Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-19 / 221. szám

DELMAOyAKOkbZAG T93G szeptember 19. berej pHfsr szedtek A pénzt és verejtékeztek a verik kiszolgálásában. Folytatódott! volna csütörtökön is, ha Joó Sándort el nem hagyja a türelme és a község lakóinak jelentékeny r&­aaö is meg nem tokaija az illetéktelen krnbr rendét. Csütörtökön Joó Sándor felkereste hi­vatalában a főjegyzőt, ée kérte, hogy, mint, fő­jegyző ág mint, a földeáki Haneva, elnöke i«, nyomban szüntesse meg a Hangva árusítását Kérte, de a főjegyző nem teljesítette a hírei­met. sőt eltiltotta a kisbir&t attól, hogy Joó Sándor üzleti hirdetését, amelyben védekezni. próbált a Han­gira ettim, ktéobolfa. Erre tört, ki a földeáki „hangyaforradalom", amelyben mintegy 5—600 ember vett riszt, akik valamennyien a helybeli kereskedelem védelmé­re keltek s követelték a Hángya-antők eltávolí­tását. A hftlyict an ivira kiélesedett, hogv a fő­jegyző, aki hétfőn m.yía is résztvett a Hangva üzleti tevékenységében, most nem mozdult ki a hivatalából. Joó Sándor pedig a Hangva-aatók­kal «zeniben szintén víaci árusítást, rendezeti he és saját árban kezdte árusítani portékáit. Éles versenv fejlődött ki a Hangra ós a keres­kedő között. A Hangva ugyanis Joó Sándor asztalai elől a tér másik sarkába menekült, de Joó Sándor a földeákiak biztatására ide is kö­vette ós kijelentette, hogv bárhol árusítson is, követni fogja. Közben a helyzet annyira ki élesedett, hogv a Hangya csendőrökért küldött, akik csak nehezen tudták biztosítani a rendet. Csütörtökön a gazdasági vcrawv hevében igy zengett-csatázott a földeáki piactér. A osata. hevében olyan szavak hangzottak el mind­két, részről, amelyek nem bírják el a nyomda­festéket. A Hangva embereinek természetesen legfőbb vádja az volt a kereskedővel szemben, hogy zsidó vallású, akit Német országba kel­lene küldeni és Hitler kezére adni. Amivel per­sze annál kisebb eredményt ért el a Hangva, mert, Joó Sándor ismert régi makói kisiparos, református családból származik, feleségének szülei 1848-ban igen jó szolgálatot tettek a nemzetnek. Hétfőtől csütörtökig folvt igv a harc, a köz­ség polgárainak egvre nagyobb izgalma között. Csütörtökön este azonban a Hangya látván, hogv a rokonszenv elpártol tőle, elküldte autóit — az ország más részébe. Mii mond a Ice­reskedő Az iztttlom ma sem lilt el a községben. Joó Sándor ma ezeket mondotta a Délmagyaror­szág tudófitójának: — Több mint két évtizede vagyok a földeáki piacon. Panasz sohasem volt ellenem, adómat, pontosan fizetem, házat építettem a község fő­terére. Nehéz években, amikor a község lakói­nak nem termett, szinte az egész boltomat hi­telben kényszerüli etn kihelyezni. Vitték a por­tékát és nem hozták a pénzt. Magam is .sok­szor igen nehéz helvzetben voltam, de a hitelt mégsem tatradtam meg, mert éreztem, hogv hivatást teljesítek. Most jó termés volt. Az emberek készpénzért vásárolnak s nekem hal­vány reményem nvilt munkám gyümölcsére, a legszolidabb és leirt is/leeégesebb polgári kere­setre. fis ^kkor hatalmas autóival készleté­vel megjelenik az a Hangya, amelv sehol so volt található akkor, amikor — hitelről és ál­dozatról volt szó. De igv beszél a község valamennyi kereske­dője és iparosa. A kovács majdnem könnyezve panaszolja, hogv a község kocsiját a szomszéd rárosban csináltatja a főjegyző. A fűszere«, hogy az adófizető fűszeresek helvett a Han­gyának nvuitja a támogatást, az iparos, hogv nem mgedéliiezi a tejcsarnokot, hanem azt is Hangva-víllalathan akarja megcsinálni, fis [ igv tovább és egvben mutatja az adóintöt, amelyet Joó Sándornak akkor kézbesítettek, amikor a Hangya autói eltakarták az üzletét... /1 iöfegyxö Beszéltünk a főjegyzővel is, aki meggyőző­déses hangya párti. 0 hozatta az autókat Földeákra, mert azt ak.'irja — mondja —, hogv „a nép most, amikor van pénz, rendesen ea olcsón bernházkodhasson". Igy mondja a fő­jegyző, de a község lakói a kereskedők és ipa­rosok iiártjára. áHUk. Földeáki kép, M(36 október... A POLGÁRMESTER, A MŰVÉSZ és ráérős öreg urak művészeti szabadiskolája a Tanitói Internátus színváltozása előtt (A Délmagyarország munkatársától.) A taní­tói internátus Gizella-téri homlokzata előtt fel­állították az állványokat és megkezdték a vilá­gosszínü vakolat átfestését a legutóbb lartott helyszíni szemlén kiválaszott sötétszürke tó­nusu uj színre. A vakolat átfestésének ténye u jabb alkalmat adott arra, hogy jelentkezzenek a oáncsoskodók és hangos kárörömmel hirdes­sék, hogy ime: igazuk volt, amikor kifogásol­ták Pogány Móric terveit. Bár köztudomásúak azok a uiiivészi szem­pontok, amelyek szükségessé tették a vakolat szinének megváltoztatását, hiszen az illetékesek annak idején részletesen tájékoztatták a nyil­vánosságot, most. hogy az építkezés ismét az átlátszó támadások középpontjába került, meg­kérdeztük elsősorban dr. Pál f y József polgár­mestert és Aba-Novák Vilmos festőművészt, a Hősök Kapuja freskóinak alkotóművészét. A polgármester ezeket mondotta: — A tanitói internátus vakolatát kizárólag azért festjük át, hogy Összhangba hozzuk * Hősök Kapuja freskóinak sötét tónusával. En­nek * szükségességét minden szakértő elismer­te, belátta Pogány Móric is és készségesen hoz­zájárult ehhez * változtatáshoz. A változtatást Aba-Novák Vilmos kezdeményezte tisztán mű­vészi meggyőződésből. — rt«zintén szólva, nekem nagyon tetszett a régi vakolatszin, bármennyire kifogásolták is egvisek és legszívesebben ngy hagytam volna, d* a művészi cél, hogy a színek harmonizálja­nak és hogy az épület maga i* harmonizáljon a OlzsIU-teret domináló püspöki palotával és az egyetemi épületekkel, meggyőző« a változ­tatás szükségességér«]. Hangsúlyozni kiviinom még azt is, hogy az átfestés költségét teljes egészében Pogány Móric vállalta magára. — Az utóbbi napokban téves hírek kerültek forgalomba — folytatta a polgármester —. a tanitói internátusban folyó épitkezési munká­latok elakadásáról. A munka egyetlen percre sem akadl meg. A Hősök Kapuja freskóinak festése zavartala­nul folyik tovább, a költségek teljes fedezete rendelkezésre áll, a tanitói internátus munká­latai pedig közvetlenül a befejezés előtt álla­nak. Mindössze arról volt szó. hogy a munká­latok közben egészen lényegtelen pótmunkák szükségessége merült fel. amelyeknek értéke azt hiszem, nem éri el a tizrzer pengőt sem, te­hát a többszázezer pengős építkezésnél igazán rem jelentenek semmit. Ezekre a pótmunkák­ra kértünk fedezetet a kultuszminisztertől, aki tud a dologról. A miniszter titkárának pedig azért táviratoztunk, hogv referálja el az ügyet a kultuszminiszternek. 20-én az SzTK-pólyán KEAC—SzAK SzTK—Móraváros SzATE — Sylvánia­Jegyek elővételi árban va­sárnap délelőtt 10 óráig a Dé lm agyarország jegyirodában. Elmondotta még a polgármester, hogy Lőte Éva szintén elkészült már a Hősök Kapuja szobraival, Aba-Novák Vilmos a jövő héten fe­! jezi be munkáját. A polgármester ezért már be is jelentette a kultuszminiszternek, hogy a Hő­sök Kapuja felavató ünnepélyét, amelv orszá­gos nagy ünnepség lesz, október második felé­ben tartják meg. Aba-Novák Vilmost a készülő freskók bonvolult állványain talál­tuk meg. A művész elmerülve dolgozott aa egyik emblémán és jóizüen fölnevetett, ami­kor meghallotta, miről van szó. — Pontosan tizennyolc ember hozta el ma hozzám azt a bizonyos támadást — mondotta kacagva — és mondhatom, amióta Szegeden dolgozom, még nem volt ilyen vidám napom, mint ez a maii Mert ilyen jól régen nem mu­lattam ... Kértük, nyilatkozzon a felveteti kérdésben. Aba-Novák igy folytatta: — Őszintén szólva, nem szívesen beszélek róla. T>e nem bánom. Vállalom annak kockáza. tát, hogy nyilatkozatommal meg nem érdemelt súlyt adjak annak a teljesen súlytalan véle­ménynek, pedig minden idegszálam tiltakorik az ellen, hogy bárki is s n 1 y t tételezzen W benne. Mindenekelőtt őszinte örömmel állapí­tom meg, hogy végre van valami Szegeden, ami érdekli az embereket és hogy igen nagyjelentőségű művészi mun­ka az, amit mi végzünk, mert külön­ben nem késztetné minduntalan meg­nyilatkozásokra a művészet reményte­len szerelmeseit. — Kzek a ráérős, bizonyára igen derék urak különben nem tartanák életszükségletüknek szavakba és Írásokba foglalt tanácsokkal el­látni az áldozatos művészembert, aki saját zsebéből fedezi a vakolat átfestésének költsé­gét és ezzel kizárólag azt az *g> otlen célt szolgálja, hogy Szeecdet »zebbé. tegye — Attól mégis tartok, hogy a szegedi közön­ség egyrészének viselkedése hatással lesz a helyzetről kialakuló országos közvéleményre. Szegednek nem válna javára, ba az országos véleményt róla ezeknek a ráérős ftreffn rakna le ftélete alakítaná ki. Kz nz Hflet hálátlan és rosszhiszemű is. mert hiszen a „kritikusok" nem is láthatták még azt, amit kritizálnak, nem Is tudhatják azt. bog> miről van itt szó. — Állítom, hogy ami itt történt és történik, annak mindnek a müvésai síükségesség a* alapja és mi. akik lelkesedéssel, hittel, céltuda­tosan dolgoznnk, igazán nem tehetünk róla, ha egye»ek zöld szemüvegen keresztül nézve a világot, més a pirosat is zöldnek látják Ezek az épület körül kaszinózó, nagyon kedves és nagyon rokonszenves öregurak sokkal jobban tennék, ha llv en támadások méghangolása he­lyett mondjuk sörözéssel töltenék el ezeket a szép őszi napokat.. Ugy legalább fellendíte­nék kissé a magyar söripart... Ezeket mondta Aba-Novák Vilmos és aztán yidáman folytatta néhány percre félbeszakított munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom