Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-19 / 196. szám

DHMAGYARORSZAG Szerda, 1936 augusztus 19. 9ZECED. Szerkesztősig: Somogy' "rcs 2.Z. I. em. Teleiont 23.33..KIndrthi vbIbI, kOIci»nk»nyvt«T 6* Jegyirodát Aradi ucea <*- Telelőm U«06..Nyomda: LOw Upó» oeca 1». Teleton: 13-oe. • Tévliall VIV - _ _ M leveleim: Dcimaavaronzáa. Sxoaed Ali. eVJOlyaill, lVÖ, SZ. Ara ÍO fillér előfizetés, Havonta helyben 3.20 vidéken «* Budapetlen 3.W, kUI«»Wöa ®.40 pengO. — Egye* Mán 6ra heiköanap 1°, vasár* £t Ünnepnap >• tUrdelétek • elvitele tarlta szerint. Megje. •e->lk n«llo Kivételivel naponta reggel, Vágóhid~állam Arról, ami ma Spanyolországban végbemegy, nem lehet már sem az ellenforradalom, sem a polgárháború gyűjtőszava alatt említést tenni. Szervezett vérontás dúlja fel ,i régi spanyol állam területét, „nem mérkőés dul ott, becsületes csata, amelynek hőse van és van áldozata, csak éhes Moloch és Dágon szomjazott." S talán nem keH elhallgatni a versszak utolsó sorát sem: „És egy^er jóllakott." Lenin tanításaihoz tartozik az is, hogy csak egyetlen igazi háború van: a polgárháború. Nem az az igazi háború — tanította az erőszak nagy dogmatikusa —, amikor egy nemzet munkássága, vagy földművelő parasztsága egy másik nemzet munkásságával, vagy földművelő parasztságával ütközik meg, ez — irta —, a félrevezetett emberek kényszerháboruja; az igazi háború az, nmikor az egy nemzethez tartozó társadalmi osztályok kelnek fel egymással szemben s vívják meg csatájukat az államhatalomért. Leninnek talán kedve telne, ha láthatná, hogy véres elmélete hogyan válik valósággá i spanyol földön, de — a világ diplomatáit kivéve — ki tudja ezt tovább nyugodtan nézni? Egy grandiózus bikaviadal arénájává változott az egész Spanyolország, a feleország 8 bika s a másik feleország a torreádor szerepét játsza és rongyokkal izgatják « bikákat és torreádorokat egyaránt. Ami szenvedély a vérengzésre s vágyakozó kedv az öldöklésre kielégítetlenül összezsúfolódott a spanyol népben, azt most a politika ellenfelei egymással szemben és egymáson élik ki. Azt mondják, hogy idegenek nem tudják egymást ugy gyűlölni, mint a testvérek s ennek igazsága most a spanyol vérengzések során is bebizonyul. Se franciák és a németek, se az olaszok és abesszinek, se az arabok és zsidók nem lettek volna és nem lennének képesek a vérengzés olyan tömegjeleneteinek megrendezésére, mint amilyenekről most a vérgőzös és hullaszagu spanyolországi táviratok számolnak be Madridból és Burgoszból egyaránt. A szembenálló felek nemcsak elszántságban és nem is halál-, de életmegvetésben mérkőznek meg egymással, hanem vérengzésben is. Nem meggyőzni, nem leigázni, kiirtani akarnak mindenkit, aki nem hozzájuk tartozik. A humanizmus a veszett kutyával másként bánik el, mint ahogy a spanyolok most elbánnak azokkal, akiket politikai ellenfeleiknek tartanak. Csodálatos az egyenlőség a fehér és vörös halál demokráciájában. S Európa népe hideg közömbösséggel áll meg a spanyol pokol szakadéka mellett s hallgatja, hogy „a kárhozott ugyan szépen üvölt-e a pokol fenekén?" A középkorban harminc évig háborúskodtak azért, mert két embert kidobtak az ablakon. A világháború két legyilkolt ember vérének hullása nyomán kezdődött. S a világpolitika most csak azon töpreng, hogy semlegességi nyilatkozatukat egyforma szövegezéssel és egyforma tartalommal tegyék meg a kormányhatalmak. Nem azon fáradoznak, hogy az értelem vizsugaraival lokalizálják a spanyol tűzvészt, ném azzal törődnek, hogy rendet teremtsenek ott, ahol a rendteremtés ősi ösztöne is hiányzik, nem kelnek védelmére a fenyegetett életek százezreinek, az emberi szolidaritás kötelezéseit nem érzik, hideg ésszel a közömbös lélekkel tudják nézni, hogy a határokon tul hogyan gyilkolják ezerszámra egymást a véres politika és tébolyult hatalmi vágy megszállottjai, nem félnek attól, hogy a vér epidémiája s az őrület baktériumai nem fogják majd tiszteletben tartani azokat a választóvonalakat, amiket festékkel és ecsettel rajzoltak meg égi testünkön, a Földön, behunyják szemüket a lelkiismeret pokláig