Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

SZEGED SZÁVA AZ ORSZÁGHOZ SZEGEDI TRADÍCIÓ Irta dr. vitéz Imecs György főispán ^zép, tiszteletreméltó szó. bárkinek ajkáról hangzik, áhítatos, szinte mohos! Benne van a mult emlékére alapozott jelen. Szeged és a tradíció olyan, mint a plusz it a minusz fel. Szeged a plusz, a valódi, látszó, újuló jelen, — múltja a minusz. amely megfoghatatlan. maradandó alig emléket tud felmutatni. Ennek a nagy történelmi multu városnak — bármily paradoxon is — érzékelhető múltja alig van. Mert amia családi, nemzeti tradiciók mindenütt fennmaradtak reliquiákban. itt ezeket elsöpörte a mult maga: törökdulás, árvíz. Mindentói megfosztotta a várost és mi a jelenben adunk multat Szegednek: tradiciót sináhnk rövid fdón belfíl a szabadtéri mikokkal. Ez a nem régikeletü, de annál nagyobb érdeklődést kiváltó eszme itt termékeny talajra hullott. Predesztinálja erre a Dómt-ér. ez a fenséges, záP'árkádu művészi négyszög, amely tinként kínálkozik minden ünnepélyre, tömegnttilvánulásra. Amikor először léptem a Dóm-térre, valami nagyszabású áhítat fogott meg. És ezzel az érzéssel valahogy vem akartam magam maradni. Szerettem volna ezer és ezer lélekkel eyuüttérezni azt. ami az én magán nos bensőmben égett. Kiáltani szerettem volna: Embereket, embereket ide. minél többetl Elevenedjék meg minden kőkocka, világítsák be gyönyörködő szemek e teret, töltsék be lelkesülő szavak, emberhullám mozgása, tömjénes tömegáhitatl Izzik napfényben, orgonabvgásban is merüljön el etíH misztikus árnyjátékók halk melódiájában! At átsurranó képek forgatagában egyedül álltam. Föltm a hires olasz eget is meghazudtoló mily kik ia borult, adlambsuhogás — is egy percre elképzeltem a Szent Márk-téret. a zsibongó, üzleti, forgalmas Hetet, a zenés kávéházakat is cukrászdákat, a Pergő hangos olasz beszidet, amibe belevegyül a alobetrottsrek színes tarkaságának tok-sok idegen akkordja ... A mi Dóm-tirünk egészen másl fitt ki vaui zárva a mindennapi iltt. Áhítatos, ünnepélyességet sugároz, ahol az egyházi is világi mflviszet összeölelkezése teremt hangulatot! Van hála Istennek, van nekünk is Dómterünk és hozzá van Madáchunk is. Ebből a házasságból csak siker, öröm. gyönyörüsig fakadhat. És in sem állok már sokáig a arandiozitástól (¡szédülten egyedül, mert megkondult az ünnepi játékokra hivő harangszó! Meszsza, messze, országok határain tul hirdeti; hogy augusztus első fsh Szegedi. Szeged várja, hogy megmutassa szépségeit, büszkeségét. Szeged hivja. mert Szeged készen van most is. mint minden évben, hogy tiszta nüélvezetet, adjon mindenkinek, aki a Dóm-térre belép. A függöny felgördült, ugy mint ivek óta minden ívben, hiszen már tudták is. várták is az emberek, hogy megkezdődnek az ünnepi játikok, mert ez már Szegeden — tradieió. Az első filléres vonatok 1933 augusztus 19-én jtlenik uieg híradás az ünnep vonatok elsőízben összeállított menetrendjéről. A következő vonatok indultak: Miskolcról Gyöngyös és Eger bekapcsolásával, Győrből Komárom és és Tatatóváros bekapcsolásával, mind a kettő augusztus 26-án. 27-én, vasárnap Budapestről, Nyíregyházáról és Debrecenből, 28-án Bajáról és Kalocsáról, 29-én Csongrádról, Szentesről és Hódmezővásárhelyről. 'ugyancsak 29-én Békéscsabáról, Orosházáról és Vásárhelyről, 30-án Budapestről és szintén 30-án Szolnokról, Ceglédről és Kecskemétről. Különvonatokat indítottak Csanádmegyéből, 28-án és 29-én Mezőhegyesről és Makóról. 5

