Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-12 / 215. szám

Off M a r; v a I? n p C 7 Ä r T936 szeptember 12. Kerékpárt, alkatrészeket, gumit Ä" Déry gépáruház N a q > JavitómUhely. A Délmagyarország regénye HULLÓ CSILLAGOK Irta FARKAS ANTAL 75 — Maga főhadnagy is volt? — Voltam. — Mért lett az? — Mert háború volt. — Orosz fogoly is volt? — Nem tagadom: megesett velem. — Ugy-e, érdekes hadifogolynak lenni? — Inkább unalmas. — Van egy diókpajtásom, aki azt mondja, hogy ő próbálta, a hadifogság mesés! — Hány éves ez a diákpajtás? — Még nincs husz! — Akkor az ő hadifogsága csakugyan me­sésí A villamoshoz értek. — Kamocsay ur, ha postán küldöm ki a fordítást, ugy is jó lesz? — Nekem jó, csak az intézetben jó legyen. — Ugy értettem, hogy akkor is megcsinál­ja? — Éppen olyan jószivvel. Adél megint ránézett. Fekete szemeiben csintalanság ragyogott: — Lássa, tanár bácsi, magának mindegy: én vagy a postás. Kálmán tiltakozott: — Hohó, kisasszonykám, én csak magát kíméltem. Most már komolyan kijelentem, hogy csak abban az esetben csinálom meg a legközelebbi házidolgozatot, ha személye­sen adja át. Adél kislányos kérencselésre fogta: — No, nem szabad rossznak lenni, Kamo­csay bácsi. Én csak tréfáltam. Ha tudná, most is mennyit kellett mesélnem, hogy ki­szökhettem ide. Innen mehetek Budára a nagynénihez, pedig nem is beteg, csak én fogtam rá, hogy kijöhessek a villába. Mit tudom én, hogy a jövő vasárnap hova visz­nek? '— Mikor kapja meg az ujabb dolgozatot? Szerdán Álice kisasszonytól. Hétfőn be kell adni. Adja postára. Ha vasárnap délután nem jöhetne érte, Molnár in estefelé valamilyen ürüggyel bemegy a lakásukra és a dolgoza­tot magához csempészi a konyhában. Leg­rosszabb esetben átadja a szobaleánynak, ő nem árulja el? Világért sem. Én irom a szerelmes te­veleit. De okos ember maga Kamoscay ur. Igazán megérdemelne egy csókot. — Ide velel Jön a villamos. Mintha bú­csúznánk. Adél megfenyegette. Az érdem nem mindig találkozik a ju­talommal, Kamocsay ur. Már a fölszállás közben tette hozzá hamis kacsintással: — Azért megeshetik. Viszontlátásra. Kálmán most már nyugodtam hazament. A szobájában mécr ott terjengett a beszorult parfőm-illat, a leány ittrekedt emléke. Abla­kot nyitott. Rágyújtott. No, holnap már a raktár dohát szippantgatják be könyvtárren­dezés közben, ez majd elfeledtet vele min­dent. s Mindent? Tulajdonkép nincs is mit. Hány ilyen csinos fruska szaladgál Pesten! Ha mindet észrevenné az ember, megbolon­dulhatna. Molnár a kertben motoszkált. Most az ab­'1"z főtt. Valami fúrta az oldalát. — Olyan, mint a többi: csinos, elegáns, mert van miből. — Az igaz. De jólelkű is. Tetszik tudni, eleinte a mamája nem engedte meg, hogy lakót vegyek a szobámba. Gőgös, szigorú asszony. Éppen itt diákoskodott Jóska, az unokaöcsém. No, mégis beleegyezett abba, hogy a rokonom nálam lakhat. Jóska megbu­kott. Nem is csoda, mindig tüntetett, sohase tanult. Elkerült innen. Adél kisasszony taná­csolta, hogy Molnár bácsi, csak kerítsen má­sik rokont, van még itt Pesten elég. A mama nem nézegetheti a családfát, még a magáéra is haragszik, mert csak most hajt. Kálmán nevetett. — Ilyen élesnyelvü ez a jólelkű fruska? — De milyen pajkos! A nénjét elvette va­lami hirtelen meggazdagodott bankár. Nem szivesen jár hozzájuk, mert azt mondja, hogy náluk olyan friss szaga van mindennek, mint az uj cipőnek. — Hát náluk? — Oh, a papa még valóságos békebeli. Telkeken kezdte, házakon végezte. — Szóval itt mi rokonok vagyunk? — A kisasszony találta ki, Kamocsay ur. — Okosan tette. Akkor ezzel a villával nemcsak urizálnak? — Nem ám, jó pénzért ezt is eladják. Mos+ meg Berenyák szerkesztő ur jön. — Mi újság? — Egy kis pénzt hoztam. — Nagyon