Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-09 / 162. szám

4 DÉLMAÍIYARORSZAG 1956 julius 9. Egészségügyi védőnők a tanyákon Az egészségügyi szolgálat Átszervezése (A Délmagyarország munkatársától.) Az egész­ségügyi törvény julius elsején életbelépett. A sze­mélyi kérdéseket részben már elintézték, kinevez­ték a királyi tiszti főorvosokat és az tiszti orvo­sok eg\ i fezének kinevezése is megtörtént. Augusz­tus elsejéig előreláthatólag megtörténik a még hátralévő kilenc városi tiszti orvos kinevezése is, közvetlen railán megindul az egészségügyi szol­gálat átsze; \ ¿zése. Ennek a munkálnak a gerince a tanyai egészségvédelem kiépítése lesz. Az álta­lános egészségvédelmi szolgálatot szervezik meg a tanyákon is kiépítik a már meglévő zöld keresz­tes akciót. Ez az intézmény Szeged környékén már többfelé működik szép eredménnyel. Az ak­ció továbbfejlesztésének az lesz a lényege, hogy a tanyai lakosság 3—e_ras csoportjait a területi viszonyok figye'euib.-vótele mrllett e.y-egy egész­ségvédelmi szolgálattal látiák el és ennek kereté­ben egészségügyi védőnők működnek- A védő­nők főiskolai értékű tanfolyamot végzettek közül kerülnek ki a tanyák közé, rendszeres családláto­gatásokat végeznek, felkutatják a betegeket a legeldugottabb tanyahelyeken is, azokat orvosi se­gítséghez juttatják és hasznos tanársokkal szol­gálnak a családban előforduló betegségek meg­előzése tekintetében. Az egészségvédelmi szolgá­lat kiterjed a fertőző betegségek elleni vértelem­re is, különösen a gümőkorra, az iskolásgyerme­kek gondozására, az anya- és csecsemővédelemre és a szegénybetegek gondozására. A közegészségügy államosítása után most ezt a munkát szervezik meg, a terv az, hogy frniég ebben az évben kiépítik a tanyai egészség\édel­mi szolgálatot. Kiemelik a Tiszából a tizenhét évvel ezelőtt eBsülyesztett hajókat (A Délmagyarország munkatársától.) A közel­múltban a Délmagyarország beszámolt arról, hogy két elsiilyesztett hajót kiemelnek a Tiszából. A hajókat 1919-ben a románok sülyesztették el, az elmúlt évek során többizben előfordult, különö­sen sekélyebb vízállás esetén, hogy a hajóron­csok akadályozták a tiszai forgalmat. A hajók kiemeléséhez most megtörténtek az előkészületek, rövidesen hatalmas emelődaruk segítségével tizen­hét év után újból felszínre kerül a két hajó. A búvárok már megjelentek a helys/inen és hozzákezdtek a hajók fémalkatrészeínek lesze­reléséhez. Nehéz és hosszadalmas munka ez, de eredményesnek látszik, már az első napon is nagymennyiségű íezet hoztak felszínre. Sikerült egy kazánt is leszerelni és ennek felszinrehozaitala folyamatban vam. Megtalálták a hajók szénrak­tárát is, az első alkalommal 20 mázsa szenet sikerült »kibányászni«. A hajóroncsok leszerelé­sét tovább folytatják és rövidesen teljesen ki­emelik a vizbol a két hajót, Kalandos szerelmi regény, amely zsaroló levelekkel végződik (A Délmagjarország munkatársától.) Egy elő­kel« szegedi kereskedő felesége körül bonyolódik az az érdekes ügy, amelynek megoldásán most ügyvédek törik a fejüket. Az ügy néhány héttel ez­előtt kezdődött. A kereskedő felesége egész nap lent fürdött a Tiszán és ugy volt, hogy zárás után a férje is utána megy, aztán együtt mennek haza. A kereskedő zárás után valamiért hazasza­ladt s akkor felesége asztalán egy felbontatlan tevelet talált, amelyet még délelőtt kézbesített a posta. A férj rosszat sejtve felbontotta a levelet és megdöbbenve olvasta egy fiatalembernek fe­leségéhez intézett — zsaroló levelét. A fiatalem­ber arra kérlo levelében az urisszonyt, hogy na­gyobb összeget juttasson neki, mert szeretne el­utazni, ha pedig nem teljesítené kívánságát, kény­telen volna mindent a férj tudomására hozni. A levél feldúlta a család harmóniáját. A férj válni akart, a feleség ügyvédhez szaladt és taná­csot kért, hogy miképpen védekezhetne a fiatal­ember ellen. Az ügyvéd előtt az asszony őszin­tén bevallott mindent. Férjét szereti, huszonöt esz­tendeje él vele boldog házasságban. Elismerte, hogy a fiatalember tőle többizben anyagi támoga­tást élvezett, husz-harminc pengőket kapott tanul­mányai elvégzésére. Az ügyvéd óvta az asszonyt attól, hogy bűnvádi feljelentést tegyen a fiatalem­ber ellen, mert nem akarta kitenni annak, hogy botrányba keveredjék és neve a nyilvánosság előtt szerepeljen egy ilyen ügy kapcsán Azt a tanácsot adta, hogy békésen meg kell egyezni a fiatalemberrel és — fizetni kell neki. Az asszony elfogadta » tanácsot. Először is férjével hozta rendbe a dolgát. Töredélmesen bevallott mindéi* a férjének, aki ezek után njegbórsájtott. A fiúval pedig közjegyző előtt irást készített, mely szerint a fiu átvett egyszersmindenkorra 500 pengő vég­kielégítés fejében és ezzel szemben minden to­vábbiról lemond. A fiu át is vette a jjénzt és ez­zel, ugy látszott, az ügy végleg be is fejeződött. A fiatalember azonban ugy látta, hogy kien­gedte az asszonyt a kezéből, holott még „lehetett volna a dolgon keresni." TJjra nekiült tehát és gyors egymásutánban még két zsaroló tartalmú levelet irt Levelében kijelentette, hogy a közjegy­ző előtt történt megállapodást semmisnek tekinti, mert arra őt majdnem kényszeritették. Hogy őt leitatták és reggel autón vitték el a közjegyző­höz, ahol azt sem tudta, hogy mi történik vele. Természetesen, ebből egy szó sem volt igaz, mert a kereskedő felesége minden összeköttetést meg­szakított a fiatalemberrel. A fiatalember azonban látta, hogy az úriasszony nem mer rendőrséghez fordulni és arra gondolt, hogy ujabb nagyobb ősz­szeget sikerül kipréselnie. Az asszony ügyvédje beszélt a későbbi zsaroló levelek ügyében a fiatalemberrel, aki ekkor mtn­den szégyenkezés nélkül elmondott az ügyvédnek mindent. Elmondotta, hogy szülei szegények, tő­lük támogatást alig kap. Viszont élnie kell, sőt szeret jól élni, szereti a vasalt nadrágot és mind­azt, ami a kellemes élethez tartozik. De ezeket munkával megszerezni manapság nem tudja. Kí­sérletezett azzal, %ogy munkát vállaljon, tanítson — vizsgáit, szigorlatait kitűnő eredménnyel tettele —, de nem sikerült álláshoz jutnia. így sodródott aztán bele abba az életmódba, amelyet most foly­tat. Kijelentette, hogy nemosak ő él igy, több ba­rátja van, akinek ez az egyedüli jövedelme. A fiatalembernek nem lehetett a lelkére be­szélni. Kereken kijelentette, hogy sajnálja azt • jövedelmet, amitől elesett és szerétné vlsszskapa­rintani magának. A helyzet most az, hogy a fiatalember irja a levelekét, a házaspár pedig az ügyvéd tanáésára mindegyik levelet olvasatlanul a papírkosárba dobja... L PÁRISI RHGY ÍRUHáZ RT. tziaio. CSBKONICS és KISS uccu SAROK ÉLELMISZEREK: Málnaszörp ft kg 99 fill. Fagylalt tölcsér 30 drb 24 fill. Zselé cukorka 10 dkg 24 fill. Töltött nápolyi 10 dkg 18 fill. PAPIRARU: 10 drb vászonutánzatu levélpapír borí­tékkal 24 fill. 5 iv fehér, v. barna csomagoló papír 24 fill. 10 drb szekrénycsik 24 fill. 25 Ív kenyércsomagoló papír 24 fill. FÜRDÖCIKKEK: Celluloid szemellenző 22 fill. Celluloid napszemüveg 24 fill. Csónakázó sapka zöld ellenzős 4$ fill. Strand sapka 88 fill. BEFŐZÉSHEZ: „Párisi" befőző hártya 15 fill. 3 iv befőző pergament 24 fill. 1 gombolyag befőtt kötöző spárga 17 fül. Zöld befőttes üveg % literes 5 drb 78 fill. KIBŐVÍTETT HELYISÉGEINKBEN KÉNYEL­MESEN ÉS OLCSÓN VASAROLHAT! Asz olvasó rovata Tekintetes Szerkesztőség! Többizben olvastam a Délmagyarorizágban, hogy az ucca- és házszá mozás Szegeden elhanyagolt állapotban van. Ju­nius 11-i számukban közölték, hogy többszáz ház­tulajdonos ellen kihágási eljárás indul a házszám­táblák miatt. A bíróság a háztulajdonosokat fe­jenkint 2 pengő pénzbirságra Ítélte és kötelezte őket, rövid határidőn belül szerezzék be a táb­lákat. Ennek a rendelkezésnek a mai napig sokan még mindig nem tettek eleget, de nemcsak a nagy. körúton kívüli háztulajdonosok, hanem belváros­ban sem lehet sok házszámot megtalálni. A hely­zetet megmagyarázza az, hogy Szegeden nem egy­ségesek a házszámok, mindenki olyan táblát tesz házára, amilyent akar, ha barna a ház fala, akkor barnát, ha zöld, akkor zöldet és igy tovább. Ha például végigsétálunk a Kossuth Lajo6-sugáruton, a legforgalmasabb autóutvonalon, alig néhány házon látható megfelelő és jól olvasható tábla. Ezzel szemben például Szőregen minden házon egyforma zománctábla látható fehér alapon fekete betűkkel. Legcélszerűbb volna, egyforma táblákat alkal­mazni és azokat egyforma magasságban elhelyez­ni a házakon. Ezáltal könnyebben el tudna iga­zodni mindenki, nem kellene órákon keresztül ke­resni, hogy honnan is kezdődik aa uoca. Szeged, 1936. julius 8-án. Tisztelettel: (Aláírás.) Az idegbeteg apa brutális tette másféléves kisfiával (A Délmagyarország munkatársától.) Megdöb­bentő eset történt a napokban a szegedi tanyá­kon. Filip Imre 40 esztendős gazdálkodó hir­telen idegrohamot kapott, másfélesztendős kis­fiát felkapta és lábánál fogva többször a földhöz csapta. A gyermek sikoltásaira figyelmesek let­tek a szomszédok, besiettek a Filip-tanyára, ahol mégrázó jelenetnek voltak tanúi. A padlón vértócsában feküdt a kisgyermek, az apa pedig egy széken ült és újságot olvasott. Kérdéseket intéztek hozzá, azonban a kérdezőskö­dőkre értelmetlenül meredt rá, látszott rajta, hogy nincs magánál. Csak órák múlva tért magához és akkor kijelentette, hogy semmire sem em­lékszik. Kiderült, hogy a gazdálkodó már ré­gebben idegbajban szenvedett, aznap amikor a szörnyű cselekményt elkövette, kinzó főfájás gyö­törte, ekkor támadt idegrohama is, amely öntu­datlan állapotba hozta és ebben az ál]ppotában követte el tettét.. Valószínű, hogy a szerencsétlen emberből a nag} hőség váltotta ki a rohamot. Dllmagparország líillcsltahőiNivtár Anuaga legnagyobb, előfizetése legkisebb!

Next

/
Oldalképek
Tartalom