Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-28 / 203. szám

4 DÈLMAGyAROKSZAO 1930 aayusztua 28. Príma 2 éves kőrisíüzifa kedvezményes áron kap* haló a Nemzeti Hitelintézet Ruciolf~iérI uszályából. / » KOLDUSTELEP fl Megbökött a tanyai koldustelep terve — (A Délmagyarország munkatársától.) A koldusok komoly gondol okoznak a város ha­tóságának. Miniszteri rendelet intézkedik ar­ról, hog.\ november elsejétől kezdve meg kell szüntetni a városokban a koldulást, a koldu­sokról ezentúl a társadalomnak? kell gondos­kodnia a városi hatóság felügyelete mellett. Többféle tprv merült, fel a kérdés rendezésére, többek között az is, hogv a szegedi koldusokat Csengelére viszik ki. Ezt a tervet azonban el­ejtették. mert. a számitások arról győzték meg az illetékedért, hogv 3 csennélei koldus­telep fenwtartuií: sokba, krrülne, emellett épít­kezésre volna szükség és ez is nagy összegeket emésztene fel. A tanyán tehát nem lesz koldus­telep. de november most már nincs messze és hozzá kell végre kezdeni a koldusügy likvi dálásához. Ujabban elhatározták a városházán, hogy a koldusok számára a Cserepes-soron rendeznek be állandó szállási. Itt ai városnak egy csomó üres barakklakása van, nemrégen szabadultak fel ezek az illetékes vélemények szerint 3. kol­dusok szamára megfelelőek volnának ezek a barakklakások. Arra számítanak, hogy 200 koldust kell majd elhelyezni a CserepeR-soron. ennyi ember számára volna is hely, egy-egy la kánban nyolc koldusnak rendeznének hr szál­(A Délmagyarorszáa munkatársától.) Új­szeged problémája — Szeged problémája. A Délmagyarország néhánv nappal ezelőtt, meg­indított ankétját mindenütt örömmel fogadták, — végre illetékes helyen is foglalkoznak a kérdéssel, hogyan lehetne nyaralóvárossá fe.i leszteni Újszegedet. Újszeged problémájáról beszéltünk Lantos Béla nyugalmazott igazgatóval, aki három év­tizeden át elnöke volt az Ujszegedi Népkörnek és értékes munkásságot fejtett, ki Újszeged ér­dekében. az ő nevéhez fűződik többek között a templom felépítése, az iskolai, az óvoda ée a postafiók felállítása is. Lantos Béla a követ­kezőket mondotta: — Nagy örömmel olvastam a Délmagyaror­szág cikksorozatát. Bizonyos, hogv sokak há­lája kiséri ezért az akciójáért a Délmagyar­országot- Bűn és vétek volna abban a mostoha sorsban magára hagyni Újszegedet, amelyben van. Újszegedre is ráaplikálható egy kicsit- a közmondás, hogvha Szeged város Isten ka­lapja, akkor Újszeged bokréta rajta... Min­den lehetőség megvár Újszegeden arra, hogv ez a gyönyörű városrész tovább fejlődhessen, rsak hozzá kell kezdeni a fejlődés el ősegitésé­hez. Nagy lépés volt ebben az irányban a vá­rosi strandfürdő megalkotása. A további lépés szerény véleményem szerint az kell, hogv le­gyen: fejlesszék a strandot. Erre is minden adottság megvan: homok, levegő és napsugár: Mondhatom, qröm tölti el az ujszegedi lakos­ságot, hogv végre megépült a strand, idegen­intézeti és diákpaplanok készítése, régi és pisíkos papjanok átdolgozása leg­»zebben, legcle^bban Bekor Paptanipar telepen, f. Llprft 11. 9. (Polgár a. sarok) »«? Női angol kosztümök mérték után 378 Fischer és Pártosnál. CSEREPES-SORON 200 koldus eltartásáról kell gondoskodni lást. A másik kérdés, hogyan élelmezzék a. kol­dusokat, errenézve az a terv merült fel, hogv a szegényházban főznének a koldusok számá­ra, innen szállítanák ki a reggelit, ebédet, és a vacsorát. A koldustelepre száműzött koldu­soknak nem volna szabad bejárniok a városba és hogy az esetleges szökést megakadályozzák. 2 méter magas palánkkeritéssel vennék körül a barakklakásokat. A koldustelepen egy gond­nok végezné ei a felügyeletet, szó van arról is, hogy rendőri ügyeletet is tartanának­A koldustelep felállításának bire a szegedi koldushad körében nagy izgalmat keltett, éf máris észrevehetően fogyott a koldusok ezáma — elköltöztek Szegedről, ahol szerintük drákói szigorral akarják megszüntetni a koldulást. A koldusok körében arról beszélnek, hogv tilta­kozni kellene a száműzetés miatt, mert ők le­mondanak az adománygyűjtésről és kéregetés­ről abban a pillanatban, amint gondoskodás történik róluk. Azt hiszik a koldusok, hogy ki­vétel nélkül valamennyiüket hnterválják a koldustelepre. A terv ezzel szerbben az. hogv csakis az idősebb és munkaképtelen kolduso­kat helyezk el a telepen, a fiatalabbjait az inségmunkákra osszák be, ellátásukról szin­tén gondoskodnak majd. fórgalmi vonzóerő lesz belőle könűvü szerrel. — Nagyon fontosnak tartom, hogy végre megszüntesse a város a hídvám.okat. Évtize­deken keresztül harcoltam ezért, már régen rámutattam arra a, városhoz intézett beadvá­nyaimban, hogy mennyire igázságtalan ez a hídvám és amellett megbénítja Újszeged fej­lődését. Akárhányszor tanúja voltam annak, hogy vidékről, külföldről jövő autósok a híd­ról visszafordultak, amikor meghallották, hogy milyen magas hidvámot kell fizetniök. Ezt is­meretlen fogalomnak tartották. Nem olvan je­lentős összeg, ami a hidvámokból befolyik, sokkal nagyobb nyeresége lenne a városnak, hogyha a hídvámok eltörlésével. Uiszeaed íde­gemforgalma emelkedne• —• Világítást Újszegedret Ez is régi progra­munk. Egyiptomi sötétség honol ezidőszerint Újszegeden. Sem az uccák, sem a evönvörü Főfasor nincs kivilágítva. Ezen a helyzeten feltétlen változtatni kell. A kövezé6 elrendelé­sével sem lehet tovább várni- Újszegeden mindössze négy ucca van. amely ki van kövez­ve: a Rádav-, a Bethlen-, a, Szőregi- és a Ved­res-ucr-a, a többi kövezetlen és hosszú évek óta e tekintetben nem történt semfcii. Meg kell ol­dani a vízellátást is és egész Újszegedet el kel­lent látni vízzel, mert e tekintetben szintén botrányos a helyzet. A vízellátás és a csator­názás meglenne, pozitive tudom, hogv a nyara­lók építése egyszerre nagv lendületet venne. Tisztában vagvok azzal is, hogv a csatornázás nagv befektetést igénvelne és a varos mai hely­zete ezt aligha teszi lehetővé. De valamilven pénzügyi megoldást kellene találni, mert hi­szen az invesztálá«t az építkezések megindu­lása hatvápvozottan visszatérítené a, város­nak. — Ezek volná r ak szerintem Újszeged fej­lesztés© érdekében a legsürgősebben megvaló­sítandó problémák Volna még számos kárdé6, amelyek megoldásra várnak, ezekrtil azonban rmid kéeőbb tüzelünk. Egyelőre a főproblé­mákat kell megoldani és akkor Újszeged olvan hatalmas városrésszé fejlődhetik, amelvre Sze­geden, akáicfal p fővárosi ember a Margit­szigetre, minderki büszke lenne. 