Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-26 / 177. szám

9 DÍLMAGYARORSZAG 1056 iulius, 26: Uh Ams S AMH ASI «1 « AI « meglepő olcsó árakon lesznek kiárusítva Muarl ifleníjclhKch mm icstTfr ckki szerette, de Wek«rlének sohasem bocsájtotta meg a polgári házasság törvénybe iktatását. Többször előfordult, hogy Wekerle kivörösödve jött H a dolgozószobából és annyira izgatott volt, hogy mialatt én a háta mögött tartottam a kabátját, a kezével kétszer tévesztette el a kabátujjat. Kossuth Ferencnél sokkal többre becsülte az apját. Én szerettem Kossuth Ferencet, mert valahányszor audiencián jelent meg, mindig arany dukátot nyomott a markomba. Apponyi Alberttel néni szimpatizált. Magam se tudom, hogy miért. Általában: a minisztereknek csak akkor nyújtott kezet, ha azok bucsuaudiencián jelentek meg nála, közülük Andrássv Gyulán kivül csak Kossuth Ferencet ültette le, ejt is azért, mert közölték vele, hogy Kessnth Ferenc köszvénves Meg is mondta néki: — fíljőn 1« krrf-es Kossuth, hatlom, hogy nehezére esik az állás... — Minden nap — téten, ngy mint nyáron — reggel öt perccel négy előtt kelt. Sohasem kellett kelteni. Mi persze a szomszéd szobában már régen ébren voltunk és vártuk a csengetyüt. Agya előtt ott állott a csizmája, valamilyen, egészen különös ügyességgel ugrott bele a csizmákba. Akkor bement hozzá a masszőrje. aki megmosdatta. Félötknr a meleg szobában jéghideg tusst kapott minden nap. öt érakor ott ölt az Íróasztalánál, ebben az időben szeretett leginkább dolgozni. A program egyforma volt minden nap: reggeli hétkor, rendesen Schratt asszonnyal, fél nyolckor templom, fél kilenctől kilencig házi audienciák, amelyeken Paar, Bolfrass és doktor Kerzl elentek meg, azntán fél tizkor kezdődött az általános audiencia, amely gyakran kettőig eltartott, nem kis bosszúságára a szakácsoknak, akiknek tyenkor újra kellett késziteniök az ebédet. Délutái ont int volt a diner, amelyen rendesen riszt vett ^.-hratt Katalin 1», olyankor Is, ha — ami ritkán órtémt meg — Erzsébet az udvarnál tartózknlott... A LEGNAGYOBB KITÜNTETÉS .Végcrn illünk a besztercebányai kicsiny koesTIÍ tarka keszkenővel letakart asztalánál: Szmólen Tóni az asztalfőn, László Miklós, a „Legboldogabb ember" szerzője, aki a Nemzeti Szinház is a Vig számára mo«t írja két drámáját a közeli Telgarton és Rumpelmaver-Bománi Antal, aki lemrégen dijat nyert kocsijával Besztercebányára áthozott bennünket, aztán én, aki félve veszem elő noteszemet, hogy Szmólen Tóni magától is beszél és észre keli vennem, hogy Jól esik neki. hogy: huszonhat esztendő után kibeszélheti magát Fiatal, mosolygós, gyönyörű lány libben be hozzánk: az unokája. Nagypapa, félkettő elmúlt, kihűl az ebéd — invitálja őt, de „Tóni bácsi" — marad. — Tizenhét esztendeig voltam nála, de még <*ak hozzám se szólt soha egy szót sem. Ha néha rámnézett és azt mondta: „ma szép időnk lesz", ez már egy hallatlanul nagy kitüntetés volt. Egyszer egy csekélység miatt megneheztelt rám és akkor két évig egy szóval sem tüntetett ki. Volt egy másik esetem, kicsiség, de el kell mondanom, mert ebből meg lehet ismerni a karaktrét. Budán voltunk. Én szervíroztam az esti dinernél. Valamelyik szolga rosszul tette fel a kitüntetéseimet a tr.ikkomra Én nem vettem észre. A hadiékitményes medáliám nem az első helyen lógott, holott ennek ea a helye. Amikor odaállok a felség mellé az ezüst tállal, amiben a sültet szerviroztam. észrevettem, hogy szúrós szemekkel néz rám. Először az arcsmra, aztán a mellemre. A villa és a kés egy pillanatra megálltak a kezében, idegen ezt észre se