Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-07 / 187. szám

1036 augusztus 7. DÉtMAGYARORSZSO HKRSí ilfságtró öordcn porig lljszegeden Mmti fogorvos szabadatomMtorlásr perc Szegeden a nem nemes femekből késztllf fogak körfil (A Délmagyarország munkatársától.) Az utóbbi időben elszaporodtak a bíróságokon az úgynevezett próbaperek, amelyek igen különös okok miatt születnek meg. Csak nemrégen •számoltunk be hasonló perekről, amikor sze­gedi fűszeresek, trafikoeok ellen indítottak pereket zárórán tuli piperecikkek árusítása miatt. Most egy német úriember, üauptmeyer Frigyes esseni fogorvos indított Szegeden há rom ilyen pert, egy fogtechnikus és két fog­orvos ellen. szabadalombitorlás cimén. Hauptmeyer feljelentésében, előadta, hogy 1919-ben ő szabadalmaztatta Magyarorszá­gon a nemes fémből való foganyagot, amelv tökéletesen rozsdamentes. Ennek a fémötvö­zetnek a forgalombahozatalára egy budapesti cégnek adott engedélyt, ezen a cégen kívül mások ilyen fémet nem hozhatnak forgalomba. Mindezek ellenére — mondja Hauptmeyer — sokan, különösen fogtechnikusok, fogorvosi la­boratóriumok egyáltalán nem respektálják jo­gait, sőt a határozott tilalma ellenére rozsda­mentes króm-nikkel-acél ötvözetet használ­nak fel munkáikhoz. Szegeden érdekes módon járt el az , fogorvos, azsanprorokatőrökkel dolgozott, Az egyik fogorvoshoz beállított egyik nap egv nr és fogakat, akart csináltatni. Megegyeztek, majd az orvos elkészítette a fogakat, A pa­ciens ezek után felkereste a német készitmé­¡nyek szegedi lerakatát, ahonnan azután elkiil­| dötték egy másik orvoshoz, aki a fogakat ki­vette az úriember szájából, majd az igy kisze­. dett. fogakat borítékba zárva lepecsételték és az egész műveletről jegyzőkönyvet vettek fel ;fgv ügyvéd előtt, Az az ur, aki erre a. müve­Metre adta, a fejét, azzal jelent meg az ügyvéd­inél. hogy a német cég lerakatában, azt mon­•dották neki, hogy amiből az orvos a fogakat fkészi tette, az nem az ő fémjük volt, tehát az nem is olvan jó. Hasonlóképen beugrattak egv másik orvost. ¡« ugyanezzel a játékkal. Ezek .után készültek el a feljelentések, amelyekben Hauptmeyer szabadalombittrrlás miatt kérte az illetők szigora megbüntetését, a. birtokuk­ban lévő ötvözetek elkobzását, eszközeik son dől el, hogy mi lesz a többi per sorsa. Szegeden több orvost és fogtechnikust érint ez a kérdés. Érdeklődésünkre szakkörökén a követ­kező felvilágosítást adták: — Hasonló per évek óta, folvik Budapesten, anélkül, hogy eredménye lenne. A feljelentő­nek egyáltalán nincsen igaza, mert nem nemes fembol készült rozsdamentes ötvözet ezer­számra van forgalomban, nyíltan hirdetik mindenfelé ós soha senkinek eszébe sem jut. hogy emiatt panaszt emeljen. Sőt magyar tar lálmány is van, amely legalább olvan régi, mint a szóbanforgó német. A pereknek a mi vé­leményünk szerint, az a háttere, hogy mielőtt az illető cég szabadalma lejárna, Magyarorszá­gon, ami egy és félesztendő múlva bekövetke­zik. egy utolsó nyomást gyakoroljon a piacra. Mindenesetre kellemetlenek ezek a perek. Sze­geden legalább nyolcvan technikust és orvost érint közelről. Amit azonban Hauptmeyer ur állit, hogy csak az ő rozsdamentes nem nemes fémét lehetne használni, az egyenesen nevetsé­ges, hiszen mindenki tudja, hogy a piacon mennyi más ötvözet van, ha azoknak nem is hasonló a nevük. Maga az esseni Krupp-gyár is hoz forgalomba ilven fémet, természetesen más név alatt. Az angusztus 25-i tárgyalás eit uagy érdek­lődéssel tekintenek. HALLÓ: MENTŐK!!! Kilenc év alatt 25,000-en veliék igénybe a szegedi mentőket — 124 öngyilkosság 1 év alatt (A Délmagyarország munkatársától) A zsi­bongó ucca forgatagában gyakran hasit bele a mentőautó éles szirénája. Nem múlik el nap esseni Szegeden, hogy a mentőautót többször ne hiv­; nák ki valamilyen balesethez. 1927-ben kezd­te meg működését a Városok és Vármegyék i Országos Mentőegyesülete, amelynek Szegőién i is van szervezete. Hogy a mentők milyen" fon­tos munkát végeznek, arról a statisztikai ada­tok beszélnek. A város közönsége talán nem is tudja eléggé értékelni azt a nagy munkát, amelyet a mentők éjjel-nappal megszakítás nélkül elvégeznek. A mentőlegenység és a ki­vezényelt orvosok megfeszített erővel dolgoz­nak, hogy minél gyorsabban segítségére le­gyenek a szenvedőknek. A mentők autói szá­guldanak a súlyos betegekkel a kórházba vagy klinikákra, sokszor egy percnyi késedeleni a beteg életét jelentheti. Mentőket hívják, ha ka­rambol történik az uccán, vagy ha valakinek hajszolt szervezete felmondja a munkát és el­ájul az ucca porában. Az emberi szenvedésnek, a nyomruság szívfacsaró megnyilatkozásainak tanúi a mentők. A siető, csak önmagukkal baj­lódó emberek nem is sejthetik, mennyi tragé­.-ro.1, i V T „ uvivattron ,,m„ uucuot , lrv ©g készülékeik használhatatlanná tételét és végül ! d5s> játszódik le ennek a 140.000 lakosú város­fejenként 2000. illetve 3000 pengő kártérítési ,,ak fa,aj kozoü­is igényel Arra a nagy munkára, amelyet a mentők . , ,E , végeznek, a legjobhan rávilágít az a kimuta­A szeged, járásbíróság augusztus _>5-ere amel et »'mentőkről késztettek. Szegeden tűzte ki a. perek targvalasat. ezen a targvala- - ­Már csak 2 napio tart a nyárs cikkek klir^isüita Gyermek trikó g^^r8' itléfa trikóing fehér v. fekete 3-as Férfi fiirdődress; fekete -es P 1.28 Recés gumi fiirdősapka «R vegyes színekben t • Short női nadrág színekben •egyes üöi vászon kalap divatos fazonokban P 1.98 98 f. Most vásároljon! fm\$\ HAGY BRUHflZ RT. :irsiB. CTEKOMICS ÉS inss UCCA sn««r 1935 folyamán 1381 esetben nyújtottak első segélyt a mentők, betegszállítás t696 esetben fordult elő. A mentőautó a múlt évben 32.883 kilómé­iért tett meg. Az állomás megnyitása óta pe­dig 191.622 kilómétert futott meg a szegedi mentőautó. Nem lehet érdektelen az sem. hogy a mentőállomás megnyitásának első napjától augusztusig 25.000-en vették igénybe Szegeden a mentőket. Érdekes az ís, hogy a mult évben, az 1381 esetben, milyen természetű hajoknál nyújtot­tak első segélyt a mentők. Égés 19 esetben for­dultelő. marás 1, lövés által"eredő sérülés 25; zúzott, vágott sérülés 447, rándulás 1. ficanio­dás 14, törés 103. koponyasérülés 6, általános rosszullét 144. láb, karsérülés 70, görcsök, epi­lepsziás roham 38, vizbefullás 16. akasztás 8. mérgezés 95. szülés 114. elvetélés 92. megfa­gyás 4. napszúrás 2, villámcsapás 1, elmeza­var 3. Sok bajt adnak a mentőknek a részeg emberek. Előfordul gyakran, hogy részeg embert talál­nak n járókelők az uccán és kihívják a men­tőket. abban a hiszemben, hogy az illetőnek valami baja van és első segélyre szorul, 1935­ben 30 esetben hívták részeg emberekhez a mentőket, abban a hiszemben, hogy az illető­nek valami baja van és első segelyre szorul. 1935-ben 30 esetben hivták részeg emberekhez a mentőket. A téves be jelentések iis gyakran adnak mun­kát a mentőknek. A mult évben 28 téves be­jelentés fordult elő. Megtörténik az is elégszer, hogy rossz tréfát csinálnak egyesek a mentők­kel és kicsalják őket. Az ilyen telefonbetyár­kodásnak kívánják a mentők elejét venni az­zal, hogy a hivő felet pontosan kikérdezik ós felírják annak a telefonállomásnak is a szá­mát, ahonnan az illető hívja a mentőket. Gyak­ran ellenőrzésképpen azután, a hivás után fel­tárcsázzák a mentők a bemondott számot és lekontrollálják, hogy tényleg onnan hívták-e a mentőket. A mentőállomás minden esetben meg szokta kérdezni, hogy melvik telefonállo­másról hivják őket. Sokszor előfordul, hogy a mentők csak első segélyt nyújtanak és a beteget a helyszínen hagyják. A mult évben 616 ilyen eset fordult elő. A kórházba 617. a lakására 27. egyéb hely­re 66 személyt szállítottak a mentők. A kihí­vás során halva találtak 52 egyént, szállító* közben ptdig hárman haltak meg. Betegszál­lítás tavaly 1696 esetben fordult elő, közülüW az első segélynyújtással kapcsolathan 713 sze­mélyt szállítottak el, megkeresésre 915 esetben végzett betegszállítást a mentőautó, 7 esetben fertőző beteget szállítottak, 61 esetben pedig elmebetegek szállítására került sor. Érdekes, hogy a szegedi mentők mozgóörségének aránylag kevés dolga akadt a mult év folya­mán Tömegfelvonulásnál egy esetben nyúj­tottak segélyt, a sportmérkőzéseknél szintén egyszer volt szükség a mentőkre. Külön kimutatás foglalkozik az öngyilkosokkal. 1935-ben Szegeden 124-en követtek el öngyil­kosságot és közülük 14 volt halálos. A 124 sze­melv közül 83-an megmérgezték magukat, né­gyen az ütőeriiket metszették el. hájman szí­ven akarták magukat szúrni, egy nő az eme­letről ugrott le, 8-an a kötelet választottak, ugyancsak nyolcan a vizbe ugrottak, egy vil­lamos elé vetette magái, ketten pedig gazzal akarták magukat megmérgezni. Az öngyilkosságok között tehát a mérgezés dominál. X mérgek szerint ez a részletezés » következőképpen fest: morfium 1. luminál 3. veronál 2. szublimaf

Next

/
Oldalképek
Tartalom