Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

Rassay Károly: Mindig síebbet, jobbat és tökéletesebbet... Rassay Károly, Szeged országgyűlési képviselője, élénk érdeklődéssel figyeli állandóan a szegedi dolgokat, akár politikai, akár kulturális, akár gazdasági vonatkozásúak azok. Kezdettől fogva lelkes hive volt a szegedi szabadtéri játékok gondolatának és *ddig majd minden Dóm-téri előadást végigpívett. A Délmagyarország munkatársa az Esti Kurír főszerkesztői szobájáhan látoatta meg R&ssayt, aki a következőket monotta a ;edi játékok problémájáról: — Azzul tisztában lőhetünk, hogy Szegednek számolnia kell ezen a téren is a konkurenciával, számolnia kell azzal, hogy a magyar városok, Szeged sikerein felbuzdulva, sorra kísérletezni fognak a szabadtéri előadásokkal. Megítélésem szerint Szeged számára ez nem jelent komolyabb veszedelmet, ha füll-észul a vers nyre és lia megfelelő eszközöket alkalmaz. Ezen a téren is érvényesül a káros magyar tulajdonság, amely különösen a közgazdasági életben nyilatkozik meg lépten-nyomon. Ha valakinek valami jó közgazdasági ötlete támad, biztos lehet benne, hogy tüneményes gyorsan átveszik és fölhasználni igyekeznek ötletét mások is. Ha valaki szatócsboltot nyit valahol és vállalkozása sikerül, el lehet rá készülve, hogy a közvetlen szomszédságában gombamódra elszaporodnak az uj szatócsüzletek, így van a szabadtéri játékokkal is. Ennek azonban — általános szempontból - nem csak hátránya, hanem előnye is van. Föltétlenül előnye, hogy a verseny Szegedet fokozottabb tevékenységre készteti. Késztelni fogja arra, hogy mindig törekedjék a Dóm-téri produkciók frisseségének biztositására, művészi nívójának emelésére, mindig törekedjék arra, hogy az érdeklődést, amelyet a há'or és sikeres kezdeményezéssel már megszerzett a maga számára, a jövőben föntartsa és fokozza Szegednek tagadhatatlan előnye az, hogy Beszéltünk a Dóm-téri előadásokról vitéz dr. Shvoy Kálmán ny. altábornagy, országgyűlési képviselővel is, aki azokról az eredmenyekről, amelyeket Szeged éri el a szabadtéri előadásokkal, a következőket mondotta: — A szegedi szabadtéri játékok egész fejlődését a megindulásuktól kezdve, jól ismerem és igy fel ludom becsülni azokat a nagv eredményekel is, amelyeket Szeged ezen a l^ren elért. A raultévi — 193ő. évi szabadtéri előadási kivéve, valamennyit végignéztem, ott tapsoltam az 19.32. évj Magyar Passiónak is és láttam az 1983. évi Az nnher tragedlá |át, amely nagyszerű indulásunk számítol!. Az évről-évre megrendezel! nyílttéri iátéknk óriási fejlődést jelentenek és méltók arra az európai hírnévre, amelyhez hozzájutottak és rajtuk keresztül bnrzáiul"" Szeged K — S«eewl x^rosa a* eddigi szabadtéri el*Hé*.ir*r kétségtelenül \erríő helvét harcol« ki magának. Ezt joggal itK»f is érdemli. Nemcsak az előadásainak művészi szempontjaival, hanem azáltal is, hogv »r egyedüli város, ahol iga/.i térbeli és viszonybeli adottság van s szabadtéri játékok tartásához. magáénak mondhatja a kezdeményezés dicsőségét, hogy már eddig is igen komoly, igen értékes eredményekkel dicsekedhet, de előnye az is, hogy a szabadtéri előadások előfeltételei meg vannak Szegeden, sokkal nagyobb mértékben, mint bármelyik más városban. Szegednek tehát meg van az adottsága ahhoz, hogy mindig szebbet, jobbat és tökéletesebbet produkáljon a Dómtéren. De erre szükség is van, mert hiszen a szük országhatárok között élő közönségnek az a része, amelyre Szeged számithat, különben igen gyorsan kimerül. Szegednek tehát gondolnia Ml a külföldi idegenforgalom lehetőségeire is. Ezt pedig, megítélésem szerint, akkor használhatja ki a legeredményesebben, ha a Dóm-téren megfelelő szerephez juttatja a zenei produkciókat. A zenei produkciók alkalmasak arra, hogy a külföldiek figyelmét is Szegedre irányítsák. Országos szempontból is kívánatos ez, mert hiszen igy Szeged nagyszerűen bele lesz illeszthető a turisztikai programmokha. — Azt hiszem, a szegedi szabadtéri játékokkal kapcsolatosan föl fog merülni a játékok időpontjának kérdése is. Véleményem szerint augusztus első fele nem a legalkalmasabb időpont erre, hiszen ebben az időben a tehetősebb magyar közönség rendszerint távol van otthonától, valamelyik magyar vagy külföldi fürdőhelyen tölti nyári szabadságát. Junius második, vagy julius első fele talán alkalmasabb lenne. A kérdést mindenesetre alaposan meg kell fontolni, figyelembe kell venni a döntés előtt minden momentumot. Kijelentette még Rassay, hogy a szegedi szabadtéri játékok számára nagy jövőt jósol. Ezen a téren én azt a felfogást vallom, hogy nem elég egy darabot a szabadban előadni hanem szükséges, hogy az a hely, ahol szahadtéri játékokat rendeznek, ilyen előadásokhoz feltétlen alkalmas is legyen. Az eddig elért nagyszerű