vette volna. A tekintetét a mellemről le se vette. Én, amikor kimentem a teremből, idegesen álltam a tükör elé, a verejték csurgott rólam. Persze, rögtőn észrevettem, hogy a kitüntetések sorrendjében van » baj. Ledobtam a frakkot ós egy pillanat alatt elrendeztem a medáilákat. Amikor aztán újra bekerültem, megint rám nézett a felség. De most már mosolyogva ennyit mondott: — Jól van, Tóni... — Ea volt a számomra a legnagyobb kitüntetés .. — A hazugságot utálta és annak, akit hazugságon ért, nem bocsájtott m»g soh*. Ragaszkodott a fofmaíágökhor A$ • spanyol etikettől sohasem tért el.' Még olyan ragaszkodó emberével szemben sem, mint amilyen Kerzl doktor volt, a házi orvosa. Kerzlt egyszer udvari tanácsossá akarták kineveztetni Ferenc József nem irta alá a dekrétumot, mert — szerinte nem lehet az udvar tanácsosa egy olyan ember, aki még ha hivatásából kifolyóan is — idegen embereik testét fogja meg. Bécsről és Bécs minden pletykájáról informálva volt és pedig a „nagyságos asszony" utján. Schratt Katalin mindent elmesélt neki, ami Bécsben történt. Tőlünk nem kérdezett soha semmit és azok az udvari alkalmazottak, akilk rablómeséket mondana'k a „császárral folytatott meghitt beszélgetéseikről", bizony lódítanak. Az igaz, hogy velünk szemben is udvarias volt, minden szolgálatunkat mindig megköszönte, de a házi dolgokon kfvül, ha utasítást kaptunk, akkor ezt sohasem ő adta, hanem a kabinetiroda. Ha például Schratt asszonyhoz, a hietzingi villába levelet kellett elvinnünk, akkor — még ha a levél a felség irása is volt — mindig a kabinetiroda adta át a küldeményt és a választ is a kabinetiroda főnöke, Schiessl kegyelmes ur adta a felség kezébe... Arról, hogy miért hagyta el az udvari szolgálatot, •nem akar nvilatkozni. Ennyit mond csak: „Volt egy ember az udvarnál, aki haragudott rám és én beadtam nyugdíjaztatásom iránti kérelmemet. Háromszor vizsgáltak felül, mind a háromszor egészségesnek találtak, de a végén mégis elfogadták a kérvényt". Megkérdeztem: — És mit mondott a búcsúnál a felség? Csodálkozva mondja: — A búcsúnál? Hát csak nem gondolja, hogy én hncsnzni voltam a legfelsőbb hadurnái. Hogyan jönne ehhez egy szolga? Aztán megkérdezem: — És a pesti dolgokról se szólt egyszer se? — Nem Amikor Lengyel Zoltán interpellált' a pesti parlamentben és az interpellációjában azt mondta, hogy „az udvar után nem maradt Pesten más, csak a hulladék az udvari Istállókban és Szmólen Tóni kifizetetlen számlái a budai vendéglőkben" sem beszélt erről a dologról velem senki. És egyedül Kerzl emiitette meg mosolyogva, hogy Kovács Mihály — igy hívták a budai szinkör színészét — milyen jól játsza az alakomat. Egyszer magam is meg akartam nézni az operettet, de felismertek és nem mertem a színházba bemenni, a „Tőni bácsi" név azonban akkor ragadt rám. Ezt Lengyel Zoltánnak kös^Mietem és amikor a felség — életében egyszer a budai dinernél — Tóninak szólított, mert különben nem szólitott a n«vemen, akkor alig mult el pár hónap, a „Szmólen Tóni" budai premierje óta ... Havi hétszázbusz csebkorona nyugdijából, nyolcvanegy esztendővel a vállán rózsáit nyesegeti és cseresznyéjét szüreteli a császár szolgája a besztercebányai házban. P«ál JÓK Divatos szövetek. Modern rzabái, elegáns Öltönyök, felöltök, raglünok K RIE H-nél," Klauzál tér 5. Miért nem munkanélküliek közül alkalmaztak Jegyszedőket a Dóm-térre A favadalmi hivatal alkalmazottai lesznek jegyszedői a szabadtéri előadások (A Délmagyarorszáa munkatársától.) Munkanélküliek panaszos küldöttsége kereste fel szombaton a. Délmagyarország szerkesztőségét.. A küldöttség panaszt emelt a város, illetve a szabadtéri ügyeket intéző szervek ellen,. Pa.naszuk lényege az. mintha a munkanélküliekről megfeledkeztek volna a, Dóm-téren, a, ieavszedő munkára ugyanis elsősorban a javadqlmi hivatal alkalmazottait rendelték ki és ezzel megfosztottak nagy nyomorban tengődő sok Ínségest ettől a kevéske kereseti lehetőségtől is. A küldöttség tagjai elmondották, hogv az elmúlt esztendőkben a szabadtéri játékok, ahol csak lehetett, közülük verbuválta össze a szükséges munkaerőket. Jegvszedőkül is hadirokkantakat, frontharcosokat és munkanélkülieket alkalmaztak az elmúlt esztendőkben. Annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor az idén arról értesültek, hogy a szabadtéri előadásokon a jegyszedői munkát elsősorban a javadalmi hivatal alkalmazottaira bízzák és a munkanélküliek, a frontharcosok, valamint a hadirokkantak közül csak annvit vesznek fel. amennyire a javadalmi hivatal alkalmazottain felül még szükség lesz. Hangsúlyozták a küldöttség tagjai, hogv panaszuk nem a javadalmi hivatal alkalmazod tai ellen iránvul. mert hiszen meg vannak győződve arról, hogv nem ők intézték igv a dolgot, de sulvos méltánvtalanságnak érzik, hogy róluk, akik hónapok óta, a legnagvobb ínségben élnek, akik esztendők óta nem jutnak rendszeres munkához, keresethez, most, amikor végre nvilna számukra néhány pengős kereseti lehetőség. a város hatósága megfeledkezik. Tisztában vannak azzal, hogy az a néhány pengős kereset, amelvhez a jegyszedéssel jutnak a javadalmiak, jól esik nekik is, bár rendes fizetésük és állandó alkalmaztatásuk van. de ők még rincsenek annyira ráutalva erre a keresetre. m>nt azok. akik teljesen kereset, nélkül állnak és hossza idő, óta nélkülöznék. A küldöttség panasza hihetetlennek hangzott. Azt hittük, valami félreértés történhetett. ezért érdeklődtünk illetékes helyen és legnagyobb meglepetésünkre arról gvőződtünk meg hogy a panasznak komoly alánja, fan. Az történt, hogv állítólag Scultétv Sándor | főszámvevő határozott kívánságára, a javadalmi hivatal mintegy hetven alkalmazottját rendelték ki az idei játékokhoz jegyszedőnek. Mivel körülbelül száznegyven jegyszedőre lesj szükség a Dóm-téren, a hadirokkantak, az ínséges frontharcosok és a, munkanélküliek közül csupán annvit alkalmaznak majd napi 1 pengős fízetéestel, amennyire a javadal,mi alkalmazottakon felül még szükséges. A javadalmi hivatal kirendelt alkalmazottai is egy-egy pengőt kapnak esténkint, a város tehát ezzej a megoldással egyetlen fillért sem takarít, meg. A főszámvevő ínformácinók szerint, azért kívánta a javadalmíak kirendelését, mert, azok felelős városi alkalmazottak és igv sokkal kisebb lehetősége, valószínűsége van a vissza^ élésnek, mint abban az esetben, ha idegeneket alkalmaznak a Dóm-téren jegvszedőkül. Tagadhatatlan, hogv a munkanélküliek ¿6 a hadirokkantak mellőzése nagy elkeseredést keltett az érdekeltek körében. Ezt a. megítélésünk szerint teljesen jogos elkeseredést csakis akkor szüntethetné meg a város, ha változtatna az elhatározásán és a javadalmi alkalmazottak helyett is azokra bízná a jegyszedés munkáját a szabadtéri előadások alkalmával, akik emberi szempontból elsősorban igényjogosultak erre a kis keresetre, ¡tehát a hadirokkantakra, a nincstelen froii'harropokra és más munkanélküliekre. BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarokt hoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA gőz,kádfürdő,ésVizgyógyintézeS (VII., Dohány-ucca 44. szám) Nyílás i reggel 5 Arakor. — 06*» és kádfürdő ára P 1.- Kiszolgálási díj csak 10 Ili!,