Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-18 / 170. szám

N * I M A fi y A R o R s z Á N T93Q t'flius T81 . . Ji— 4 francia képviselőház 424 szavazattal 85 ellenében elfogadta a hadiipar államosítását DaSadier: Egyöntetűen a békét akariuk, de a szabad emberek és nem a rabszolgák békéjét Paris, julius 17. A francia képviselőház pénteki ülésé 1 Herriot javaslatára elhatározták, hogy a képviselőház az Edward király ellen megkísérelt merénylet alkalmából táviratot intéz az angol alsóházhoz. A képviselőház ezután folytatta a hadianyaggyárak államosításáról szóló javaslat tárgyalását. palqdicr helyettes miniszterelnök nagyobb beszédet mondott. — Lehetetlen az — mondotta —, hogy a háború bárki számára gyalázatos kereseti forrásul szolgálhasson. Franciaországnak ezen a téren jó példával kell előljárnía. Éppen ezért végei kell vetni a hadianyaggyártás szabadságának. Európa ma igen nyugtalan, de ez a lépés bizonyára megnyugtató hatással lesz az európai kedélyekre. — Mi egyöntetűen a béliét akarjuk, de a szabad emberek, nem pedig a rabszolgák békéjét. Daladier szavait a pás mindba oldalán helyesléssel fogadták. — A houvéddelmi bajcend^kedósünjwit 4 leh«fcó legmagasabb színvonalra kell emelni és a fegyverkezés csökkentéséről csak akkor lehet szó, ha nemzetközi megegyezés értelmében a többi nemzet is csökkenti, haderejét. Daií^dier ezután ismertette a torvényj^vaslattenezet végrehajtási módozatait. — AzoVat a nagy iparvállalatokat, amelyek kizárólag állami megrendelésekre dolgoznak, kártérítés ellenében, kisqjplifjuk. A képviselőház végül 424 szavazatul 85 ellenében elfogadd • hadiipar államosításáról szóló javaslatot. * bérre érés henveanást tett egy Mrs. Rryan nevű ötgveunekes mcregkeve«á"ö kilégzése. ' ehet, hogy ez az esemény, amely 24 órával 1 merényletkiserlet előtt történt, Wsztette B^n'Ugant arra a gondolatra. hogy valamilyen formában felhívja a királv figyelmét a halslhüní*»és illeni harcra. \ rendőrség nagy eréllyel folytatja a nyomozást. Máris megállapították, hogy Banniganpak nem valtak hünlársai. A gyalázatos terv Bannigan háborodott, vagy legalább is hóbortos fejében született meg. A merénylő azt állítja, hogy nem akarta a királvt megölni, csak tüntetni akart a heliigvminisiler ellen. Ezzel szemben a rendőrség megállapítottahogy a revolverben éles töltények voltak és a fegyver alkalmas lett voln^ emberélet kjolUÍsára. Európa összes uralkodói küldtek sürgönyödet a királv szerencsés megmenekülése alkalmából. a lapok felháborodott cikkeket ifflak az Angliában példátlan esetről. A lapok egyhangúan megállapítják, hogy épeszű angol em* ber nem emel kezet uralkodóra. A „Daily Mail" a merényletkisérletet az angol nép szégyenének tartja. A Daily Express szerint minden angol ember a maga személyes gyalázatának és emberi lealacsonvitásának érzi a förtelmes eseményt. Anglia ünnepli a királyi Loridun, július 17. Ai <\gé^ angol sajtó az egység kifejeró é\el ad liá'át VIII. Edward királv szerencsés megmenek illéséért. A munkáspárti fia ily Hemld kiemeli, hogy a királv, mint demokrata uralkodóhoz illik, egész életén ál mindig szabadon elvegyült népe közé é-> e< a tény mulatja leg iohban, milyen felháborító maea az a goidolat is, hogy erőszakot kibéreljenek tw«g személye ellen. Az pssres szinbázak és mulatóhely?k a himnusz elének lésével fej«v!ík be tegnap este műsorukat. A közönséf a* ejőadá» után viharosan hintetett és a királyt éltette. A lapok bőség'-en idézik az idegen ura lka | k. államfők és a külföldi sajtó werencaekiván^Uit és r^oflszenvnyihánis Hsait. A sors különös jétéfca v»dt, hdf? ngyewIW* ponton, ahol MaeM^haa tettét megkísérelte, körülbelül ®7 évvel ezelőtt agy Oxfaid nevű elmebeteg efjposlegény kétszer "á/őtf Vietoria király* nSre. Nem épelmétli London, julius 4 ki'ály ellen me|kiaér«Jt. merénylet háttere teljesen tisztázódott. Bizonyosnak lát>zik, hogy az esetnek nem volt politikai háttere és hogy a merénylő nem állott összeköttetésben bolsevista csoporttal, de valószinijnek látsszik az a féltevés, liogy nem épelméjű. A kormányzó távirata Budapest, julius 17. A kormányzó az ^lúbbi üdvözlő táviratot intézte az angol királyhoz 4 merénylettől való szerencsés szabadulása elkal-tiáhéh »Bor«f}># uiküllem Fensfigfi'l élete ellen irányuló alávaló merényletről és sietek kifejezni a magam és az egész magyar nemzet legőszintébb örömét afelett, hogy a Mindenható megőrizte Fenségedet.« „fiz Egyesült Államokat teljesen aláaknázták" Lendón, juliijs 17. Stanley tengernagy, az Egyesült-A'lamok tengerészeti vezérkarának főpöke }ciJ«lentette, hogy az Egyesült-Allamokat tel jesen aláaknázta az idegen katonai kém» S

