Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-16 / 218. szám

DELM UGYARORSZAG SZBOEO. SzerfceMlöaégt Somogy* »cm 22.1. em. Telelon:2303,«KlodAhlvalal, U»Ic«l*—V-önyvlAr é* legvlrodai Aradi ucca Telefon: 13-OÖ. - Nyomda: Lflw Lip«t ucca 1B. Teleiont 13-00. - TAvtrall es levélc'm: Délf »>fTvaror»»Ao. Síeoed Szerda, 1936 szepL 16. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 218. sz. ELŐFIZETÉS) Havonta Helyben vidéken ét Budapesten 5.W, kUUOMO« h.40 penqo. — Egye« M«m Ara hMlcO* nnn 1U, vaMr. «» Ünnepnap »• "U. *Ur« detetelc ieivétele tarlia szerint. Megle, enlk n«tfö KtT«1elével nanonta ragod, flz orvosi kerületek Most jelent m<g a városi tiszti orvosok uj kerületi beosztás iról szóló rendelet s az első érzésünk, a hála, amivel köszönetet mon­dunk azért a szórakoztatásért, amit nekünk ez a rendelet szerzett. Az uj egészségügyi szolgálatnak első lépése már az egészséget szolgálja. Ebben a zűrzavaros világban derék orvosainktól úgyis eleget halljuk a tanácsot: terelődjünk el az idegesítő gondoktól, az iz­galmakat okozó gondolatoktól, az egyiknek azt tanácsolják, hogy utazzon, a másiknak azt, hogy bridzsezzen, a harmadiknak, hogy gyűjtsön bélyeget, csak csináljon mást, mint amit eddig végzeit. Pár óráig tartott, amíg az uj városi orvosok kerületi beosztásáról szóló hirdetményt si­került megértenünk, pár óráig csak ezzel tud­tunk foglalkozni, pár óráig „elterelődtünk", csak azt nem tudjuk, hogy ha nekünk pár óráig tartott a hirdetmény rejtvényeinek meg­fejtése, meddig fog tartani a gyereke életéért reszkető anyának, vagy az összeeső férj mel­lett kétségbeesett feleségnek, amíg el tudja dönteni, hogy a Főfasor—Brassói-ut által összekötött egyenesnek voltaképen melyik oldalán fetreng lázae fia s ejtette ki kezéből az ásót férje. Azt mondja a hirdetmény, hogy — Hid-ucca, holott van vagy tizenöt éve annak, hogy a közgyűlés K á 11 a y Albertről nevezte el a Hid-uccát. Tizenöt év nem elég arra, hogy egy uj uccanevet megtanuljanak a doktor urak, amin nem is lehet csudálkozni, hiszen mindennap annyi uj orvosság nevét kell megjegyezniük. Persze, ha az aszpirinről ucca lenne elnevezve, a tuberkulózisról tér, a luesről sikátor, akkor nem tartana tizenöt évig, amíg a Hid-uccából hivatalos hirdet­ményekben is Kállay Albert-ucca lesz. El­végre — busz éve annak, hogy a Templom­teret Lázár Györg y-térnek nevezte el a közgyűlés s Lázár Györgynek még mindig nincs tere Szegeden. Ha a főispánról elneve­tett uccát tizenöt év múlva maga a város ré­gi nevén nevez, akkor npm sok husz év arra, hogy elhalt nagyemlékű polgármesterünk — ne kapja meg a róla elnevezett teret. Ha azon­ban a mindenkor! főispánnak és mindenkor! polgármesternek kijáró tiszteletből jutna leg­a'ább egy töredék kegyelet formájában az elhalt főispánoknak és elhalt polgármes­tereknek, akkor nem neveznék még ma is a hivatalos városi hirdetmények Hid-uccának a Kállay Alber t-uccát és — Erzsébet­rakpartnak a Somogyi Szilveszter­rakpartot. Jó, hogy nem Hal-térnek nevezik a Rudolf-teret s Szabadkai-su­gárutnak a Petőfi Sándor-sugárutat, de — me­hetnének sokkal messzebb is vissza a múltba. Kissé — sokaljuk a kerületeket, me­lyeket a városi orvos urak kaptak s kissé ke­v e s e I j ü k azt az egy órát, ami a napon­kmti rendelésre van szánva. Minél nagyobb a terület, annál több beteg ellátásával kell tö­rődniök s ugy gondoljuk, a terűlet nagysága aránytalan a rendelési idő rövidségével. Nem keveseljűk azt, amit az orvos uraknak vé­gezniük kell, inkább attól tartunk, hogy munkájuk leglelkiismeretesebb elvégzése mellett is sérelmet szenvedhet a közegészség­ügy, olyan nagy területek orvosi ellátását bízták egy-egy orvos úrra. Nem tartjuk megnyugtatónak azt sem, hoey a városi bérházban t ártják rendeléseiket a városi orvos urak. A városi bérház egyike a leglátogatottabb hi­vatali épületeknek, hivatali szobái, folyosói állandó zsúfoltak a városi és tanyai pol­gároktól. A legszegényebb osztály tagjai fogják felkeresni a városi orvosok rendelőit s nem ritka véletlen lesz