leüvöltő látványok előtt, befogják fülüket, hogy a tömeghalál szivettépő kórusát ne hallják, befogják orrukat, hogy a kiömlött vér izgató szavát ne érezzék és — fogalmazzák egykedvű semlegességi nyilatkozatukat. Humanizmus? Kultura? Civilizáció? Emberi szolidaritás? Milyen vékonymázu, erőtlen lécépitmények ezek, összeroskadnak az emberi vadság dsungeljének első viharában. Minden államhatalom csak arra vigyáz, hogy a spanyol pokol lángjában más állam ne süthessen egyetlen gesztenyét sem és ha ezt a célt elérte,, mit törődik akkor azzal, hogy papok, szerzetesek, katonatisztek, tudósok, irók, becsületes munkások, tisztaszándéku földművesek tízezreit hogyan gyilkolják le, robbantják fel s fojtják agyon a legközvetlenebb szomszédban, Európa földjén, a „civilizáció otthonában", a kultura és humanizmus szolidaritása által meg nem akadályozottan. Ha nem jut senki egy kiló Shylock-i húshoz akkor nem törődnek azzal sem, ha vágóhidd;' alakul át egy állam, egy nemzet, egy társadalom Európában, ahol egymást tiporják bikák és vágólegények. Ez politika? Ez világnézeti küzdelem, életszemléletek harca ez? Nem, nem, nem, — az ősi bestia ébredt fel az első vérszagra s a maga szörnyű vérengző boszszujának áldozza fel azt, akit kezeügyébe kap A tébolyult nem beszámítható, aki öntudatlanul részeg, akár alkoholtól, akár vértől, az nem büntethető azért, amit öntudatlanságában véghez visz. Az erkölcsi, a történelemelőtti felelősség azokat terheli, akik'meg nem zavart értelmük s el nem veszített tisztánlátásuk birtokában véget vethettek volna ennek a szörnyű öldöklésnek s beavatkozás helyett csak semlegességi nyilatkozatok fogalmazásával töltötték e! a visszahozhatatlanul drága időt. Gázbombákkal, vad kegyetlenséggel folyik tovább a spanyol polgárháború A burgosi kormány tiltakozó jegyzéke Párisban az aranykészlet átvétele ellen - A felkelők Madrid megostromlására készülnek, a kormány ujabb sikereket jelent, bombázzák a városokat, kivégzik a túszokat Paris, augusztus 18. Borzalmas kegyetlenkedések között folyik a spanyol polgárháború, tegnap már könnyfakasztó bombákat is használtak Ezt a gázt a kormány csapatai vették igénybe a guadarramai hadszintéren. A gázt a kormány védelmi célokra akarja használni. A párisi Figaro azt írja, hogy a felkelők repülőgépei tegnap állítólag bombázták \ladridot. Londoni jelentés arról _ számol be, hogy a felkelők előnyomulása kissé megtorpant! de azért ők vannak fölényben. A kormánycsapatok 1500 túszt bezárták a fuenterabai "lőszerraktárba és azzal fenyegetőznek, ha a felkelők győznek, valamennyiüket kivégzik. Több helyről lázadást .jelentenek, ezek a hírek azonban megerősítésre szorulnak. A granadai csatatéren a kormánypárti halottak között a felkelők külföldieket is találtak. Jt halottaknál francia és orosz okmányok voltak. A burgosi kormány jegyzéket Intézett a francia kormányhoz London, augusztus 18. A Daily Telegraph párisi jelentése szerint a burgosi kormány jegyzéket intézett a francia kormányhoz, amelyben tiftakozik a spanyol bank aranykészletének átvétele ellen. A jegyzék továbbá kijelenti, hogy a spanyol népnek most már mintegy 76 százaléka a felkelők oldalán áll. Reméli, hogy rövidesen a legjobb egyetértés crhető el Franciaországgal. Iiletekes körök eddig még nem erősítették meg ezt a híradást. Gázbombák Burgos, augusztus 18. Kormánykörökben kimentették, hogv a kortnánvesapatok legr:-u hun gázbombákat is használnak a felkel szemben. A burgosi kormánynak az a szándéka. hogy a gázbombák használata miatt tiltakozást emel ál-külföldi kormányoknál. Mola tábornok ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Meg kell győződnünk a helyszínen, hogy a kormánycsapatok valóban elkövették-e azt á szörnyűséget. Tudni kell azonban a madridi kormánynak, hogy nekünk ís vannak gárbombáink, de még csak nem is gondoltunk arra, hogy spanyol testvércink ellen hasnzáljnk azokat. Madridi kormányjelentés Madrid, augusztus 18. A belügyminisztérium k<:dden a következő közleményt adta ki: ,\z elet Madridban visszatéri a rendes kerékvágásba A miniszterelnök és a hadügyminiszI A