Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-12 / 191. szám

DEL M AGYAKORSZAG SíEfllB. Ss«rke*zt<W«ot Somo«r> ucca 22.1, ám, TeleIOBi2M3^Klad«hivalAi, ki>le«6nki>nyvl*r é* fegvlrocfo; Aradi BOCs 6. Teletöm lM6,.Nyomdai LOw Llp«« neea 10. Teletöm »3-0«. - lórira« M levélcím) OélnM*«MiMéa. Szeon« Szerda, 1936 augusztus 12. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 191. sí. Kamara az nfságiróknak Irta Pap Róbert X vidéki hirla pirók vasárnapi kongresszusának tanácskozásai a társadalom nagyfokú érdeklődésére tarthatnak igényt. Régen tul vagyunk azokon az időkön, amikor leereszkedő vállveregetésben, bankette. ken tartott fel köszöntőkben merült ki a sajtó méltatása. A közvélemény kifejezésre juttatása és irányítása, ismeretek terjesztése, a közállapotok bírálata s a közé dek megszólaltatása a nyomtatott betű határtalan nyilvánosságának erejével, mindez döntő jelentőséget teremt minden nemzet életében a sajtó számára. Fokozottan áll ez a magyar sajtóra, amelynek akárhány brdapesti és vidéki terméke, akár időszaki, akár napilapokra gondolunk, kiállja a versenyt tartalmának gazdagsága, szellemi nivója tekintetében a gazdagabb és népesebb, tehát nagyobb elterjedtséget biztosítani tudó nyugati országok lapjaival. A kultúrának azokat az alantabb rétegeit, amelyekben a tanulatlanabb társadalmi osztályok élnek, a sajtó szántja föl és teszi befogadóképessé szellemi magvetés számára. Amint egészségünk jórészt táplálkozásunk minőségétől függ, ugy hatol be szellemi életünk pórusain a sajtó mindennapi propagandája gondolkozásunkba és teszi azt egészségessé, néha beteggé. A sajtószabad: ág üde, friss levegője az, ami szárnyain az eszmét, a gondolatot tovaröpiti és termővé teszi. Huszonegy évvel ezelőtt szabályozta a törvényhozás nálunk a sajtójogot és bár ekkor már javában benne éltünk a háború villamos légkörében, mégis a sajtószabadság elegendő korlátj.inak találta azt a tilalmat, amely nem enged sem a nemzet, sem egyesek ellen sajtó u'ián sem bűncselekményt elkövetni. Ujabban közrend felirásu tilalomfákkal is találkozunk amelyekben könnyen megbotlik a sajtó, miután a közrend tilalomfáinak kiválogatása nem birói, hanem hatalmi elbírálás alapján történik. A szegedi ujsógiró kongresszus ezt a kérdést kikapcsolta tanácskozása köréből, valószínűleg azon helyes elgondolás alapján, hogy az ország politikai tényezőinek a hivatása a sajtószabadság védelnjéről és biztosításáról gondoskodni, amelyek ezt annál könynyebben elérhetik, ha viszont az újságírók a maguk politikai, vagyoni függetlenségéről és erkölcsi integritásukról gondoskodni tudnak. Ezért a tanácskozások súlypontja ezek körül a kérdések körül forgott. Szóba kerültek azok a személyessé váló harcok, amelyekké az újságírók között a különböző elvi alapon álló viták gyakran fajulnak, amelyek végül is a hivatás értékcsökkenésére és a pályatárs iránti kötelező megbecsülés megsemmisülésére vezetnek Panaszos felszólalósok hangzottak el a müés álhirlapirókról, akik bejelentett, de meg nem jelenő cikkekkel és tudósításokkal keresik kenyerüket, a „külmunkatársakról", akiknek a munkássága a hirlapirói kedvezmények igénybevételében merül ki és a hirlapírást kompromittáló, ingyenes és ennek megfelelően értéktelen munkaerők működéséről. Mindezek a helytálló sérelmek és panaszok kétségtelenül kihatással vannak a sajtó működésére és nívójára és ezért nem tekinthetők a hirlapirók belügyének, hanem országos érdekeket érintenek és így talán nem minősíthető illetéktelen beavatkozásnak az ujságirói karon kivül állók megnyilatkozása. Azok a javaslatok, amelyek a gyűlésen az újságírók sérelmeinek orvoslására elhangzottak, aligha fogják a gyógyulást meghozni. Feltűnő, hogy azok között nem szerepel az újságírói kamarák létesítésének a gondolata. Lehet, hogy az újságíróknak szabad szellemiségre beállított mentalitása, aimely megtorpan mindentől, ami kényszer jellegét viseli magán, lehet, hogy az anyagiak terhét amúgy is nehezen viselő kar az eredménnyel arányban nem álló ujabb megterheléstől óvakodik, azonban mindez nem szolgólhat az újságíró kamarák létesítésének akadályául, amikor azt látjuk, hogy ma már úgyszólván Pária, augusztus 11. Londonból jelentik az Havas Irodának, hogy a "portugál kormány mindeddig mén nem adta hozzájárulását a francia kormány által ajánlott henemavatkozási megegyezéshez. Az angol és portugál kormányok között ebben az ügyben szünet nélkül folynak a tárgyalások. Angol részről emlékeztetnek az Anglia és Portugália között már régebbi idő óta fennálló szövetségi szerződésre és hangoztatják, hogv Anglia, továbbra is hü marad ehhez a szerződéshez. Londonban egyelőre azt sem látják tisztán, hogy mi lesz Olaszország végleges álláspontja? H spanyol kormány semlegességet kér a hatalmaktól Madrid, augusztus 11. A Claridad cimü lap, mely a madridi kormány félhivatalos szócsöve, mai 67,ámában feltűnést keltő módon fordul a francia támogatás ellen és ezeket irja: — Minden francia segítség automatikusan a felkelők támogatását vonja maga után Európa fasiszta államai részéről. Ez nedisr nem vezet" ElÖFIZEt£s i Havonta helyben 3.2* Vidéken e* Budapesten 3.00, kUlUtidön 6.40 penq«. — Egye« »xAwn Ara hetkbe, nap 10, vn»Ar. e» Ünnepnap "11. Hlr« drie»ek >eivetele Inrilft ircrlnl, Megje, 'e-.tR ieltö Kivételével naponta reggel, az összes szabad pályákon lévők törvényes érdekképviselethez jutottak, amelyek többkevesebb eredménnyel éppen azokat a bajokat, amelyeket az ujsógirók panaszolnak, ki tudták a maguk területén küszöbölni. Ha a kar maga fog dönteni arról, hogy megfelelő szellemi és erkölcsi kvalifikáció alapján kit tart tagjai soróba fölvehet őriek, he módjában lesz az újságírót kötelező etikát, ha kell oktroj utjón is kivétel nélkül minden tagjóra reákényszeriteni és törvényes szervezetével kifelé egységes és igy erőteljes fellépést biztosithatni, ugy más elhelyezkedéshez fog jutni a társadalomban, anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt. A kamara sem oldaná meg a kar összes szociális problémáit, de lehet olyan vára a hírlapirodalomnak, amely biztos védelmet nyújt bármely oldalról jövő akár szellemi, akár gazdasági jogtalan támadás ellen. het máshoz, mint háborúhoz, melv Spanyolország területén fog lefolvni. Ha tehát a külföldi segítség nemzetközi bonyodalmakra vezethet, akkor ennél sokkal jobb számunkra Franr ciaország semlegessége, melyhez a többi hatalmaknak is csatlakozniok kell. A két rossz közül tehát mi inkább a semlegességet kívánjuk magunknak. A felkelőd nem kötöttek magállapodást Németországgal és Olaszországgal — mondja Mola tábornok Páris, augusztus 11- Mola tábornok, a spanyol felkelők északi haderejének főparancsnoka, francia újságírók előtt megcáfolta azokat a híreket, hogy a felkelők megállapodást kötöttek Németországgal és Olaszországgal. Xem felel meg a valóságnak az a hír — mondotta —, hogy valaha is szóba kerüli volna Mallorca, vagy Ceuta idegen kézre juttatása. Sem ő, sem Franco tábornok nem tárgyalt ilyen kérdésekről, különben is a spanyol forAz európai háború elkerülése érdekében semlegességet kérnek a spanyol ellenfelek Nágy kormány működik a vérző félszigeten - Folytatódnak a heves harcok — Elkeseredett készülődések a döntő összecsapásra Páris. augusztus 11. A véres spanyol polgárháború tovább tombol; — ugy látszik, mintha a kormánycsapatok tért nyertek volna. A kormány Madrid melletti ellentámadásával helyi sikereket, ért el, a, Baleári-szigetek visszafoglalása sikeresen halad előre. A rmmkásmilicia elfoglalta, a BacLaioztól néhánv kilométerre lévő Campo Ma,jóst, és a foglyokat, a városi arénában, agyonlőtte. A polgári gárda Esremadura tartomány egész területét elfoglalta. A kordobai kormánvoffenziva következtében a milícia, birtokába vette Adanraz városát. A kormány jelentéseivel szemben a felkelők azt állítják, hogy a madridi hirek nem felelnek meg a valóságnak. A felkelők szerint Cordoba közelében a kommunisták 1.95 embert, bedobtak a kútba, amelyet azután dinamittal felrobbantottak. A spanyol kormány azt jelenti, hogy a felkelők Andres Josc szocialista, képviselőt SaW mancában a város főterén felakasztották. A semlegességi nyilatkozat