Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-05 / 185. szám

DtLMAGyARORS2*G 10 liter vii = 6*2 perc Még büntetésnek is sok lenne az a bosszantás, amit elszenvedni kénytelen a külváros polgársága. Nem elég a mindennapi kenyérgond és a rendszer okozta bizonytalanság, hanem még megkapta a minden évben visszatérő vízhiányt olyan súlyos formáhan, hogy szinte arról koldul. Ha eddig állt volna is az a közmondás, hogy „a szegény ember vízzel főz,'" most már az is megdőlt, mert hogyha lenne is, amit megfőzne, nincsen amivel megfőzze ... Tűrhetetlen, hogy több, mint 12 perc alatt kapjon a külvárosi polgár 2 kanna vizet, de ha már mondjuk öten vannak a kifolyónál, akkor az ötödik ember — egy teljes óráig legyen kénytelen várakozni arra a vízmennyiségre, amennyit például Tápén 1 perc alatt megkap az ottlakó. Megengedhetetlen, hogy a külváros lakossága ne juthasson annyi vízhez, amennyire feltétlenül szüksége van. Megengedhetetlen. hogy a külváros lakosága .">—600 méter távolságokat legyen kénytelen megtenni, hogy esetleg olyan kifolyót találjon, amelyből hosszabb várakozás nélkül kaphat vizet. A tűrhetetlen vízhiány miatt a közegészségügyet felmérhetetlen veszedelem fenyegeti. De ityen arányban fokozódik a felelőssége is azoknak, akik gyorsan és gyökeresen nem változtatnak az eddig követett várospolitikájukon. A kérdés rendezése elől nem lehet többé kitérni azzal, hogy nincsen a kutak szaporítására költségvetési fedezet, mert, ha nincsen, akkor teremteni kell! A külváros polgársága eddig türelemmel várt és mégis azt látja, hogy csak súlyos adóterheket kap ezért, hogy soha-napján kapja meg keservesen megfizetett adójának ellenértékét: a jó világítást, a rendezett utakat, a parkírozott tereket ("ahol hajszás napi munkája után, minthogy fürdőhelyre nem utazhat, megpihenhetne), a csatornázást és portalanított utakat és annyi kutat, hogy ne kelljen éreznie azt a közönyt és nemtörődömséget. amit most eltűrni kénytelen. A város főszámvevője, ahogy olvassuk, az 1037. évi költségvetési tervezetet elkészítette. Hogy ebben a tervezetben lesz-e a külvárosok getó és halaszthatatlan problémáinak a megadására előirányzat: nem tudjuk, de mármost felhívtuk az illetékesek figyelmét arra. ugy állítsák össze a költségvetést, hogy az mindenképpen kíelégitse a külváros lakosságának jogos várakozását Külön is felhiviuk a város uj tiszti főorvosának fiaveimét a külvárosok elképesztő állapotára. Hivatali hatáskörében a legsürgősebben vizsgálja meg azokat s minthogy a külvárosrészek a rendezetlenség miatt melegágyai a járványos betegségeknek, tegyen megfelelő előterjesztést a város felelős vezetőinek a fennálló bajok gvors és gvokeres megoldására. Dánj János. Elsőrendű kárpitosmunkák, modern fotelek, reeamiék, figyelme«, pontos kiszolgálás. Sa«h» Nándor tan kárpitosmester. Oroszlán ueea 8. Már csak 4 napig tart a nyári cikkek kiárusítása Sfissen a vásárlással! SKfis« színes nöi kestyo L 98 f. ESS..... moseysm nyakkendő 68 f. Zománcozott füles tál*es 78 f. Csecsemő gumi pe '^ka 24 f. Férf* szalmakalap 68 Csónakázó sapka zöia ie f ellenivel «» F*ayel»e holnapi hirdetésünket! PÁRISI HAGY ÁRUHOZ 11. szea». MBSCOMKS és KWS uc<* f WR Kerékpárt, alkatrészeket, gumit Dérygépáruház g y lavllómUhely. legolcsóbban részletre is N 4 Szabadtéri pőtadót vet ki a város az érdekeltekre Értekezlet a városházán (A Délmagyarország munkatársától.) A váiros hatósága nemrégiben elhatározta, hogy a szabadtéri akoió támogatásária kéri fel azokat a nagyobb vállalatokat, amelyek számára az ünnepi játékok tekintélyes üzleti hasznot jelentenek. A vállalatok vezetőivel való megbeszéJésre kedden déliben került sor a városházán. Az értekezleten dr. P á I f y József polgármester elnökölt és azon szegedi pénzintézetei, szállodák és éttermek vezetői jelentet meg Az ülés végén Pátfy polgármester az értekezlet lefolyásáról a kővetkezőket mondotta: — A hatóság a vállalatoktól 5000 pengős hozzájárulást remél az idei játékokhoz. Az értekezleten megértést találtam a vállalatok vezetői részéről, mégis rámutattam arra, hogy a város ax idei szabadtéri előadásokat mily roppant anyagi áldozattal rendezi és elvárja, hogy azok a vállalatok, amelyek számára az előadások fokozottabb hasznot eiredméeweznek, iárnljamak hozeá a kiadásokhoz Először Kozma Ferenc kormányfötanáesos, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár veréirigargatója szólalt fel és kijelentette, bogy teljes megértéssel fogadják as érdekeltek a város kívánságát. Azt indítványozta azonban, hogy nocsak egynéhány érdekeltet szólítson M a város a hozzájárulásban valn rés gr^fel re. hswewi a teljes szátrw szegedi érdekeltséget terheljék meg ezzel. Azt sem helyesli, hogy önkéntes adakozásra szólítja fel a város a vállalatokat, hanem ki kellene vetni reájuk, hogy mennyivel kell résztvenniök az 5000 pengős hozzájárulásban. — Lnstig Vilmos, a RoyaJ-szálloda tulajdonosa, majd Juránovics Gyula, a Tisza-szálloda vezetője helyeselték a hozzájárulásban való részvételt. Igen éleit,revaló ötletet vetett fel Grósz Marcell, a Kereskedelmi és Iparbank igazgatója. Azt ajánlja, hogy külön úgynevezett szabadtéri pótadót vessen ki a város és progresszív arányban mindenkit terheljenek meg vele. — Feltétlen megvalósíthatónak tartom azt az ötletet, amely a szabadtéri pótadó bevezetésére vonatkozik — mondotta a polgármester. Az értekezlet is helyesléssel fogadta ezt a tervet és még ebben az évben megfelelőe<n elő is készíttetem a a ügyet. Ha azután a szakbizottságok és a közgyütés, valamint a belügyminiszter is hozzájárul, jövőre kivetjük a szabadtéri pótadót. — Miskolcon 25.000 pengős hozzájárulásra váMalkoztak az érdekeltek — fejezte be nyilatkozatát * polgármester — és ugy látom, hogyha kellőképen meg van szervezve ez a dolog. Szegeden is remélhető a vállalataink részéről ekkora összegű hozzéjánrtás. I

Kígyó ucca 7. sz. alól a szomszédos házba K?qyó-u. és Feketesas-U. sarkára helyezlem ál ADÓIK) Hiaiszertíra Beszélgetés a Stockholm* olimpiász szegedi győztesével, aki gyOmQlcsQt termei Somogyi-telepen és aki nem vehetett részt a fáklyás stafétában (A Délmagyarország munkatársától.) Az olimpiász alkalmából nemrégiben összeszámolták a régi olimpiászok magyar bajnokait. Huszoohároman vannak, köztük egy szegedi: He rezeg István. Herczeg az 1912-es stockholmi olimpia szon vett részt a magyar tornászcsapatban, amely akkor megnyerte a világbajnokságot. Ezzel a győzelemmel kezdtek a magyar tornászokra felfigyelni, Herczeg István azóta Szegeden él, gazdálkodással foglalkozik. Uj-Somogyi-telepen van pár holdas gazdasága és olyan gyümölcstermelést honosított meg, amely messze földön hires. A legutolsó gyümölcsbemutatón ezüstérmet nyert barackjaival és a szőlőjével. Erről a szőlőről szintén nevezetes a volt olimpikon. Kitermelte a legkorábban érő szőlőfajtát, a Korai Gyöngyét. Ennek a szőlőnek az a tulajdonsága, hogy már julius első napjaiban beérik és kitűnő zamatu, amellett a héja olyan kemény, hogy baj nélkül exportálható 1500 ilyen szőlőtőke van a volt tornászvilágbajnok gyümölcsösében A Korai Gyöngye 2 héttel előzi meg az eddig ismert legkorábbi szőlőt, a Csaba Gyöngyét. Sornogyi-telepen felkerestük a volt olimpiai győztest. Boldog örömmel mutatta az egykori tornászvilágbajnok gyümölcsösének termékeit: a korai szőlőfürtöket, a kései piros rózsabarackot és az ökölnagyságu őszi barackokat. Félórai beszélgetés után kerül sor a stockholmi olimpiász emlékeire. — Szép idők voltak azok — mondotta Herczeg István. Nagyon izgultunk és amikor megnyertük a versenyt, sírva, a meghatódottságtól borultunk egymás nyakába. Soha nem lehet elfelejteni azt az érzést, amit akkor éreztem a stockholmi arénában, amikor felröppent az árbócra a magyar zászló ém a Himnuszt játszotta az olimpiai zenekar. Még most, 34 év távlatában is boldog érzéssel gondolok vissza erre a napra . .. Azután felejthetetlen az a lelkesedés, amellyel itthon fogadtak bennünket. Sok barátot szereztünk Stockholmban, most is le* ve'ezek még néhánnyal közülük. — Majd jött a világháború, kimentem a frontra. Az egyik északi fronton véletlenül összetalálkoztam egyik olimpikon társammal. Gyorsan multak az évek és ma barackot, szőlőt termelek ... Arról beszélt még Herczeg István, hogy pá« nappal az olimpiász megnyitása előtt levelet kapott az Olimpiai Bizottságtól. Ebben Felhívták, hogy ntazznn Berlinbe, mert a régebbi olimpiai bajnokokkal együtt őt is meghívták az ünnepségre Nem is tudja, hogyan tudta meg az Olimpiai Bízottság, hogy Szegeden él. Herczeg nem utazott el Berlinbe, gazdaságának dolgai teljesen lefoglai. ják, nem vállalkozhatott az útra. Ellenben az olimpiai fáklyásstafétában szívesen részt vett volna, jelentkezett is a Magyar Atlétikai Szövetség szegedi kerületénél, hogy a stafétában futni szerető«» mint volt tornászvilágbajnok. A kerületnél szívesen fogadták, de közölték vele, hogy kérését ne« teljesíthetik, mert már minden futót beosztottak^ neki nem tudnak helyet szorítani a stafétában. egyetlen Szegeden élő magyar olimpiai győzte? igj kimaradt az olimpiai stafétából, de még az OÜIBJ piai tüz szegedi ünnepségére is elfelejtették tne^ hl'Vfti. H. M»