Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)
1936-08-02 / 183. szám
T936. augusztus 2. OÍLMAGyAR ORSZÁG ff Őfelsége a Gép Irta TONELLI SANDOF A t«ma egyáltalán nem ui, de ugy látszik, nem lehet eleget irni róla. Barátunk-e. vagy ellen6égünk-e a gép? Azért termtettük-e. hogy segítségével győzedelmeskedjünk-e az anyag fölött, vagy a gép volt-e az, amely máris győzedelmeskedett fölöttünk?' Ha a gépre gondolunk, ellentmondó megfigyelések, észlelések és kérdések egész raja cikázik végig az agyunkon. Kétségtelen, hogy a gép kényelmesebbé tette életünket. Vasúton, autón és repülőgépen utazva, játszva hagyjuk magunk mögött a kilométerek bzázait és ezreit ós nem vagyunk kitéve hónak, fagynak. 6zélnek ós esőnek. Itt ülök az Íróasztalomnál, gépen kopogtatom ezt a cikket, amimindenesetre kényelmesebb, mintha körmölnöm kellene, mellettem a telefon, felemelem a hallgatóját és megbeszélem a nyomdával, hogy milyen hosszú legyen a cikk, amelyet ott sem a szedőszekrény szétszórt betűiből állítanak ösz6ze, hanem a szedőgépen billegtetnek ki egyezerre kész sorokba. Igen ám, de ugyanakkor a gép emberkezeket tesz feleslegessé. A gép, amelyet egy ember kényelmesen eligazgat, tiz, busz. esetleg 6záz ember munkáját végzi el. Akaratlanul felmerül a kérdés, mi a cél. a gép-e. vagy az ember? Tekinthetjük-e azt a gépet az ember kiszolgálójának, amely gyakran szemünk láttára ezer meg ezer embert juttat az uccára7 Mióta 1767-ben a feldühödött takácsok Hargreaves szövőszékét összetörték. ebben a kérdésben a vélemények nem jutottak nyugvópontra. Jósoltak jobbra, jósoltak balra és nagyon sok esetben pont a jóslások ellenkezője következett be. Az angol királyi tudós társaság a fuvaros és szállítmányozó ipart féltette a vasúttól. Arago, aki nem is olyan régen, száz esztendeje egyik legkiválóbb tudósa volt Franciaországnak. azt bizonyította be, hogy amenynyivel csökkenti az uj közlekedési alkalmatosság a ©zállitási költségeket, annyival csappan meg Franciaország nemzeti jövedelme, Thiers már jobb véleménnyel volt a vasútról. Elismerte, hogy idővel fontos szerepük lehet a nagyvárosok és közvetlen környékük közötti helyi forgalom lebonyolitásában. Véleménye az volt. hogv többre már nem telik. Honnan lehetne ugyanis előteremteni annyi pénzt, hogy száz meg ezer kilométer hosszúságban, hegyse föl, völgynek le, sineket fektessenek le és ezeken a síneken gép által vontatott kocsikat járassanak? Amint a tapasztalatok mutatják, Hargraves szövőszékének összetörése nem akasztotta meg a Képet hóditó útjában. Ellenkezőleg a gép megszámlálhatatlan ezreknek adott kenyeret, először a textiliparban, azután a többi iparágakban is. A vasút sem tette feleslegessé a fuvarost. ellenkezőleg a forgalom megsokszorozásával alkalmakat teremtett. Pereze, az ilven érvek nem meggyőzők az olyan emher szemében, aki a saját bőrén érzi a gép versenyét. Minden kisiparosgvülésnek alaphangulata a géppel és a gyárakkal szemben érzett lappangó ellenszenv, viszont kétségtelen az. hogy az a kisiparos erősödik ós növekszik versenyképességében, aki maga is legalább egv kis motort és egykét kis gépet állit szolgálatába. A kormányoknak éppen ugy ingadozó ós bizonytalan a politikájuk a gépek ügyében. Aszerint, hogy pillahatnvilag melyik irányzat az erősebb. egyik nap a nemzetközi versenyképesség fokozása érdekében támogatják a gépi berendezkedést, másik nap közigazgatási rendszabályokkal igyekeznek kiegyenlíteni azt a hátrányt, amelv a gép nélkül dolgozó kézmüiparosokat terheli a gépi üzemekkel szemben. Egvik nap traktor-akciókat rendeznek és kölcsönöket vagdosnak a gazdák fejéhez, hogy minél jobban gépesítsék a mezőgazdaságot, másik nap prémiumot adnak annak a. gazdának, aki az artógéptől visszatér a kaszához és a cséplőgéptől a középkori cséplőhadaróhoz. A közgazdaságban is vannak divatok 06 a kormányintézkedések a közgazdasági divatok hullámvonalának felelnek meg. Ezek a gépi kérdések különösen olyan dekonjunktúrák idején foglalkoztatják erősen a közvéleményt, mikor nagyobb számú munkás veszti el egyszerre kenyerét. Ilyenkor szokott felmerülni a kérdés, hogv nem volnars főbb. ha nem volnának (tévék, mert ezeeetben minden munkást kenyérhez lehetne juttatni? Igaz, hogv az ilven kérdések tisztán teoretikus értékűek, mert példának okáért egyetlen szabó sem volna bolpnd lemondani a varrógépről mindaddig, amig tudja, hogy a többiek is varrógéppel dolgoznak. Sőt él bennem a gyanú, hogy akkor használná csak igazán a varrógépet, ha a többieknek nem volna, mert ez biztosítaná igazán üzleti fölényét ós versenyképességét. Érdekes, de érthető, hogy az utol&ó esztendők alatt tudományos szempontok szerint, statisztikai adatok és üzemtechnikai adatok vizsgálata alapján Amerikában foglalkoztak legerősebben a gép és ember egymáshoz való viszonyával. Érthető, mert a válság legerősebben Amerikán szántott végig ós mert Amerikában szökkent fel legmagasabbra a munkanélküliek száma. Mindenesetre ezeknek az amerikai vizsgálódásoknak eredménvei bizonyos változtatásokkal Európára is alkalmazhatók. Csak példaként idézek néhány adatot. 1928tól máig a vasúti alkalmazottak száma az Egyesült Államokban kétszázezerrel csökkent, mert elektropneumatiku6 váltóberendezések ennyi embert tettek feleslegessé. A newyorki földalatti vasútnál ma egy7 ember a technikai berendezések segítségével ugyanazt a munkát végzi, amelyet tizenegy emher végzett egv negyedszázaddal ezelőtt. A dohánvtröszt egész sereg kisebb elárusitóhelyet beszüntetett és elbocsájtotta ezek alkalmazottait, a boltokat pedig 6zivar- és cigarettaautomatákkal helyettesitette. A telefonok mechanizálása többszázezer telefonos kisasszonyt tett az utolsó évek 6orán feleslegessé. Az aratás az Egyesült Államok nagyrészén ma nem mezőgazdasági foglalkozás, hanem vándoripar. Az aratógéptulajdonsok megindulnak délről, ahol az aratás május végén kezdődik é6 fokozatosan haladnak észak felé. ahol julius végén van az aratás és bérben vállalják el a gabonaföldek learatását. A földbirtokosok nagvrésze egyáltalán nem tart aratómunkásokat. A márvánviparban bevezettek egy olyan vágó- ós csiszológépet, amely pontos, számítás szerint egy óra alatt 539 kézműipari munkaóra munkamennyiségét vészi el jobban, tökéletesebben és sokkal kisebb törési ós repedési százalékkal. Egyizben már irtam a levélszortirozó gépről, a modern géptechnikának egyik legszellemesebb alkotásáról, amely egy sötét teremben végzi munkáját és valamely nagy cég tizezer ügyfelének leveleit pontosan fiókok szerint osztályozza. Az emher tévedhet, a gép soha.. De ez a gép is tömérdek irodai alkalmazottat tett feleslegessé. Nos, hogy állunk ilven jelenségek után a gép és az ember kérdésével? Amerikában, ahol n^gv konjtmkturakutató intézetek egész apparátusa foglalkozott ezzel a problémával, mindenekelőtt azt igyekeztek megállapítani, hogv a válság kirobbanása óta bekövetkezett munkanélküliségből mennyi Írandó a válság és mennyi a gép rovására? Hogv miért kellett ehhez a szétválasztáshoz folyamodni. GYÜMÖLCSÍZ és ZSELg (GVÜMŐLCSKOCSONVA) Ope hozzArdAsAvrl Egvséges recept az összes gyömölesizek elkészítésére, bármelv gyümölcsből HOZZÁVALÓK: 60 dkg gyümölcs, tisztitva és mag nélkül mérve, 50 dkg cukor, fél citrom leve és egy csomag OPEKTA, melynek ára 40 fillér. — A gyümölcsöt megmossuk és felaprítjuk, aztán egy csomag 40 filléres OPEKTÁVAL összekeverve egy percig forraljuk, azután hozzáadjuk a cukrot és mégegyszer további 5 percig forraljuk. Ha füszerkereskedőnél még nem volna kapható akkor forduljon a gyárhoz: dr. OETKER A. Budapest, VIII., Conti-ucca 25. az nem szorul bővebb magyarázatra. Ha példáuj egy iparban az utolsó tiz év alatt számottevő technikai változások nem történtek, a bele tartozó vállalatok ellenben alkalmazottaik 40 százalékát elboosájtották, ezek az elbocsájtások a válságot és nem a gépet terhelik. Ha ellenben egv gép munkamegtakarítás révén feleslegessé tesz ötezer embert, akkor ugy kell felfogni, hogv ez az ötezer ember jó konjunktura ideién is elvesztette volna, a kenverét. Nos, az amerikai vizsgálódások egészen meglepő eredményre vezettek. Anélkül, hogv számokkal terhelném meg ezt a kis elmefuttatást, csak annak az eredménynek a leszögezésére szorítkozom hogy adott számnak véve a munkanélkülieknek azt a részét, akik az utolsó tiz év alatt a gépesítés folytán vesztették el a kenyerüket, majdnem hajszálpontossággal ennek a számnak felel meg azoknak a száma, akik ugvanezen tiz esztendő alatt alakult egészen uj iparokban tudtak elhelyezkedni. Az amerikaiak ezeket az iparokat itatóspapir foglalkozásoknak keresztelték el, mert mint az itatóspapír a tintát, ezek a technikai átalakulás folytán feleslegessé vált munkaerőket szívják fel. Magától éríetődőleg ahhoz ezek a foglalkozások nem elég felvevőképesek, hogv a pénzügyi. bizalmi és politikai válság okozta munkanélküliséget is, amelvhez a gépnek semmi köze sincs, megszüntessék. Hogy melyek ezek az itatóspapir-foglalkozások. azt természetesen csak utalás formájában lehet megjelölni: mert maga a gazdasági élet SZEGEDI . PIIPRIK&KIVITELI GEGEK: BarfóK Vilmos es Isa, Nfrsclifetd es Grosz, Hűtőház es ftelmtszerszéllltó Rt. Plch fldrh Detter Izsó, schwarz f. es fia