82-en fizették be eddig a szabadtéri hozzájárulást (A Délmagyarország munkatársától.) Két héttel ezelőtt dr. P á 1 f y József polgármester — mint ismeretes — 300 polgárt és vállalaté* felhívott arra, hogy járuljanak hozzá a szabad­: téri játékok költségeihez, ötezer pengős hozzá­járulást remélt a város hatósága. A polgámes­ter közlése szerint eddig a háromszáz érdekelt közül nyolcvanketten fizették be a hozzájáru­lási összegeket. A polgármesteri hivatal összeállította azok névsorát, akik a hozzájárulást már kifizet­ték. A névsor a polgármesteri hivatal közlése szerint a következő: Boda Bertalan, Borkiviteli Rt., Deútscta Albert, Doman Mátyás, Holtzfr S. és Fiai, Horváth Jó­zsef, Katona Antal, Liebmann Béla, Littom< Uky Tejüzem, Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szö­vetkezete, Patzauer szeszvállalat, Reich Mór és fiai, Varga Mihály, Varga Dezső, Szegedi Keres­kedelmi és Iparbank, Magyar-Olasz Bank, Szegedi Kézmüvesbanik, Magvar Altalános Takarékpénz­tár, Első Magyar Altalános Biztosító Intézet, Fon­círre biztosító intézet, Bartos Lipót, Szent István Társulat, Szegedi Ipari Vásár, Városi Strandfür­dő, Kék Csillag, Fenyő Testvérek, Haggenmacher Kőbányai Sörgyár rt., Kellner Kálmán, Kertész Ernő, Központi Huscsarnok, Reiter Izsó, Schwartz E. és Fiai, Déry Ede, Fonyó Soma. Földes Izsó. Há|i-étterem és sörcsarnok, Hirsch Testvérek, Horváth-kávéház, Kocsis Ferenc, Kurucsev Sán­dor, Markovics Szilárd. Mihályi Adolf, Orincsák Miklósné, Párisi Nagyáruház, Pollák Géza, Pol­lák Testvérek, Rejtő Béla, Ribizsár Gyula, Ros­mann Dávid, Scihlesinger Mór, Szabó L. és Társai, Szabó Ferenc, Szögi Sándor, Tóth Dezső, Stuhmer cukorkaüzlet, Segesváry Dezső, Wagner F. és Fiai, özv. Sehmidt Károlyné, özv. Földváry Sándorné, dr. Kertész Béla, Ujyáry József, Csehó Károly. Czinner István, Dobó Sándor, Kőbányai Serfőzd Rt., Ketting Lajos, Szegedi Kenderfonógyár Rt, Angol-Magyar Bank, dr. Széchényi István, Kör­mendy Mátyás, Városi Zálogház, Csonka Gergely, Danner Péter és Fiai, Fülöp Gyula, Központi Gáz­és Villamossági Rt., Kecskeméti Emil. Márton 11» na, Wtesner Ben«, Puzsin Miklós, Vértes Miksa, Közuti Vaspálya Rt . Kézdy Istvánné. HatliköKcsönnel fizethes­sék köztartozásaikat a kiskereskedőkés iparosok Indítvány a kamara telfes ülésén (A Délmagyarország munkatársától.) Nem­régiben foglalkozott a Délmagyarország azzal, hogy Szegedről is rendkívül sokan kértek, hadi­kölcsönsegélyt. Az elszegényedett hadikSlcsön­kötvény tulajdonosok között nagyszámban vannak kiskereskedők és kisiparosok is. éppen ezért figyelemre méltó az az indítvány, ame­lyet Mtz Béla kamarai tag nyújtott be a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnökségé'­hez. Indítványában a következőket mondia: „A telje6 ülés felir a kormányhoz, hógv a kis­kereskedők és kisiparosok a hátralékos köztar­tozásukat és annak kamatait saját és családr juknál lévő hadikölcsönkötvévyekkel, annak eredeti értékével fizethessék." Megemlíti beadványában Iritz Béla, hogy indítványát a kamara teljes ülése előtt élő­szóval fogja megindokolni. Tekínt-éttel az in­dítvány közérdekű voltára, nem lehet kétsé­ges. hogy a kamara az inditvánvt pártoló ja­vaslattal terjeszti a teljes ülés elé a zárdai formaruha J^S'pS mely az én mlntá'm szerintkészliit tehát legeltfnvösebhen nálam szerezhető be F BANK EL TERr. Kelemen u. 12., Ha-Ha mellett. ÚJSZEGED FEJLESZTÉSE Szeged problémája Újszegeden mindössze négy ucca van kikövezve

Next

/
Oldalképek
Tartalom