percnyire van a D6m-»4rt£l ai országos hirft Hági étterem! Árnyas, kellemes magyar motivumu kerthelyiségében elsőrendű ételeket, Italokat halpaprikást, luróscsuszát kaphat mérsékeli polgári árakon. Esfénkint cigányzene Szabadtéri játékok Szegeden Irta dr. PALFY JÓZSEF polgármester A szegedi Dóm-téren az idén ötödször gyulladnak föl a reflektorok, hogy fényárba borítsák a székesegyház homlokzata előtt épített szabadtéri színpadot, amely az elmúlt esztendőkben annyi szép, nemes, művészi teljesítménynek volt a színhelye és amelyre fölfigyelt úgyszólván már az egész kulturvilág. Hosszú, nehéz és fáradságos volt az ut, amely elvezette Szegedet eddig az ötödik állomásig, de az eredmény minden tekintetben igazolta azokat, akik hittel, lelkesedéssel és bizalommal megindultak rajta. Szeged ünnepi játékairól ma már tudomást szerzett az egész müveit világ, amely számontartja és érdeklődéssel várja a játékok megismétlését, folytatását. Ezek a szabadtéri játékok márkázták a szegedi Dóm-teret és a Dóm-tér márkája a játékok állandósítására kötelezi magát a várost. Minden józanul gondolkozó szegedi tisztában van azzal, hogy mit jelentenek a szabadtéri játékok Szeged számára ugy kulturális, mint gazdasági vonatkozásokban és tisztában van azzal ís, hogy milyen mérhetetlen «»rkölesi és anyagi kárt jelentene annak a pozíciónak a feladása, amelyet az eddigi játékokkal elért ez a város. A szegedi törekvések jogosságát már régen elismerte minden ana illetékes politikai és művészi faktor. Egybehangzóan elismerte mindenki, hotrv Szeged'tt'l előjogai vannak a szabadtéri játékok terén, a kezdeményező, a páratlan adottságokkal rendHkező, a súlyos kockázatokat vállaló és az áldozatokat hozó város előjoga. Hivatott szakértők állapították meg, hogy Magyarország egyetlen szabadon előadásokra ideálsan alkalmas helye a szegedi Dóm-tér, amelynek méreteit <-s rendeltetését a legnagyobb koncepciójú magyar kulturpolitikus, városunk ><lőelőtt elhunyt legnagyobb barátja, gróf Klebelsberg Kuno álmodta meg és idjesitette valósággá. Az árkádkoszorus Dóm-tér Hatalmas és gazdag örökségként maradt ránk nagyszerű adottságaival és beszédes köveiben rejlő fantáziájával együtt. Nemink, az örökösöknek, vigyáznunk kell ene a ránkhagyott kincsre, folytatnunk kell azt az utat, amelyen gróf Klebelsberg Kunó indult el, amikor első szabadiéri játékként előadatta Vojnovich Géza költői játékát, a „Magyar Passio"-t és amely útnak az irányát ez az első Szegedi szabadtéri játék határozta meg. Ezt az utat folytatták, akik vállal'ák a játékok felújítását és állandósítások irirffkisérlését és ukik „Az ember tragédiája" első szabadtéri előadásának példátlanul súlyos erkölcsi én anyagi kockázatával, majd az utána következő két óv világsikerével teljes mértekben beigazolták a Sj^edi játékok lét?o<»osultságát. A szegedi szabadtéri játékok útja ma már, a játékok ötödik eSZtendejében, járt ut, a szegedi Dóm-térnek ma mér nemes hagvománvai vannak. nmeIveknek ápolása örök kötelessésre marad a városnak. Európa egyik egnagyobb színháza A szabadtéri játékok 1935-ben közel 1300 személyt foglalkoztattak- Ezzel a rendezőség a trianoni Magyarországon a szabadtéri játékok harmadik évében Európa legnagyobb színházát foglalkoztatta. A hatalmas szám igy oszlik meg: Müvészszemélyzet 76 Énekkar 83 Balettkar 20 Zenekar (budapesti 89 Zenekar £6 Műszaki személyzet 30 Statisztéria 695 Szinpad, nézőtér, diszletépi tő munkások 40 Pénztárosnő 6 Jegyszedő, ellenőr 148 Trodai személyzet 11 összesen 1444 |o<)J<lIll> üfxitlll linr HOMOK? AWAMY «tftMCHQtfOMVT.U 00* FAVZAUCR