Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-19 / 221. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED. ScerkeuMMégt Somogr1 uccn 22. I. em. Teleiont Z3.33^Kladóhlvalai> k01e»l4»"llnyv)hr ét legjrlradat Aradi occa S. Teleiont 13*00.»Nyomdát LOw Llpöl ncca 19. Teleiont 1M)0. » lévlrafl Szombat, 1936 szepí. 19. Ara ÍO fillér npw ncca i". leieion« >oviran VVT X.rfnl^ra ... iini _ es levélcím: Délír aoyarortzto. Szeaed Ali. eVIOlyalu, XXI. ELOFIZETÜS I Havonta helyben ».» vidéken é* Budapesten 3.«t>, kUltOldOn 6.40 peng«. — Egyei tcém Ma bétk«» nap tv. vasár» é* Ünnepnap » HU. Hl», detéaelc 'elvétele tarifa «carlnt. MegI«. •e-lk tiéiiö Klv«lelévei naponta reggel, Budapesti mintára! Három évvel ezelőtt hetekig tartó' bizottsági és napokig tartó közgyűlési tárgyalás után a város megalkotta uj lakbérszabályzatát. A régi s ma még érvényben levő lakbérleti szabályrendelet éppen ötven éves, könnyű elgondolni, hogy a mai viszonyok szabályozására aligha alkalmas az ötven év előtti viszonyokra alkotott s az ötven évvel ezelőtti szociális felfogást visszatükröző szabályrendelet. A lakások szabadforgalmának visszaállítása előtt kezdtük már sürgetni az uj lakbérleti szabályrendeletet, meTt világosan láttuk, hogy a nyolcvanas években alkotott szabályozásra nem lehet visszatérni sem háztulajdonosnak, sem lakónak a kormányhatósági kényszerszabályozások megszűnte után. Mindenki egyetértett ebben a városban s egy pillanatig tartó vita sem volt abban a kérdésben, hogy kell-e uj lakbérleti szabályrendelet. A régi már a háború előtt elavult volt s meg kell vallanunk: az előttünk járt nemzedék kodifikáló képességét éppenséggel nem bizonyítja ez a szabályrendelet. Egyike a legjogásziatlanabb, legpong yo 1 á b b, legtöbb vitát szülő s félreértésre okot adó helyi jogalkotásnak a régi szabályrendelet. S még mindig életben van, nem tudnak tőle szabadulni sem a háztulajdonosok, sem a lakók, sem a bíróságok, melyekre pedig — kötelezők lévén szabályai, — rengeteg fölösleges munkát és terhet ró. H árom évvel ezelőtt nagy gonddal és sok körültekintéssel szabályrendeletet alkotott a város s annyit elfogulatlanul el lehet mondani erről a szabályrendeletről, hogy ugy jogászi szabatosságában, mint szociális igazságtevésében messze fölötte állott a régi szabályrendeletnek. De hiába alkotta meg a város akár a legkitűnőbb szabályrendeletét, hiába építették bele hozzáértő polgárai minden tudásukat és szakismeretüket, — a minisztérium érdemben nem is vizsgáltafelül a város nagy gonddal és lelkiismeretességgel készült jogalkotását s három évi várakozás után egyszerűen visszaküldte a városhoz azzal, hogy készítsen a város másikat s vegye alapul a budapesti szabályrendeletet. Ezt az intézkedést az önkormányzati elv komoly sérelmének kell tekinteni. Nincs olyan szabály, amelyik a városnak kötelességévé tenné, hogy a budapesti mintára szabályozza a háztulajdonosoknak és a bérlőknek jogviszonyát. S ezt nem is teheti kötelezővé a minisztérium. Az önkormányzatnak törvényben biztosított joga az, hogy a lakbérleti viszonyokat a maga területén a törvény keretei között maga szabályozza s ha a város más szabályozási módot tart helyesnek, mint amit Budapest törvényhatósága elfogadott, a törvény rendelkezései alapján a várost abban megakadályozni nem lehet. Volt törvény, amelyik kötelességévé tette a városnak, hogy szabályrendeletét a budapesti törvényhatóságra érvényes jogelvek szerint alkossa meg, de nincs olyan törvény, mely a lakbérleti viszonyokrendezése terén is ilyen feladat elé állítaná a város törvényhatóságát. Minekünk a magunkfejével kell gondolkodni s jogunk is van ahhoz, hogy a magunk fejével gondolkodjunk. A szegedi viszonyokat nem lehet a budapesti sémába beleszorítani s a várost jogai kei-isi téren sem lehet a székesfőváros törvényhatóságának provinciájává tenni, A torvényhatóságok szabályrendeletalkotási területén a törvényhozás nem változtatott semmit, már pedig eddig soha nem irta elő a kormányzat a városnak azt, hogy milyen példák után menjen s milyen mintákat kövessen. A város a maga szá má r a akar szabályrendeletet alkotni s mint ahogy a székesfőváros törvényhatósága a szabályrendelet alkotása közben nem lehetett tekintettel arra, hogy elfogadott rendelkezései hogyan fognak a szegedi viszonyoknak megfelelni, épp ugy mi sem lehetünk tekintettel arra, hogy csak azt tartsuk helyesnek, amit Budapesten helyesnek tartottak s vessük el azt, amit a budapesti háztulajdonosok elfogadni nem akartak. M ér h etetlen kára származik a városnak abból, hogy három évi várakozás után ott tart, ahol elindult s bármennyire szükség volna a sürgős jogalkotásra s az életviszonyok bármilyen erővel sürgetik is a régi, az elavult, a minden intézkedésében túlhaladott szabályrendeletnek félretételét, a minisztérium még mindig életben tartja s nemcsak azt akadályozza meg hatalmi szavával, hogy a város lépést tartson a fejlődéssel, hanem azt is, hogy félszázados tévedéseket hozzon helyre, ötven éves mulasztásokat pótoljon. Ez a miniszteri leirat nem más, mint a város törvényhatóságának gondnokság alá helyezése. A kormányhatóság eltiltja a várostattól, hogy önállóan gondolkodjon. Az utánzás erény lett, az eredetiség bün. Közben pedig a mai életviszonyokat odakötözik az ötven év előtti felfogás ötven év előtti szabályozásához. Ez a reformpolitika sikere az önkormányzati közigazgatás terén. Avenol római ¡elemesével megkezdődött a Népszövetség tanácsülése Olaszország nem telenik meg Genfben, ha a negus klkttldftttle rlszfYehef a tanácskozáson Genf, szeptember 18. Pénteken délután R i vas Vicuna Chile'megbízottjának elnökletével megnyílt a Népszövetség Tanácsülése. Az elnök szavai után Avenol. a Népszövetség főtitkára beszámolt római utazásáról. Hangoztatta, hogy utazásának kizárólag tájékozódó .jellege volt és rámutatott arra. hogy a Nemzetek Szövetségének milyen nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy Olaszország résztvegyen a Népszövetség munkájában. Avenol kijelentette, hogv Mussolinivei és Ciano gróf külügyminiszterrel folytatott megbeszélései értelmében Olaszország már a legközelebbi közgyűlésen szívesen közreműködne, ha biztosítva látná azt. hogy a volt etióp kormány küldöttsége azon nem fog részt venni. Avenol annak a véleményének adott kifejezést. hogy a kérdés jogi vonatkozásait tekintve a megoldás legalább is egyelőre nehézségekbe ütközik. Ha azonban más szempont szerint ítélik meg a kérdést, gyors megoldásra van kilátás. , A tanács tagjai közül senki sem kívánt hozzászólni Avenoi főtitkár jelentéséhez. Ezután megállapították a tanácskozás napirendjét. Róma, szeptember 18. Az olasz kormány míg nem döntött, hogy elküldi-e megbízottait népszövetségi tanácskozásokra. Az olasz kormány attól teszi elhatározását függővé, vájjon a Népszövetség a négus kiküldötteinek enged-e helyei foglalni a Tanács asztalánál. Az angol kormány arra törekszik, hogy az abesszin kérdés a Népszövetség ülésén ne kerüljön szóba és nc akadályozza meg az egyéb fontos kérdések elintézését. Angol jegyzék a locarnoi értekezlet ügyében London, szeptember 18. Eden külügyminiszter pénteken egymásután fogadta az olasz, francia és belga nagykövetet és a német ügyvivőt. Mindannyíoknak jegyzéket nyújtott át. amely a locarnoi értekezlet előkészítésére vonatkozó angol javaslatokat tartalmazza. Az Eyening News szerint a jegyzék nem említi kifejezetten Szovjetoroszországot, de a sorok közül ki lehet olvasni, hogv an^ol felfogás szerint Szovjetoroszországot is be kell. kapcsolni a tárgyalásokba. A nemei külügyminiszter szombaton Budapestre érkezik Budapest, szeptember 18. Báró Neurath' német külügyminiszter felesége társaságában szombaton Budapestre érkezik, hogy meglátogassa leányát, aki Mackensen budapesti német követ felesége. Neurath báró a kormányzó meghívásának eleget téve, Gödöllőn vadászaton fog résztvenni. A német külügyminiszter budapesti látogatását természetesen fel fogja használni arra, hogv néhány vezető magyar államférfival eszmecserét folytasson. (MTI.) A Budapesti Értesítő jelenti: A késő esti órákban terjedt el Budapesten, hogy Neurath báró szombaton Budapestre érkezik. Áitálában hangsúlyozzák, hogy Neurath báró látogatása magánjellegű. Hogy a látogatásnak hivatalos Jellege nincs, azt a fogadás külső jellege is mutatja. Egyetlen magyar miniszter sem fogadja, hanem csupán a miniszterelnök megbi zásából bárcziházi B á r c z i államtitkár, a kül ügyminiszter megbízásából pedig Gsák.y József gróf fog megjelenni érkezésénél. Az osztrák államtitkár budapesti útja •Bécs, szeptember 18. Félhivatalos értesüles szerint Schmidt Guidó osztrák külügyi ál