyen pénzügyi eredménnyel végződött, holott a miskolci hét — fájdalom, — a szegedi szabadtéri játékok idejével összeesett. A salzburgi ünnepi játékok augusztus utolsó napján fejeződtek be, de a következő napon, szeptember első napján már megjelentek a nyilvánosság előtt a salzburgi ünnepi játékok számadásai. Mi még most sem tudjuk, hogy a szegedi szabadtéri játékok milyen pénzügyi eredménnyel végződtek. Nemcsak azt titkolják, amire készülnek, az is titokban marad, amin már tulvagyunk. A város polgársága önkormányzatban nőtt fel s a közügyek iránti érdeklődést magával hozta. A közügyek iránti érdeklődés egyik biztositéka az önkormányzati ügyek helyes és tiszta végzésének. Ha másért nem, a közérdeklődés foglalkoztatása végett kellene a nyilvánosság előtt érlelni azokat az ügyeket, melyeket nemcsak mi sürgetünk, sürget a város fejlődése is s melyeknek ez a nemzedék még a terheit is szívesen vállalná, csak azért, hogy annak előnyeit az utánunk következők számára biztosítani tudja. A négus delegátusai részt vehetnek a Népszövetség közgyűlésén Feltűnést keltő döntés Genfben a szerda esti Olésen — A mostani ülésszakra elfogadták az abesszin küldöttség megbízólevelét — „4 megoldás csak ideiglenes Jellegű" Tánczos tábornok felszólalására névszerinti szavazást rendeltek el — Magyarország negyedmagával elutasította a javaslatot Genf, szeptember 23. A Népszövetség igazoló bizottsaga szerdán délelőtt két és fél óra hoszszat tanácskozott zárt ajtók mögött. A tanácskozáson ') e ib o s francia és Ed e n angol külügyminiszter is résztvett. A bizottság tagjai távozásuk alkalmával semmiféle felvilágosítást nem voltak hajlandók adni. Az Havas Iroda tudósítója ugv értesül, hogy a bizottságban teljes megegyezés jött létre a .jogászbizottság javaslatai ügyében. A bizottság teljesen a közgyűlésre bizza, hogy az abesszin ügyben milyen döntést hoz. Genfben biztosra veszik, hogv ha a közgyűlés elhatározná, hogy az abesszin kérdésben a há;'-'ai bírósághoz fordul, Olaszország hátnt fordít Genfnek és többé nein vesz részt a Népszövetség munkálataiban. Mindamellett nem látszik valószínűnek, hogy Olaszország végleg kilépne a Népszövetségből. „Ilz abesszin küldöttséget nem lehet kizárni" A mandátumigazoló bizottság délután tartott ülésén elhatározta, hogy javasolja a közgyűlésnek azabesszin kiküldöttek bebocsátását a közgyűlésre. A jogi szakértőnek azzal a felfogásával szemben, hogy az. ügy a hágai döntőbíróság elé kerüljön, az igazoló bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az abesszin küldöttséget nem lehet kizárni a közgyűlés munkálataiból. Négy nem Magyarország, Ausztria, Albánia és Ecquador a bízottság jelentése ellen A Népszövetség közgyűlésének szerdai ülését délután fél 7-re hivlák össze, de csak fél 8 órakor nyitotta meg az elnök. Felkérte P o 1 y t i s-t, a megbízó leveleket felülvizsgáló bizottság előadóját, hogy ismertesse a bizottság jelentését. A bizottság jelentése többek között a következőket tartalmazta: — A bizottság három ülést tartott, amelynek során megvizsgálták. Sziám. Abesszínia és Jugoszlávia megbízólevelét. A bizottság Sziám és Jugoszlávia megbizólevelét rendben találta, figyelmét elsősorban az abesszin küldöttség 1 megbízólevelének vizsgálata kötötte le. Az a meggyőződés alakult ki, a bizottság azt indítványozza a közgyűlésnek, hogy a közgyűlés ismer je el kielégitő-nek az abesszin küldöttség megbizólevelét, jóllehet kétes annak szabályszerűsége. Igv módot adnak az abesszin küldöttségnek, hogy részt vegyen a közgyűlés jelenlegi ülésszakán. A bizottságnak ez a felfogása egyhangúlag alakult ki. A ¡elentés kiemeli, hogy ez a meg-