ilóíai és pintén 4 vezá-karf'k nem tudiÍV'kgV milven font«?, hadititkok mattak idegen, főként japán kézbe, meg kell változtatni iz ész-; sses amerikai haditérveket, bíialmae veaevkarí utasításokat cs kézikönyveiket. Nyomoz a rend^rséq az „állásszerzésl" botrány ügyében • Budapest, julius J7. A budapesti főkapitányság bünügyi osztályát erősen foglalkoztatja az a püniigy, arnelvnek kiderjtésére dr. Ferenezy Tibor főkapitány adott utasítást. Allássaerző szélhámos banda garázdálkodik a fővárosban. Tóth Imre volt nagyváradi iskolaigazgató, J035. végén Budapesten álláshoz akart jutni. összegyűjtött pénzét akarta feláldozni. hogy sikerüljön olvan elfoglaltságot szereznie. amelyből meg tud élnj. Találkozott dr. Ruzies Ferenc felfüggesztett ügyvéddel, aki elvitte Tóthot Gh illány József báró fővárosi tisztviselőhöz. A báró az ügyvéd jelenlétében közölte Tóthtal, hogy 3000 pengő lefizetése ellenében a főváros egvik házában házfelügyelői állást szerez neki. ahol havonta 300 pengő lesz a jövedelme. Tóth beleegyezett és azonnal lefizette Ghillány báró kezébe a 3ÜÓÖ pengőt. Hetekig sürgette Tóth Ghillánv bárét és Ruaici Ferencet az állás elfoglalása érdekében. Ryzicsék nem adták át neki a házmestéri állást, de összehozták I g p á t z Sándorral, a Nep Esterházy-uccai helyiségében. Előkelően bútorozott teremben fogadta Ignátz a Nagyváradról menekült igazgatót. A nvomozás később megállapította, hogy olyankor vitték Tóthot a Nep helyiségébe, amikor Ignátzon kívül senki nem volt ott. Ignátz később uj állást kínált Tóthnak. Elmondta, hogy előkelő emberek angol—magyar kiviteli társaságot alapítanak 20 millió pengő alaptőkével. A társulatnál 200 tisztviselő fog dolgozni, de szeretnék, ha minden tisztviselő 1000 nengő kauciót fizetne. Tóth nem gondolkodott, mindenáron a házfelügyelői álláshoz ragaszkodott. Mikor ezt hinba sürgette, feljelentéssel fenyegette meg Ghillányt és Ruzicsot. Mindketten nagyon megijedtek és a 3000 pengőből 2700 pengét apránkint visszafizettek. Ruziesék a rendőri nyomozás alapján nemcsak Tóth Imrét vezették félre, hanem több állásért jelentkező embert megkárosítottak. A Nep párthelyiségében a tanácsterembe vezették őket. bpmutattak nekik egy urat, Majténvi Ernőt, aki cs. és kir. kamarásnak mondotta magái. Tólh Imrét is megismertették ezzel az emberrel és mikor ó is rábeszélte, hogv fizessen 1000 pengőt. Tóth belement és átadta az 1000 pengőt. Mint később megállapította a rendőrség, az 1000 pengőt négv részre osztották. A rendőrségnek bizalmon tudomására íutolt a Nep tanácstermében történt visszaélés. Értesítették a NeprC-t, amelv Tsrnátzot azonnali hatállyal «l'iae. 4'ietta állás >1 -I \ MzjJjpjijs feljelentéssel egyidejűleg megindult 3 nyomozás és szerda délben Ruiics és límátz a főkapitányság bünügyi osztályán volt. Tóth Imrét is beidézték. A detektívek kérdésére elmondotta az egész állásszerzési manővert. Pénteken délelőtt ujabb feljelentések érkeztek a főkapitányságra. Kiderült, hogy az állásszerzó társaság több embert csapott beWeisz Alfrédné feljelentette Kálmánt, hogy 450 pengőt átvett tőle azzal- hogy trafik jogot szerez neki. Fischer Ferenc és Dohai Sándor magánzók pedig Tgnátzékat jelentették fel, az egyiktől 5öö, a másiktól 400 pengőt vettek át álíásszerzés cimén. PÉNZT KAP min4en értéktárgyig, kereskedik árukra Dr. Simon Zálogházban Oroszlán nena 6. iái Sctiuscliníijf! kíáltvánva üusztria önállóságáról Bécs, julius 17. Schaschni^g kancellár a »§turm tíber österreichn hasábjain felhívást intéz az osztrák rohamcsapatok tagjaihoz. A lap e?:el kapcsolatban hosszabb cikk keretében fog* lal állási a német—osürálc megállapodás kérdésében és többek között ezeket mondja: — Ausztria önállósága és felségjogának védelme teljes mértékben biztosítva van. A szerződési aláirá két fél ünnepélyesen kijelenti, hogy nem mmtkazih be a másik tzerződS fél belügyeibe és hogy e belügyekk kqpcsolat&s mindennemű kérdés vitán kiviil áll. B? a megSlapítás vonatkozik az ausztriai nemzeti szeeialista m&zgalom minden formájának betiltására, éppen ugy, mint OZ qsztrák állam önrendelkező jogának teljes izaba<fságáret. A 19. Lendon, julius 17. Az alsóházban pénteken Sir Róbert 6 o o w e r a következőket kérdezte a külügyminisztertől: — Minő hiányt találtak a népszövetségi alapokmány körül a szerződések felülvizsgálására szóló 19. szaka'z körébe tartozó kérdések kezdeményezése és megvizsgálása tekintetében, amely szakasz működésére nézve reformokat tartanak szükségesnek? Lor«í Crambornő kölugvj államtitMr: A képviselő ,>|* Írtál felvetőt» ^éldéfról pepn nyilatkozhátom, miután 4Íapokmápy 19. kaszát még eddig sohasem alkalmazták.