jól tette. — De rossz hirrel. — Tán leégett a raktár? — Mi égtünk le az uj könyvtártulajdonos­sal együtt. A biróság lefoglaltatott mindent. A könyvtárt a végrehajtó ur rendezte mázsa­— Mit szól hozzá, Kamocsay ur? (Az ördög vigye eH Bizonyosan ez is majd visszatereli a gondolatát ahhoz a leányhoz.) — Az időhöz? Remek idő. Maholnap itt a május. — Az Adél kisasszonyt akartam mondani, számra és lepecsételte az ajtót. Az esedékes munkabérünket kipréseltem. Tessék a fele. — Csak ennél nagyobb baj ne érjen ben­nünket, szerkesztő ur. — Ha lesz valami irok, vagy beszólok. Olyan szép időnk van, gyerünk sétálni, kol­léga ur. Verőfényes, kissé szeles áprilisi idő. Egy­szerre kifúj az ember fejéből mindent. De jól esiik! Sétálgassunk, Berenyák urí Nincs szebb, mint a tavasz, mint a reményfakadás, a bizalomrügyezés ideje. Lesz még szép, gyü­mölcsözőbb boldog nyár is, Berenyák ur! Lesz, lesz. Kálmán minden szabad idejét a maga dol­gának szentelte. Az Adél levele napokig az Íróasztalon hevert. Mért siessen ezzel az is­kolás haszontalansággal? Majd vasárnap dél­előtt, ha ráér. Ráért, hát megcsinálta. Dél­ben Kovácsnénál ebédelt. Az asszony na­gyon szomorú volt. A gyerekek a konyhá­ban húzódtak meg. Nem jöttek ki barátkozni Kálmánnak nem volt alkalma beszélgetni se az asszonnyal, se a gyerekekkel. A vasárna­pi forgalom nagyobb volt a hétköznapinál. A vendégek is tovább üldögéltek a vizes üve­gek mellett. (Folyt. kőv.) Kádió Budapest T. 11.10: Nemzetközi vízjel zőszolgálat 12: Déli harangszó. 12.05: Cselényi József magyar dalokat énekel, kiséri Parádi Jóska és cigányzene­kara. 13.30: A rádió szalonzenekara. 16.15: Szu­nyoghné Tüdős Klára előadása. 17: Faragó György zongorázik. 17.45: Mit üzen a rádió. 18.20: A Rá­dióélet filmzene-felismerési rejtvénye. 19.10: Ezet esztendeje annak... Képzelt helyszíni közvetítés a millenáris kiállítás megnyitásáról. Irta Pánczél Lajos. Ren-dező Gyarmatihy Sándor. 20; Az osztrák rádióállomás műsorának közvetítése. 21.40: Hírek, sporteredmények. 22.05: Dénes József és cigány­zenekara muzsikál. 23.10: Kertész jazz zenekar mű­sora. 0.06: Hírek. Budapest II. 16.15: Zakariás János műszaki elő­adása. 18.30: A földmüvelésügyi minisztérium me­zőgazdasági félórája. 19.10: Albert Ferenc hege­dül zongorakísérettel. 20: Hanglemezek. 21.05: Hí­rek, lóversenyeredimények. Külföld. Milánó 20.40: Leoncavallo: Bajazzok. opera. — Svájci Alemam adó. 21: Az uj magyar vonósnégyes hangverseny«- — Strasbourg 20.30 Lehár: Mosoüy országa, operett. KIS HIRDETESEK a nagy szegedi keresk Férfi tehérnemü­ujdonságok a.'eL-divatoeabD anya^okbA készen és mérték sserlnt LfllllPEU HEGYI-nfil Szenesilfaa kalapszaionia FEKETESAS-U. 21. Alakítások eredeti modeUok ntia edelemről és iparról. Elegáns férfi Rácz-cipőt hord Divatos tormák, elsőrendű kiállítás Kölcsey ucca 7 Ilim Árban, mínflségben DÖME kArplto« vetet I Vidra.u. J Ref- templom mögött Modern fliebütorok raktáron KALD0R 0(6 éi emyflkésill« ipartelep nBI dlvalktliOnieg«<s?gek nagy raktára. Szeged, Kár&ll-n. 6. Teleion 21—02. Dé 1 magyarosiig le g nagy ob t> atflOH és s r ftr­niár u hát» BlsSrendft harpítosmunltíik kéar loteleX rekamiék szeoresinrnr^' írógépszalag karbon, irodapapír olesA, tartó» zu, uiirin ssengeynei. Széchenyi tér 5 FORTUNA petróiaumgázföző LAMPART­gyártmány. Díjtalan bemutatás Ruh Vilmos c«cm4l, Mikszáth K. u. 9. (Paprikapiac sarok) Márkás löllOlollak, caovarlrónoit legna gyobb Tálanstékban minden ka ^ruiirin ésRengevnei 8féchenyl tér 5 Ifaaxoáll motorok, vízszivattyúk kephaiAk FROSCHMANN gtpmUhely K><Tllr>a ucca INTÉZETI RUHA! SAPKA• BOY TIROLI NADRAO o!élós I FÖLDES IZSó! JÓ I RLAUZAL TÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom