Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-21 / 172. szám

MAGYARORSZÁG Kedd, 1936 julius 21. SZEGED. Szerkesztőség; Somogy1 "CCB 22. 1. em. Telelőm 23-33..KindóhlvnlBlt kSlctOnkOnyvUkr Jegyiroda: Aradi DCCfl 4». Telefon: 13-06. - Nyomda: L<íw Llpéí Iicca 10. Teleíon: 13-0«. - Uv)iBl! "VII Av/frkl'Vam 6t leveleim: Oéliregyororszáp, Szeqed /»II. CvlUiyalll, JL € fc. SA. Ara ÍO fillér ELÖFIZETESi Havonta helyben 3.20 vidéken é* Budapesten 3.00, kUllOldün 6.4Ü pengd. — Egyes wAm Ara hetkös. nap ÍO, vasár- és Ünnepnap 1® "W. Hir­detések 'elvétele tartta szerint. Megle. 'ptik nettó Kivételével naponta reggel, A strand Lehet, hogy belesegített az időjárás is, az azonban nem kisebbíti se a polgármester érde­mét, aki nem hagyta magát visszariasztani, se a sajtóét — messze az első helyen a Délma­gyarországét — amely konokul és élesen mindaddig kérdést csinált abból, hogy nincs strand, amíg hozzá nem kezdtek a munká­hoz. Azt beszélik, hogy már is hatalmas összegeket bevételezett a város — a strand cimen. Ha akartuk volna, valószinüleg mó­dunkban lett volna ellenőrizni, amit beszél­nek. De szándékosan nem tettük. Akármeny­nyire örvendetes ugyanis, ha a sokáig tartó szokatlanul meleg kánikula folytán a város mindjárt az első évben megkeresi azt az összeget, vagy annak nagy részét, amelyet az első évben befektetett, még sem perdöntő. A strandot meg kellett csinálni. Legföljebb arról lehet szó, hogy későn kezdtek munká­hoz és hogy a polgármester tul sokáig medi­tált, amig elhatározta, hogy a nagy strand kifejlődését megakadályozó részletstrando­kat megszünteti. Egészen bizonyos, hogy ma mór más, még pedig bizonyára helyes megvilágításban látják a kérdést mindazok a társadalmi osz­tályok, amelyek egy-egy elkerített strand­részlettel voltak érdekeltek a döntésnél. Vé­gül is csupa szegedi polgárról van szó. Rá­juk nézve sem mellékes, hogy stagnál-e az a város, fejlődik-e, vagy visszafejlődik? Nem mellékes, hogy van-e gyümölcstermés és ha van, történt-e gondoskodás az elhelyezésé­ről? Nem mellékes, hogy mi történik a pap­rikával? Nem mellékes, hogy mi történik a szabadtéri játékokkal? És nem mellékes, hogy a Tisza túlsó partján a hídtól egész a Berta­lan emlékig a magyarországi szép strandok fölé is messze kimagasló hatalmas strand szó­rakoztatja-e nyáron az ideérkezett idegent, vonza-e a környékbelit, vagy pedig — ugy, mint eddig — a Tisza túlsó partja drótsövé­nyekkel körülkerített, egymástól elvadlított kaszt-strandok között oszlík-e meg, ame­lyekre idegen belépődíj ellenében sem teheti be a lábát. A strand tovább való kiépítése minden­től függetlenül is, elsőrendű kötelessége a hatóságnak. Megkönnyíti ennek a köteles­ségnek a teljesítését, egyúttal azonban na­gyobb tempót ir elő, hogy már az idei első | néhány hét eredményei is a strandpártiakat igazolták. De megmutatják ezek az eredmé­nyek minden munkaterületen a helyes utat. Alkotna kell, alkotni és alkotni. Természetesen stílusos és koncepciózus munkát kell végez­ni. A strandot most már gyorsabb tempó­ban kell fejleszteni. Akármit rebegjenek az akadékoskodok, meg kell csinálni a hullám­fürdőt. Nem a lokálpatrióta hevülete beszél, amikor azt állítjuk, hogy attól a strandtól, amely a strandszórakozás minden kényelmét és eszközét összeköti a tiszaparti homok és a páratlanul lágy tiszaviz kellemességeivel, állandó és folyton növő idegenforgalmat lehet várni. Változatlanul álljuk, hogy Szeged nagyra van hivatva és hogy meg vannak az eszközei annak eléréséhez, amire hivatva van. Ezeknek a természettől kapott nagysze­rű eszközöknek egyike a Tisza. Idegenforgal­mi tényezőink csak a Balaton kultuszát is­merik. A Tisza kultuszával magunkra va­gyunk hagyatva. Annál nagyobb szeretettel kell vállalnunk és annál nagyobb kitartással lcell végeznünk ennek a kultusznak az ápolá­sát. A napsugárban a Tisza homokos part­ján, az apró szemcséjű homokterigerben, a pél­dátlanul lágy és kellemesen hűs vízben érté­kes idegenforgalmi és lculturtényezők kínál­koznak kiaknázásra. Szeged végre megkezdte a kiaknázás munkáját. Folytassa szakadat­lanul és stílusosan. Súlyos harcok utan Véres küzdelmek Madridban, Barcelonában és SevilSá­ban — A kormány keddig határidőt szabott meg a fel­kelőknek - Több helyőrségnél még tart a harc, repülő­gépek üldözik a lázadókat - Az ui kormány rádión je­lentette be győzelmét - Megakadályozták a marokkói csapatok partraszállását Madrid, julius 20. Véres, izgalmas események tarkították a spanyol forradalom vasárnapját. A helyzetről tiszta képet nehéz kapni, mert a hirek még hót főn délután is ellentmondóak voltak. Egyes hirek arról szóltak, hogy a láza­dók hatalmukba kerítették egész Spanyol-Ma­rokkót és mintegy 20 ezer főnyi sereggel az anyaország ellen indultak, közben azonban az ibériai félsziget egyes városaiban nagy harcok dul'ak. Tanger? jelentés szerint a lázadókat Fran­co táborin k vezeti, aki az ellenszegülő magas­rangu tiszteket főbelövette, a kisebbeket bezá­ratta. A kormány felmentette a haditengeré­szet és a hadsereg tagjait katonai esküjük aló' azzal, hogy nem tartoznak engedelmeskedni fellebbvalóiknak. Ezzel egyide jűleg a kormány ­hü csapatok és jól felfegyverzett munkástöme­gek indultak a lázadók leverésére. Az ország nagy részében véres harcok dúl­tak, különösen elkeseredett küzdelem folyt va sárnap Barcelonában és Sevillában a iázadók és a kormányhü csapatok között. Hivatalos jelentés szerint a kormánvesapatok győztek műid a kél városban és birtokukba vették a rádiót. Ezzel szemben a gyarmatokon a felke­lők győzedelmeskedtek. Két kormányváltozás Madridban huszonnégy óra alatt a kormány­hatalom kétszer cserélt gazdát. Vasárnap reg­gel lemondott Quiroga miniszterelnök, aki­nek helyébe a köztársasági unió vezére, Mar­ti n e z Barrio lépett, de ő sem maradt so­káig uralmon, vasárnap délután uj kormány alakult, amelynek Jósé Giral lett a minisz­terelnöke. Az uj miniszterelnököt ugy ismerik, mint meggyőződéses republikánust, de a mun­kásság körében az uj kormány nem népszerű és igv nem jósolnak a kabinetnek bosszú éle­tet. Az uj belügyminiszter, Pozas tábornok felszólította a lakosságot, fegyverkezzék fel és álljon csatasorba a köztársaság védelmére. A kormány a munkásság között fegyvereket és lőszert osztott ki. Délelőtt Madrid, julius 20. A kormány — helyi idő­számítás szerint 10 óra 20 perckor — a rádión keresztül azt a nyilatkozatot adta le, hogy csa­patai urai a helyzetnek. A belügyminisztérium 10 óra 45 nerckor közleményt adott ki, amely szerint Madridban a forradalom teljesen meghiusult. Több fellá­zadt laktanya katonasága megadta magát a kormánypárti csapatoknak. Igen sok lisztet le­tartóztattak. A déli órákban leadott rádiókiáltvány sze­rint a fellázadt tartományok egymásután hó­dolnak meg a kormánynak. Ultimátum! Gibraltári jelentés szerint a lázadó csapatok főparancsnoksága ultimátumot inté­zett a spanvol kormányhoz, amely­ben f el tétetnélküli megadást kö­vetel, ellenkező esetben kilátásba helyezt, hogy repülőgépeken bombáztatni fogja M a d r id ot. Lissabon, julius 20. A sevillai rádióállomás hétfőn délelőtt a következő hirt adta le: Franco tábornok mozgalma kiterjed egész Spanyolország területére. A haditengerészet csatlakozott a forradalmárokhoz és lehetővé tették, hogy Cadizban és Malagában a Marok­kóiról jövő csapatok partra szállhassanak. A forradalmárok lemondásra szólitolták fel a madridi kormányt és közölték, hogy a forra­dalomhoz csatlakozott repülők a lemondás megtagadása eseten bombázni fogják a kor­mányépületeket. A felkelők csapatai Madrid felé menetelnek. Felfüggesztették a banküzleteket Gibraltár, julius 20. Hivatalos madridi je­lentés szerint a kormány 48 órára felfüggesz­tette az összes banküzleteket. Hasonlóképen az adósságok fizetésének határidejét is meg­hosszabbították. Délután Lissabon, julius 20. A sevillai rádióleadó je­lenti délután 4 órakor: Magánforrásból származó értesülés szerint \lolla tábornok csapatai bevonultak Madridba. A kormány elmenekült. Gibraltár, julius 20. Délután megfigyeltek 4 hadihajói, amint lőtték Ceuta városát. Gibraltár, julius 20. Mintegy 6000 menekülő érkezett ide Spanyolországból, A menekülők fő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom