Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-20 / 222. szám

T936 szeptember 20. Fagytól, portól, rongálódástól VÉDENI KELL A HŐSÖK KAPUJA FRESKÓIT Aba Nóvák Vilmos válasza egy levél aggodalmaira (A Délmagyar ország munkatársától.) Készülő művészi alkotást talán nem ért még anvnyi gáncs oskodáí.szerű ós időelőtti kritika, mint amennyi a tanítói internátus épületét és a Hősök Kapuja freskóit éri. De, hogy a város közönségének komoly művészi intelligenciájával rendelkező rétege miképen kezeli ezt a kórdóst és milyen szeretettel figveli a készülő művészi alkotások kialakulását és mennvire értékeli azokat, az kiviláglik abból a levélből ie, amelyet ma kapott a Délmagyaorrszág szerkesztősége. A figyelemreméltó levél igy szól: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Engedje meg, hogy lapjának nyilvánossága előtt kérjek megnyugtató feleletet a Hősök Kapuja freskóinak további sorsa felől. Maholnap befejezéshez közeledik a freskók festése, ezért szükségesnek tartanám a nyilvánosság megnyugtatását, hogy a freskók fennmaradása — emberi számítás ezerint — legalább 1—2 emberöltőre biztosítva lesz. A képek alapozása, vagyis a vakolatnak és a festésnek erősebb kötése szükséges ott, ahol a városnak csaknem egész forgalma fog éjjel-nappal lebonyolódni; alatta teherautók ée villamosok fognak eldübörögni. Vájjon történt-e kellő gondoskodás arra nézve, hogv a folytonos rázkódás a vakolatot és a festményt meg ne repessze? Hogv ne érhessen itt is olvan kellemetlen meglepetés bennünket, mint a Szent Demeter templom tornyában készült freskóknál? Ott is az alapozás volt a hiánvos s a freskóknak a nedves faltól való elszigetelése volt tökéletlen. Vájjon a Hősök Kapujának freskóinál történtek-e gondos előrelátással olvan kísérletek és megfigyelések. amelyeknek segítségével megállapíthatták volna, hogv ilven mértékű megrázkódtatás mellett melyik kötőanvag biztosítaná legjobban a freskók fennmaradását? Még inkább jogosult az az aggodalom, hogy vájjon gondoskodtak-e a freskók felületének kellő védelméről? Az ilyen helyen alkalmazott festményekre már napok alatt. rengeteg por fog lerakodni, amit nem lehet majd egyszerűen letörülgetni. De kárt tehet még bennök a légköri nedvesség, sőt helyenként — főleg a pilléreken — az eső becsapódása, a sár felfröccsenése és télen a zúzmarás felrakodások is. Hallott-e Szerkesztő Ur arról, hogv ez ártalmak ellen a freskók belakkozásával. vagv más bevonó anyaggal fognak-e védekezni? Történtek-e ilyen irányú kísérletek, hogy a mi klimatikus viszonyaink mellett ilyen elhelyezésben miiven bevonó anvag védené meg legjobban e freskókat? Csak éppen megemlítem, hogv egy jól megrakott szénásszekér is miiven kárt okozhat a freskókban és hogv ez ellen csak az nyújthat védelmet, ha éjjel-nappal rendőrőrszem áll a kapunak mindkét oldalán, ak'k a tulmagasan rakodott jármüveket más irányba terelnék. Mert — ugyebár — nem állíthatunk a Boldogasszony-sugárut közepébe olvan vaskereteket, amilyeneket a Máv. használ a tulrakodás ellenőrzésére? Nem akar e levelem indokolatlan gáncsoskodás lenni, csak idejében akarom felhívni a figyelmet, arra, hogv most. aránylag kis költségnél tehetjük maradandóvá a freskókat és ezzel — későbbre — a soksok bosszúságtól és még több költségtől kímélhetjük meg a várost. És megnyugtató választ szeretnénk, hogv mindez a gondoskodás és előrelátás már megtörtént, vagv legalább meg fog történni, nehogy a gúny és káröröm vehesse szájára városunkat a mi rövidesen elpusztuló freskóinkért. Befejezésül engedje meg Szerkesztő Uram, hogv emlékeztessem arra. hogv Pompeiben magánházak freskói 2000 éves pihenés után — a föld mélvében — ma is ragyogó színekben tündökölnek. A hellén, az egyiptomi és az ázsiai freskókban nem egy muzeumban gyönyörködhetünk ma is. Vagy gondoljunk arra, hogv a Góbi sivatagban többezer éves, agyagra mázolt freskókat ásatott ki egv hazánkfia. Stein Aurél, amelyek ezután a lefejtést, majd a szállítást — 5000 kilométernyi utak tevék és vakok hátán, vasúton és hajón — kibírtak és ma is sértetlenül — londoni ós indiai muzeumokban — láthatók. Mi nem vagyunk ilyen nagyravágyók, szerényeimegelégszünk azzal, ha nem járunk ugy. mint a Templom-téri freskókkal, amelyeket irigy kezek már egy óv után eltakartak szemeink elől és azóta sem láthatók Nem elég csak freskókat festetni, hanem gondoskodni kell azoknak konzerválásáról is. hogv legalább az utánunk kö vetkező nemzedék ie élvezhesse őket. Szerkesztő Urnák készséges hive (Aláírás). A levélben foglalt figyelmeztetést az illetékesek köszönettel vehetik tudomásul, még akkor is, ha tárgytalannak bizonyulna. Mert erre lehet, következtetni abból a nyilatkozatból, amelyet Aba-Novák Vilmostól, a freskók alkotójától kaptunk. Aba-Novák elmondotta, hogv a freskók felrakásának azt a módját alkalmazta, amelv a legjobban megfelel a szegedi viszonyoknak és a követelményeknek. A falfelületet megrepedésétől azért nem kell tartani, mert a fal anyaga vasbeton, amelyet a repedezés veszedelme nem fenyeget. A müvé6z a betonalapra rakott bő eementtartalmu. tehát a legerősebb ; vakolatrétegre fest, még pedig nedves rétegre. ; amely igy szerves egysénné válik a festékréteggel. A kopás, a lehámlás veszedelme igv szintén kizártnak tekinthető. A freskók bolthajtások belső felületeit diszitik, az időjárás viszontagságai igv szintén nem igen jelenthetnek veszedelmet. rájuk. eső. hó nem érheti őket. a fagv pedig nem igen tehet kárt bennünk éppen SQ^L India dzsungele tele von veszéllyel, Elefánt hátáról tekintünk itt széjjel. Tigris, párduc, sakál, ezernyi vad van ft», S Buddha bölcsessége megnyugvásra tonil ősrégi művészet, kincset rejtő sírok. Kígyót táncoltatnak síppal a fakírok. Rejtelmes India, mágusok hazája. Eláll az embernek tálé szeme, szája Hatalmas templomok, valamennyi márvány, Indiát hallhatjuk, RDVIDHULLÁM-:zárnyán ? ORION-RÁDIÓ hozza mind e szépet lásd a következő túloldali képet.