az, hogy az orvosok egy-egy járványos beteg­g e 1 fognak találkozni ambulanciájukon. Ezeket a betegeket nem szabad odazsufolni az amúgy is zsúfolt bérházi folyosóra, a fertőzés veszé­lyének nem volna szabad kitenni azokat, akik gyanutlanul keresik fel a városi hivatalokat A rendelőhelyiségeknek a városi bérházban való elhelyezése, attól tartunk, nem a járvá­nyok leküzdését fogja szolgálni, ha lesz jár­vány, inkább terjeszteni fogják a betegséget. A városi bérház nem alkal­nias arra, hogy egy-egy városi terület min­den szegény betege ott találja meg orvosát. A beteg tétovázhat, hogy melyik orvoshoz menjen, amikor mult századbeli uccaneveket olvas az orvos működési körét meghatározó hirdetményben, Hid-uccát, meg Nagykörutat, de az orvos nem tétovázhat s nem nyúlhat multszázadbeli gyógymódhoz és orvosi felfo­gáshoz akkor, amikor a mai ember mai beteg­ségén kell segiteni. Ez a beosztás és a ren­delőhelyiségeknek ez a kijelölése annak az 'dőnek szelleméből való, amikor még Hal­térnek nevezték a Rudolf-teret s Iparos-uccá­^ak a mai Jókai-uccát. így azután van valami szimbolikus is ebben a városi hirdet­ményben. A jóhiszemű ember, amikor elol­vasta, azt hitte, hogy a hirdetmény helyes, csak az évszám téves. Pálffy pol­gármester ur irta alá, de nem József, ha­nem Ferenc. S a benne előforduló nevek jórésze nem. azért idegen, mert még nem ta­nultuk meg, hanem azért, mert már elfelej­tettük. Az osztrák külügyi államtitkár fontos tárgyalásai Rómában A kisantant közeledni akar Ausztriához és Olaszország­hoz — A restaurációról nem tárgyaltak Róma, szeptember 15. S c h m i d t osztrák külügyi államtitkár, aki tárgyalásokat folytat Mussolinival, hir szerint a pozsonyi kisantánt­értekezletről is tanácskozni fog. Rómában vegyes éraelmekkel fogadták azt a hirt, hogy a dunavölgyi gazdasági helyzet ja­vítása érdekében Csehország sajátkészítésű munkatervet akar előterjeszteni. Jól értesült olasz körökben kijelentették az Havas Iroda rómi tudósilójának, hogy Schmidt osztrák külügyi államtitkár olaszországi meg­beszéléseit nem tekintik valóságos tárgyalá­soknak. Mindössze arról van szó. hogy az osz­trák külügyi államtitkár Mussolinival és C i a n o gróffal együtt áttekintik o nemzet­közi helyzetet. Főleg két kérdésről lehet szó: Ausztriának a kisantantállamokhoz való vi­szonya és Ausztria belső helyzete. Olaszországban ugv látják, hogy a kisantant közeledni szeretne Olaszországhoz és Ausztriá­hoz, ami pedig a két ország politikáját foko­zottabb óvatosságra készteti. A megbeszéléseken egyes liÍrekkel szemben ki jelentik, hogy a restauráció kérdése nem ke­rült szóba. A madridi kormány megszakítja a diplomáciai viszonyt Rómával és Berlinnel ? Járvány és élelmiszerhiány Bilbaoban — A spanyol polgárháború u abb borzalmai — Mexikó fegyvert szállít a kormánycsapatoknak Páiis, szeptember 15. Kedden reggel az afri­kai partokon ujabb angol-spanyol tengeri af­fér volt. Egy spanyol repülőgép bombákat do­dott egv angol tartályhajóra, egy spanyol hajó pedig feltartóztatott egy brit gőzöst. Az affér miatt nyomban két két angol hajó indult a helyszínre, addigra azonban a spanyol gőzös eltűnt. A felkelők által ostromlott Bilbaóban szomo­rú a helyzet, a lakosság éhezik és járvány dü­höng a városban. Alig van ház, ahol ne volna tifuszbeteg. A menekülő tömegek a szabad ég alatt tanyáznak. Bilbaóban. éppen ugy mint San Sebasianban, az anarchisták rémuralmat teremtettek. Cartagénában kikötött a Maeellano mexikói gőzös, amely fegyvert és muníciót hozott a spanyol kounány számára. Hir szerint 150« ágyút és nehéz gépfegyvert hozott a hajó meg­felelő munícióval. Párisi jelentés arról számol be, hogy a spa­nyol kormány jegyzéke a diplomáciai kapcso­latok megszakításával fenyegeti meg azokat a követeket, akik nem térnek vissza Spanyolor­szágba. Kérdéses, hogy Madrid nem-e szándé­kozik szakítani Berlinnel és Rómával, Szakítás Berlinnel és Rómával 9 Páris, szeptember 15. A Figaro jelentése s«~ riut a saintjeandeluzi diulomáciai testület tó

Next

/
Oldalképek
Tartalom