Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-09 / 189. szám

TQ36 augusztus 9. adták ki; Megerősített telkeié csapatok mene felnek a főváros leié. F. csapatok főként Ma rokkóból átszállító!! sorkatonaságból állanak A katonaság lelkesedósé nem ismer határi. A médridi kormány már nem képes kezében tartani a milicia csapatait, amely féktelenül .garázdálkodik. Barcelonából érkező hirek szerint ott is eli merik, hogv Sarngossát a koriflánvesapatok nem foglalták vlssía. bár s város visszafoglalását a kormány részéről már többszőr jelentetlek. H felkeiök elvágták Madrid összeköttetését nyugat felé Párfs, augusztus 8. A Lissabonón keresztfii ideérkezett legújabb jelentések szerint a felkeli csapatoknak sikerült elvágni az összeköttetést Madrid és a portugál határ között. A nemzeti csapatok főhadiszállásáról jelentik, hogy Astensíon ezredes parancsnoksága alatt a felkelő csapalok pénteken a koraesti érákban elfoglalták Merida városát. Merlda, amely 120 kilométernyire keletre fekszik Badajoz városától. fontos vasúti gócpont. Merida elfoglalásának azért van jelentősége, mert ezzel a felkelő <• apátok elvágták a vaSuti összeköttetést Madrid és a portugAl határom fekvő Badajoz váróin között. Franco tábornok toboroz.« Teluan, augusztus 8. A hadvezetőség intézkedése szerint rövidesen megint erős fitemben megindulnak a csapatsaálhtások Spanyolországba a felkelők bombavető repülőgépeinek fedezete mellett. Franco tábornok marokkói csapatokon kivül erősen toboroz n felkelők kezén levő területeken és azt hiszi, bogv ujabb 00.000 főnyi fegyveres sereget állithal fegyverbe. Beton lőszer RHIsszcl, augusztus 8. Lapjelentések szerint \ntwerpenből mintegy 50 vagon lőszerrakománv indult Spanyolország felé. A vagonok egyresze Liégcből érkezett Antwerpenbe, másik része pedig Németország felől A megindított vizsgálat megállapította, hogy a fegyverek és lőszerek rendeltetési célja nem Spanyolország, hanem Amerika A szállítmányt Guatemalába viszik, a kivivő fel hidla mutatni a kiviteli engedélyt. A kikőtőmunkások szakszervezete hir szerint bojkottálni akarja a hajórakomány!. Félmillió fontsterling a soanyol Kormánynak London, augusztus 8. A Times rigai távirata arról számol be. bogv a Szovjet részéről 47í> ezer fontsterling értékű átutalás történt a spanyol kormány számára. A ri£ai lapók rámutatnak arra. a szovjet kormánynak a spanyol kormány érdekében tett lépésiéi egyre mes«zebbmenőek Ie«ztiék. Francotábornok ultimátuma a kormányhü halók eltávolításáról London, augusztus 8. A Sunday Dispass tudósítójának jelentése szerint Franco tábornok ultimátumot küldött a tengerek nemzetkőzi ellenőrző búotk-ágának, amelyben felkéri azt, hogy 48 órán belül gondoskodjék a spanyol kormányhü hajók eltávolításáról, mert a tábornok különben megteszi azokat az akár erőszakos intézkedéseit, amelyek a kormányhü flotta távoltartására alkalmasnak látszanak. Az argentin kormány erélyes tiltakozása Buenos-Aires, augusztus 8. A külügyminiszter megerősíti, hogy a kormány erélyes tiltakozást emelt Madridban Linaje argentin alattvaló rrMfrgyilkolása miatt. Argentin hadihajó spanyol vizeken Buenos-Aires, augusztus 8. Veiticineo de Majo nevű argentin hadihajó elindult Spanyolországba. A hajó, amíg spanyol vizeken tartózkodik, mindenben Genia Mancüla madridi argentin nagykövet parancsainak lesz alávetve. A hatalmashadihajó legénységén kivül szárazföldi csapatokat is szállit. A hajón lévő csapatok létszáma mintegy ezer "fő. A hajó parancsnokt az elindulás előtt a tengerészeti minisrter és a külügyminiszter utasításokkal látta el. dyilRonftgok Barcelonában Li'sabon, augusztus 8. A felkelőik sevillai főparancsnoka jelenti, hogy a felkelő Csapatok megszállották Lor dél Rk> városát, aűiely nem talált eUenál'ásre, mert a kommunisták VenescO városkába menekültek. Egyik portugál lap jelentése Szerint Godad tábornok feleségét, aki gyakran megfordult Barcelonában, a város Color-fezáflójában meggyilkol iák. A kommunisták végezték ki. Dimas Madár ¡aga spanyol jobboldali ké|ivi^ Iőt, továbbá Birla és Tanjul tábornokoké ia megöl lék. Alfonz soanvol exHIrály Berlinbe utazott Prága, augusztus 8. Mint a Prager Tagbhtt jelenti: Alfonz volt spanyol király, aki néhány hete állítólag gyógykezeltetés céljából Köhigswarte fürdőhelyen tartózkodik, ma délután gépkocsin Berlinbe utazott. Königswartea tartózkodása folyamán sok vendéget fogadott, akiknek kilétét iitkolják. IWPHRBIPiEaiBllillllW Rendelei a légvédelmi törvény végrehajtásáról Budapest, augusztus 8. A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki a légvédelemről szóló 1935: XII. te. végrehajtásáról. A tőrvény általában a a srorosanvett működő hadsereget és annak intézményeit véried mezi, a katonai légvédelmen kivül eső légvédelem céljait szolgálja. A honi légvédí* 'leni tárgya az elhárító védekezésre (aktív légvédelem), az élet- és vagyonbiztonság oltalmazására vonatkozó védekezésre (passzív légvédelem) tagozódik. A honi légvédelem szervezete és vezetés* polgári vonatkozásban is a honvédelmi miniszter feladata, aki ezt rendszerint az ország»* légvédelmi parancsnok utján teljesíti. A honi légvédelem szervezését, légvédelmi szervek hatáskörét a külön rendeletben kiadandó légoltalmi utasítás szabályozza. A miniszter rendelete, amely a Budapesti Közlöny vasárnapi számában jelenik meg, részletesen intézkedik arról, hogy milyen polgárt egyének vehetik igénybe a légi támadás ellen való védekezést, továbbá a kiépítésről és a légvédelmi gyakorlatokról, valamint a léevédehni ftfzkőzöfc-, létesítéséről. Hadak a hóban Irta StOMLYft ÍOLTAN Az országban hirtelen eltörpültek a folyók, a fárosok, a legendás, nagy hegyek Az ég már ugy látszott, napról-napra közclébb nyomul a földhöz, hogy végül agyonlapítsa. Ha felhők keletkeztek, uszályuk már « földön söpört és oly közelről hullottak le belőle az esőcsöppek, hogy az esésük nem is volt már érezhető. Minden talpalattnyi föld buján és kövéren művelve állott. A rengeteg arányokban elszaporodott emberek részére már alig lehetett házakat építeni. Nem volt hely a kövek részére, de nem férti-k már el az emberek sem. Mindennap gyászistentiszteleteket tartottak az újszülöttek miatt, akik gyors egymásutánban jöttek a világra. Átok szakadt az országra, az a legenda járta, hogy az asszonyokat megbabonázta egy orosz herceg, aki a télen erre járt; mindannyiba halálosan beleszeretett és most mind-miind ráemlékszik. Kz ip.-rvállalatok gyárai egy más hegyén-hátán állottak, a munkásság cilínderkalapban járt és I kírsonvhajtókás zakkóban. a munkásnők pedig selyemtunikákat viseltek, derékon ¡brilliáms-csatIokkal fóltüzve. A munka ára vésaesen emelkedett, emellett az áruknak grandióres értékük volt a külföldi piacon A tőzsdén bacchanáliák folytak, a folyvást emelkedő árfolyamok örömére és már hónapok óta nem láttak temetést as necák. Később már voltak férfiak, akik önszántukból nemzeti hősökként meghaltak, mert * külföld tutivá sággal és bujasággal vádólt» a* országot. Az ilyen halottak sirját aztán ffizértánecal ünnepelték a szüzek és ifjak, akik később már az uccákoa és mz esrplanádokon tartották meg elletrvzfsűket. Az ország házában furcsa és ferd* törvényeket emeltek ki és swntesiiettek. amelyek azonban vé;,iil is célt tévesztett«* Mert a tőrvények közül mindenki kiválasztotta a neki ler'ikább m»?felelílt; általában a törvények elvesztették jellegüket. Az abszolút jóllét megnövesztette az emberek ágybéli képességeit, testi erejét, bölcsek lettek és soha annyi művész, költő és szép lélek nem élt ebben az országban, mint ezidőtájt Az ország királyát egy napon mélyen lesújtotta az a hir, hogy a keleti tartományok, amelyek félhold aíakjában terűinek el a birodalomhoz ragasztva, föllázadtak és ellenségeskedni kezdtek. A gazdag birodalom hadserege ugyanis züllésnek indnlt. A kitűnően kiképzett, ritka bátorságú katonák fegyelme a jólét miatt fölbomlott és ha erre valaki figyelmeztette a hadvezetőséget, rendszerint azzal válaszoltak, hogy nem akadna hatalom, amely szembe merne egy ily bőséges ország hadseregével szállani. Az első háborús híreket nem vették komolyan. De később már megkezdődtek a hadfizenetek és ekkor ama ezredek kaszárnyáiban, amelyek állomáshelye az érdekelt határhoz közel feküdt, alarmot fnjattak. A fiadót a kürtös kifújta a levegőbe, utána hangosan fölkacagott. hogy rengett bele a kaszárnya épülete A katonák ittasan, a kéjtől még mámorosan, kocogtak le a grádicsokon, közben mindenfelé elpotyogtatva az éles-töltényeket, amelyeket az őrmestereik osztottak ki nekik. Az éles-töltények között sűrűn akadtak kis gyémántköves aranvszivecskék, amelyeket a szórakozott katonák kedveseiktől kaptak s amelyeket azok éjjel mámorokban a tölténytáskájukba gyömöszölték. Lent, * fölállás helyén, az udvaron, tánclépésekbe botlott a lábuk és finom, franciás táncformákban állottak föl a selyemnadrágokba és selyemsapkákha öltözött katonák. A generálisók elképedve nézték a dolgot és másnap elszőrnyüködve tárgyalták a diplomaták a kitörni készülő báboru esélyeit. Nosza, megindult « széleskörű diplomáciai értekezés A háborút legalább ecvelőre él kellett kerttni, ki kellett tolni hosszabb időre. A riadókat próbaképpen ugvan megismételtették a ma^asabbrangu tisztek, de mindsnnviszor gyalázattal végződtek. Ilyenkor aztán, egy szigorú parancs foMSn a Ifegrerdetlenehb ezredeket megtizedelték. De ezt nem lehtUít .1 végletei." e vinni, belátták, hogy ennél mpg a bábom is jobb. A diplomácia erre a hatalmas szövetség« táfw sakhoz folyamodott. Ezeknek » segítségével —« minthogy gazdasági kezdvezméoyekkel nem Ieb*w tett lekenyerezni az izgága, erkölcsi hatalomra törekvő felzudult tartományokat —, a diplomácia kieszközölte, hogy a háborút tavaszig nem kezdilft meg. Most még csak ősz volt, szép napsugara« arany-ősz és télig — gondolták — majd csafc ráncbaszedik a haderőt. A nép az Ő6zi szántás»-', kon gyűlt össze és a szabad ég alatt lakmározva» gyűléseket tartott « háború ellen. A* asszonyok! nyíltan csókolták és becézték férjeiket és azt kW abálták, hogy minden embert szeretni kell, minden ember vére vér és a vér rossz illatú, fölérnelyedik tőle az ember gyomra. Meg más ilyen bolondságokat. A kis fölgerjedt népek a határokon, tlsztrfetbei* tartották a hatalmasság kívánságait és végzését^ de nagyban fegyverkeztek. Már a legkisebb gyerekek is azt gügyögték, hogy az első tavaszi napsugárral megszületik a Szent szabadság és a boldog, saját zsírjába fulladt ország vérbe fog bal1-' ni. A tavaszt, mint isteni szabaditót várták és imádkoztak a tavaszhoz hogy jöjjön el már. Az ősz sehogy se akart ősz lenni. A fák DCM tudtak megsárgulni és novemberben a mandula egyszer csak kivirágzott. A madarak távoli meleg tájakról hazaszállingóztak és mint a részeg bogarak, ugy szédültek bele a régi fészekbe, ahoí itthonhagyott késői kis tojáskáik azóta már kikeltek. A vegetáció napról-napra kiserkedt a bar» ha földből. Újszerű növények nőttek • földeken, amilyeneket még soha nem láttak itt é» a gabona njr, érni kezdett Decemberben oly meleg lett hogy sziate fürödni lehetett volna a folyókba? A nap irtózatos erővé] égett — az ország egy énnn l?tba esett A hadseréget megfeszített nrővel ígyekez^ett rendbebozni "Külön szigorú törvényeket böztak éa a hadbíxák majd minden napon hoztak whán« Halálos Ítéletet A katonákat ez sem bozta ki d tair-.iH'.ihé?, a re*—b* Tiyngalomböl és anukiwí kint a télen, naptál égő mc/őkön és gyakorló te^