Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-18 / 220. szám

D£LMftGYARORSZAG Péntek, 1936 szept. 18. SZEOtD. ScerkeMtMtg: Somogyi "em 22. I. cn. TelelomZ3«33.»Kladóhlvalol, kölcíP-^ÖDJ-vliir ét Jegyirodái Aradi ncca Ielelons 13-06.-Nyomdai IÖW XII. évfolyam, aXO. « Ara io fillér é* levtleim: 0«?t-< B nagy sárga könyv A félelmetes formájú, haragosan narancs­sárga és terjedelemre is tekintélyes könyv a város 1937 évi költségvetésének tervezete, a főszámvevőnek igen szép, áttekinthető és elismerésreméltó munkája. Azért, hogy a ter­vezetnek a kiadási tételei erős emelkedést tüntetnek fel a folyó esztendővel szemben és ennek következtében a javaslatba hozott pótadó is emelkedik, a főszámvevőt felelőssé tennii nem lehet. Ő az előirányzat számszerű helyességéért felel. Neki az ta kötelessége, hogy az előirányzatba beállítsa az egyes ügy­osztályok által igényelt összegeket, kiszá­mítsa a várható normális bevételeket és az igy jelentkező hiány mérvéhez képest kimutassa a szükségesnek látszó pótadó százalékos ösz­szegét. Nem pénzügyi, hanem szinügyi bi­zottsági szakkifejezéssel élve, az ő munkája az első felvonás, amely jelzi a kereteket, amelyek között a színdarab le fog játszódni A második felvonásban uj szereplők je­lennek meg a színen, a pénzügyi bizottság és kisgyűlés tagjai, okik a harmadik felvonásban a közgyűlésnek adnak helyet. A deklamációk abban a mértékben erősödnek és szaporod­nak, amint uj meg uj szereplők lépnek a vá­rosi közélet rivaldája elé. A bizottsági tár­gyalások és a közgyűlési vita során módo­sulnak a költségvetési előirányzatnak erede­tileg csak tervezet jellegével bíró keretei és a nagy sárga könyv megérik arra, hogy az autonómia legfőbb szervének, a belügyminisztériumnak felülbirálata elé kerül­jön. Folytatva a színházi hasonlatot, ez a ne­gyedik felvonás. Az ötödik felvonás, mikor a jóváhagyott költségvetés leérkezik a város­hoz és az adófizető polgárság annak ajog­nak élvezetébe lép, hogy fizetheti az adóknak azokat a tételeit, melyeket a főszám­vevő papírra vetett, a bizottságok meggyúr­tak, a közgyűlés elfogadott, a belügyminiszter pedig apénzügyminiszterrelegyet­értőleg, átdolgozott, módosított, megvál­toztatott és jóváhagyott. Ennyi különböző fórummal állóan szem­ben, a retortáknak ilyen hosszú sora előtt, korai volna még számszerűen, tételről-tétel­re elemezni a nagy sárga könyvet, amely elő­zetes tájékoztató gyanánt ott fekszik már a törvényhatósági bizottsági tagok asztalán. A költségelőirányzat alkotmányos előkészítésé­nek jelenlegi stádiumában legfeljebb azokat az elv? szempontokat lehet leszögez­ni, amelyeknek érvényesítése, pártszempon­toktól függetlenül, kizárólag a város financiá­lis érdekeit és a polgárság teherbíró képessé­gét tartva szem előtt, kívánatosnak mutatko­zik. Az^ első ilyen szempont, amelyet érvénye­síteni lehet az 7937. évi költségvetés tárgya­lásánál, némi optimizmus kifeje­zésrejuttatása. Az idei viszonylag ked­vező gazdasági év eredményei már kezdenek mutatkozni a jobb adófizetésben és a földbé­rek kedvezőbb beszolgáltatásában. Ez termé­szetesen nem jelenti azt, hogy előre leszámí­tolni akarjuk ezt a javuló tendenciát és önma­gunkat ámítsuk magas bevételi tételek beállí­tásával. Sokkal helyesebb, ha a bevételi oldal felbecslésénél mérsékletet tanusitunk és a javuló eredményhez képest borítjuk ki a vá­rosi gazdálkodás, különösen pedig a beruhá­zások kereteit. Az eddigi kedvező tapasztala­előfizető I Havonta helyben 3.2» vidéken «* Budapesten 3.00, kUUOldOn tt.-io pengő. - Egye. «rém nap ÍO. vo*6r. é» Ünnepnap 10 ««- H,r" detéaek «elvétele tarifa »rorlnl. legja. <enlk hétfő klTtlelével naoonla reggel. tok legyenek reménység arra, hogy az egyip­tomi csapások hét szűk esztendeje után a gondok nehéz felhői oszladozni kezdenek a város költségvetésének egén. Ennek az optimizmusnak a mi felfogásunk szerint nem a költségvetés bevételi tételeinek emelésében kell jelentkezni, ami nagyon könnyen megbosszulhatja magát, hanem megfordítva annak az elvnek érvényesitésé­ben, hogy apótadót emelni nem sza­bad. A városi lakosság köztudomásúlag fo­kozott mértékben érzi az indirekt adóterheket és viseli a legkülönbözőbb kulturális terhe­ket, ugy, hogy a hetven százalékos pótadó a még mindig gyenge kereseti viszonyok mel­lett az elviselhető felső határnak felel meg. A meginduló költségvetési tárgyalások során a kiadási tételeket kell a fedezetnek ezzel a mértékével összhangba hozni. Attól igazán nem kell rettegnünk, hogy nem tudunk ren­deltetést találni, ha az. optimizmusnak megfe­lelően a jövő esztendőben jobb lesz az adó­és földbérfizetés eredménye, mint amit a költségvetésbe beállítottunk. Olyan polgár­mestere és olyan hatósága ugyanis vá­rosnak még nem volt, amelyik ne tudta volna elkölteni a főpénztárba bármilyen ci­men befolyt pénzeket. Az elmondottakból folyik azonban az is, hogy a jövő esztendei költségvetésben a meglevő vagyonállag konzervá­lásának kell kidomborodni. Nagy, uj ter­vek megvalósításának idejéhez még nem ér­keztünk el. Egyelőre aZzal kell megeléged­nünk, hogy megmentsük ésfenntart­s u k, amink van. Okos beosztással jövőre is gondoskodhatunk az uccák és terek karbantartásáról, feltéve természete­sen, hogy amit cselekszünk, egy szigorú program keretében történik. Ugyanígy fenn tudjuk tartani a városi életnek eddig el­ért színvonalát és biztosítani tudjuk egy ked­vező konjunktura esetén annak a félbema­radt építő munkának a folytatását, amelyre elkötelez bennünket a város szeretete és a város nemzeti hivatásának tudata. A költ­ségvetés legyen pénzügyi hid, amely a nehéz jelenen keresztül az épitő multat az alkotó jö­vővel összeköti. Ez legyen a jövő évi költség-­előirányzat tárgyalásának vezérlő gondolata. „Az emberiség 150 év óla sokkal íaríozik a demokráciának" Leon Blum (randa miniszterelnök rádióbeszéde a nemzetközi tárgyalások megnyílása előtt Páris, szeptember 17. Blum miniszterelnök csütörtökön este a rádióbeszédben ismertette azokat a szempontokat, amelyek a francia kor­mány politiká ját irányítják. — A franciák nagy "többsége — mondotta —, ragaszkodik a nagy francia forradalom hagyo­mányaihoz. Franciaország hisz a politikai szabadságban, a pol/.ikai egyenlőségben és az emberi testvériségben. Az állam főfeladata ab­ban áll, hogy ezeket az elveket törvényes intéz­kedésekkel, társadalmi és nemzetközi kapcso­latokkal egyre tökéletesebben érvényesítse. — Az emberiség — folytatta Blum — 150 év óta sokkal tartozik a demokráciának. Francia­ország egyetlen népre sem akarja rákényszerí­teni azokat a kormányzati elveket, amelyeket legbölcsebbeknek és legigazságosabbaknak tart. Elvetjük már eleve tőlünk a keresztes há­ború, propaganda háború, vagv megtorló há­ború eszméjét. Franciaország minden nemzet­tel békében akar élni, tekintet nélkül egyes ál­lamok politikai rendszerére. Franciaország ki­vétel nélkül valamennyi békebarát hatalommal karöltve akar együtt dolgozni a béke megszilár­dításán. Franciaország a béke demokratikus és emberi elgondolásához ragaszkodik. A francia béke a népek szabad önrendelkezési jogát téte­lezi fel. — Mivel a Népszövetség maga ezeken az el­veken nyugszik, Franciaország nemzetközi cse­lekedetei a Népszövetségen épülnek fel. — A világ jelenlegi állapotának szemlélete minden őszinte megfigyelőt meggyőzhet arról, hogv az egyetlen és az igazi szilárd béke csak az általános béke lehet. A békének egyetemes­nek kell lennie, mert a háború szintén egyete­mes lenne. Európában nem törhetne ki olyan fegyveres ellentét, amelyet el lehetne szigetelni. — Ezt a meggyőződést juttatjuk kifejezésre, amikor hangoztatjuk a vállalt kötelezettségek­hez. az aláirt szerződésekhez való ragaszkodá­sunkat. #— Franciaország azt akar ja, hogy ereje min­őig bölcs erő maradjon, de mindig büszke lesz békeakaratára. Franciaország ebben a szel­lemben akar résztvenni a most megnyíló nem­zetközi tárgyalásokon. Leon BSum Belgrádba utazik Páris. szeptember 17. A francia koimánv nagyszabású külpolitikai akcióra készül a kelet­európai szöveteégek alátámasztása érdekében. Politikai körökben elterjedt hirek szerint a kor­mány több tapia a legközelebbi jövőben kelet­európai útra indul és meglátogatja a szövetsé­ges államok fővárosait. Blum miniszterelnök ós Delbos külügyminisz­ter Törökországba és Jugoszláviába készülnek. Vienot külügyi államtitkár Prágába. Cat re­pülésügyi miniszter Bukarestbe, Blum minisz­terelnök és Delbos külügyminiszter belgrádi látogatása tüntetés akar lenni Franciaország és a kisantant szoros egysége mellett. Vienot külügyi államtitkár Benes elnök ven­dége lesz a csehszlovákiai tartózkodása alatt. Pierre Cot bukaresti utjának katonai jellege van, a miniszter az uj román fegyverkezési program részleteit akarja megbeszélni, különös tekintettel a román légihaderő repülőgépszük­ségletére. Pierre Cot-t francia reptilőgép­konstruktorok ¡6 elkísérik a román fővárosba. A magyar küldöttség elindult Gentbe Budapest, szeptember 17. A Népszövetség ülésére utazó magyar küldöttség orv része csü­törtökön elindult Genfbe. Elutazott Bakács Bessenyei Gvörgv báró követségi tanácsos, a külügyminisztérium politikai osztályának ve­zetője, dr. Szentistváni Béla miniszteri taná­csos, a külügyminisztérium nemzetközi szerző­dési osztályi vezetője, valamint dr. vitéz Mar rosy Ferenc követségi tanácsos, a külüervmi­nisztériumi sajtóosztály vezetője. Tánczos Gábor nyugalmazott lovassági tá­bornok. Magyarország népszövetségi megbízott-

Next

/
Oldalképek
Tartalom