eredmények, valamint a Dómtér adoitsága folytán Szeged jogosan számithat az elsőbbségi és kizárólagossági jogra. Sőt. nézetem szerint, nincs arra szükség ás nem is jó, ha most minden város a szabadban rendez előadásokat, sub titulo szabadtéri játékok ... — A szegedi nyilttéri játékok állandósítását nem is lokális, hanem országos érdekből és szempontokból szükségesnek tartom, mert célszerű és észsjerü munkával Szegedből egy a salzburgi ünnepi játékokhoz hasonjó ténvleg szabadtéri játékhelyet lehet kifejleszteni. Nem kell fantasztának lenrji, hogy az ember el tudja képzelni, mi l«sz a szegedi szabadiéri játékokból 20 év alatt, ha arra való emberek irányítják és fejlesztik. A városnak magának is eminens érdeke, még ennél is több: roppan! fontos érdeke, hogy eZék a játékok állandósuljanak és ezzel együtt fejlődjenek. — Csakis azt tartom az egyedüli helves éf> célravezető megoldásnak — mondotta Shvoy képviselő, hogy Magyarországon egyedül Szeged 1«gven a szabadtéri játékok székhelye, mert a kicsiny és úgyszólván szárnypróbáLgatásszerü előadásoknak nincs semmi értelme és csak leront ják a szegedi nagysikerű játékok presztízsét, az érdeklődést szétforgácsolják, pedig itt is érvényesülni kell a helyes elvnek: az erők egyesítésének! ' Végül a következőket mondotta Shvoy Kálmán: — Szabadjon végül az ezévi szabadtéri játékokkal kapcsolatban saját személyemet illető bejelentést is tennem. Az idei játékok terén én nem vállaltam semmiféle szerepet, még pedig azért, mivel tudtam, hogy julius közepétől augusztus végéig külföldön tartózkodom és nem! tarthaltam összeegyeztethetőnek, hogy valaki valamilyen megbízatást elvállaljon, na tudja, hogy a megbízatás elvégzésének idején nem tartózkodik itthon, őszintén nagyon sajnálom, hogy az idei játékokat nem nezhetem végig, de külföldről is élénk figyelemmel fogom kísérni az előadások lefolyását és közvetlen fif

velem, ho^y milyen sikert értek el azokkal a ülföld szamottevő közvéleményében. Szívből kivánom azonban, hogy nagy erkölcsi és anyagi sikerük legyen n íótékoknak. Sxabadiévi játékok Irta KÉTHLY ANNA Nem láttam a salzburgi ünnepi estéket, csak hallomásból tudom, hogy szó és játék abban a környezetben milyen hatást gyakorolt a nézőre. De a szegedi szabadtéri játékokat láttam és azl tudom, hogy „Az ember tragédiája" teljes szépségét, megdöbbentő mélységét csak itt ereztem át a maga tökéletességéiben. Láttam ezt a csodálatos színjátékot már azelőtt is, nem is egyszer. Sokszor forgattam a könyvet is és szinte kivülről tudom a legszebb részleteket. De sem a zárt szinpad korlátozott lehetőségei, sem az olvasás korlátlan fanláziája nem adta azt a megrázó lelki kielégülést, amit a szabadtép előadástól kaptam... Az volt az érzésem, hogy maradéktalanul benne vagyok majjam is a történésben. Tér és idő átváltoztak es a színjátszót nem ugv követtem, mint a nagyszerű aíakitómüvészt, hanem ugy figyeltem, mint a bokrok közé rejtőzött kíváncsi gyermek a fényes kerti ünnepélyt: ki vagyok belőle zárva, de közvetlen és egykorú élmény az, aminek szemtanuja vagyok. Nem láttam „sminket," kulisszát, a fáraó trónusa, a keresztes hadak átvonulása ugy hatottak rám, mintha annak a kornak résztvevője volnék. Nem hiszem, hogy érző, lelkes ember megilletlenül maradhat a szegedi Dóm-tér által nyújtott felmérhetetlen lehetőségek között megelevenedő nagyszerűségekkel szemben. Ha megfelelően választják ki a darabot — hiszem, hogy a másik kettő, amelyet most adnak elő, szintén szerencsés választás lesz —, akkor a szabadtéri előadás, a környezet, a homályban fantasztikussá táguló Nagy-Színpad, olyan mértékűvé fokozza az élményt, amilyenné a legtökéletesebb zárt szinpad sem tudja fölemelni. De azt hiszem, hogy a szabadtéri játékoknak az a „fölvizezése," ami mostanában megkezdődött, (vagvis ahol egy talpalattnvi szabad tér van, ott már konkurrálni igyekeznek Szegeddel)) nem válik javára annak a törekvésnek, amelv örökérlékü kulturkíncseink legteljesebb megmutatkozásét kivánja szolgálni. Nem minden szabadtéri előadás — szabadtér! játék a szónak nemes értelmében. És ha Szeged szabadtéri előadásaival megszerezte magának az elsőbbség iogát, ez az elsőbbség ma'dnem teljes indokoltsága is lehet — a kizárólagosságnak. Idegenforgalmi és gazdasági érdekek egvmagukban nem adnak rngot arra, hogy kulturális területen helyrehozhatatlan hibákat kövessenek el. Az első a kulturteliesitménv » ha ez harmóniába hozható az idegenforgalommal és a város gazdasági érdekeivé akkor ez szerencsés találkozás. Nem hiszem. hogv véletlen szülte elsőnek Szegeden * szabadtéri játékokat. Szeged mindent megadott a szabadtéri játékok sikerének bizlosiVitéz dr. Shvoy Kálmán: Magyarországon egyedül Szeged legyen a szabadtéri játékok székhelye . . . %