Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-17 / 169. szám

D£LMA(jyAROKís£AG 1936 julius 17. Nem lehet felépíteni a Valéria~térl paprikacsarnokot, meri még mindig nem hagyíók jóvé a közgyűlés határozatát (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­ros közgyűlése az érdekeltségek kezdeménye­zésérr meg a télen elhatározta, hogy a Valéria­téren megvalósítja a paprikacsarnok tervét és a szükséges költségek fedezésére hetvenezer pengő kölcsönt vesz föl. A terv szerint a té­ren széles uületet emelnének, amelynek kö­rülzárt, hatalmas udvara tető alá kerülne. Itt rendeznék be az úgynevezett paprikabőrzét, amelynek használatáéit a paprikakereskedők egyetemlegesen évi kétezer pengő bért fizetné­nek. Az épületben magában elánisilóhelyisé­gek lennének, főképpen a piacon árusító hús­iparosok számára, akik jelenleg nvilt asztalo­kon árusítják a hnsf. rttven ilyen árusító he­lyiség készülne épületben és mindegyik évi két-háromsza; pengő bérlü védelmet biztosi ta­na a város számára. Az épület teljes bérlőre-, delme tehát körülbelül lizenötezm- pengő len­ne, amiből az építkezésre felveendő kölcsön igen gvorsan lctörleszhetné a város. Az árusi­sitófülkék vérbe vételére a Valéria-téri husáru­soknak elsőbbségi joguk lenne és ezeket a he­lyiségeket másoknak csak akkor adná bérbe a város, ha a husárusok nem reflektálnának rá. Kétségtelen, hogv a csarnok felépítése a pap­rikapiac. régóta vajúdó kérdésén kívül meg­oldáshoz juttatná a piaci husárusjtás kérdését is, ami főképpen közegészségügyi szempontból igen kívánatos. A nyilt piacon asztalokról árult hust ugyanis nem igen lehet mentesíteni a piszkolódás veszedelmétől, ezenkívül hűtése is igen körülményes, már pedig, különösen a nyári hónapokban a friss hus igen gyors rom­lásnak van kitéve. A tervek szerint a csarnok­beli árusító helyiségek mindegyikét vízveze­tékkel és hűtőberendezéssel látnák el. A közgyűlés határozatát annakidején fölter­jesztették a belügyminiszterhez jóváhagyás végett, ez a jóvá hogv ás azonban mind a mai napig nem érkezett meg. Miután a város ha­tósága őszre föltétlenül tető alá kívánja hoz­ni a csarnokot és miután a kölcsön megszerzé­séhez és külön jóváhagyatásához is hosszabb időre van szükség, a polgármester most fel­iratilag megsürgeti a miniszter döntését. Ha a jóváhagyás megérkezik, kölcsön után néz a város, a kölcsön ügye a szeptemberi közgyűlés elé kerül és a közgyűlés hozandó határoza­tához a város hatósága igyekszik a lehető leg­gyorsabban megszerezni a Wmánvbatósági jóváhagyást. KARDOS-FESTÉK, LAKK S OLAJ A LEGMEGBÍZHATÓBB i Eoy belvárosi lakásban . EGYFILLÉRES VIZDIJTARTOZÁSERT zálogoltatott a városi adóhivatal Egyfilléres tartozás és költsége« (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi adóhivatal 411—1936. főkönyvi tételszára alalt zálogolási értesítést kézbesített egy ke­reskedőnek, akinek a belvárosban van na­gyobb lakása. A zálogolási értesítés arról szól. hogy a kereskedő az 1936. évre még I (egy) fillér vízdíjjal tartozik és az adóhivatal arról értesítette a kereskedőt, hogyha az egyfilléres vizdijtartozását 15 nap alatt be nem fizeti, akkor árvereztet nála, mert a zálogolási már foganatosították is a lakásában. Az érdekes zálogolási értesítés, szószerint a kő­vetkezőket tartalmazza: 111—103«. főkönyvi tételszám. ZÁLOGOLÁSI ÉRRTESITÉS A városi adóhivatal értesiti. hogy az l!»3«-ik évi negyedéro lejárt 01 aranyfil­lér vizdijtartnzásáért a zálogolást fogana­tosította s ha tartozását 15 nap alatt be nem fizeti, a lefoglalt tárgyak árverésen el­adatnak. A lefoglalt ingóságuknak a zár­lat feloldása előtti elidegenítése, vagy el­HÍkkasztása bűnvádi következményeket von maga után. Szeged. 193« julius 7. Városi adóhivatal. Fizetendő: a tartozás a városi adó­hivatalnál. A végrehajtó kezeihez is fizet­hető sorszámozott elismervény ellenében, melynek szövegét a végrehajtó a zálogolási jegyzőkönyvbe bevezetni tartozik. A kereskedő, aki évenkint nagy összegeket fi­zet vizdij cimén, nem tudta, hogy még egyfilléres vizdijtartozása van az adóhivatalnál. — Az adómat mindig igyekszem pontosan fizet­ni, — mondotta a kereskedő, akinél egy fillér mi­att most zálogollak. Tudom, az a szokás, hogy aki tartozik, elöbh felszólítják, hogy fizesse meg a tartozását. Nekem nem volt tudomásom, hogy fgy fillérrel tartozom, erről nem értesített előzőleg az adóhivatal, nem is szólítottak fel, hogy fizessem ki a tartozást, pedig tudhatták volna, dotta ki bűnösnek és kétesztendei felházra ítélte. Az ügynök az Ítéletet súlyosnak találta és felleb­bezést jelentett be ellene a táblához. Az Ítélőtábla előtt csütörtökön előadta, hogy nem felel meg a valóságnak, miszerint őt abban a vendéglőben so­ha nem látták, mert már azelőtt is járt ott, sőt már azelőtt sem fizetett és a 7.20 pengős számlát sem egyszerre csinálta, hanem több alkalommal, így tehát ismerték' őt és tudhatták, hogy nincs, vagy gyakran nincs pénze. A tábla nem hozott Ítéletet, hanem bizonyítást remdelt el abban az irányban, hogy egy alkalommal csinálta-e a szám­láját, vagy pedig több kisebb adóssága teszi-e k1 a 7.20 pengőt. Az ügynöknek azt a kérelmét, hogy helyezzék szabadlábra, a tábla nem teljesítette. hogyha felszólítanak, tüstént ki is fizetem és nem kerülhetett volna sor a zálogolásra. A zálogolás költséggel jár és a költségeket az adóhivatal felszámítja az adófizetőnek. így az egy fillér tőkének jelentősek lesznek a költségei. De ettől eltekintve, az egy fillér vizdijtartozás behajtása is sok utánjárást jelent az adóhivatal számára A tartozásért minden bizonnyal a keres­kedő lakásán zálogoltatott az adóhivatal az adó­hivatal és most erről a zálogolásról értesítették az adófizetőt. A kereskedőnek — hogyha el akar­ja kerülni a zálogolás következményeit — be kell fizetnie az 1 filléres vizdijtartozását. Ha megje­lenik az adóhivatal pénztáránál, megtörténhetik, hogy huzamosabb ideig várnia kell. Ha pedig megakarja magát kímélni a várakozástól, akkor postán adja fel az egy fillért — 2 filléres posta­utalványon 20 filléres portóval. .. ügy tudjuk, hogy a városi adóhivatalnál tőbb ilyen filléres tartozás áll fenn. Egy másik' keres­kedőnél Ift filléres vizdijtartozásért zálogolt az adóhivatal, egy harmadik helyen, egy belvárosi nagylakásban a napokban 20 filléres tartozásért zálogoltatotl a városi adóhivatal... Letartóztatták a 7 pengős ebédért (A Délmagyarország munkatársától.) A szege­di ítélőtábla szüneti tanácsa csütörtökön tárgyal­ta Antal ffy János szegedi ügynök csalási ügyét. Antalffy már többízben büntetve volt csa­lásért és sikkasztásért. Ez év elején szintén csa­lás miatt került a törvényszék elé. Az egyik ti­szaparti halászcsárda tulajdonosa jelentette fel hitelezési csalás miatt. A feljelentés szerint az ügynök bement a csár­dába. nagy ebédet evett, amelynek számlája 7.20 pengőt tett ki. Amikor fizetésre került a sor, An­talffy kijelentette, hogy pénze nincs, fizetni nem tud. A vendéglős rendőrt hívott, a rendőr bekí­sérte a nemfizető vendéget a rendőrségre, ahol kihallgatása után letartóztatták. Azóta még min­dig fogva van. A törvényszék az ügynököt csalás miatt mon­n kisteleki bádogosmes­tert leszúrta a séprnőfe (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökié virradó éjszakán beszállították a «ze­gedi klinikára Kistelekről Kovács Laj' 39 esztendős bádogosmestert, akit sógornője szúrt meg egy konyhakéssel. A sógornő, M ü 11 e r Istvánné tíz centiméter mély sebet ejtett Ko­vács La jos oldalán. A szúrás életveszélyes sebet ejtett a bádogosmesteren, ugy, hogy be­szállítása után azonnal műtőasztalra kellett fektetni. A kés átjárta a veséjét is a szeren­csétlen embernek. Állapota súlyos éséletveszé­lyes. A rendőrség kihallgatta a klinikán Kovács Lajost. Elmondotta, hogy este együtt volt a kocsmában sógorával, Müller Istvánnal. A kocsmában mindketten leitták magukat és ugy tértek haza, hogv Müller támogatta őt. Odahaza azután veszekedésre került a sor közte és Müller felesége között. Az asszonynak ugyanis udvarlója van, amiről neki tudomása volt. A férjnek pedig elmondotta a dolgot a kocsmában italozás közben és amikor az as­szony megtudta, hogy ő elmondotta a dolgot a férjnek.' felkapott egv nagy konyhakést és azt teljes erejéből beéjedöfte. A csendőrség Müller Istvánnet orizetbevette. A nyomozás folyik. Összeveszett a gazdáival és elkeseredésében merényletet kísérelt meg a vonat ellen Kéíévi fegyházra ítélték (A Délmagyarország munkatársától.) Biácsi József szentesi gazdasági cselédet az ügyészség i 30 rendbeli emb?rölés kísérletével vádolta. Biá­! esi január u-ém este a Szentes felé haladó mo­! torosvonatt elé síndarabot helyezett. A szerencsét­lenség elkerülhetetlen lett volna, de a mozdony szerencsére más szögben találta el a sínt. így különösebb baj nem történt, csupán a mozdony sérült meg. Rövidesen elfogták a tettest Biácsi személvében. Kiderült, hogy a fiatal cseléd el­keseredésében kísérelt meg merényletet a vonat ellen. Aznap este összeveszett gazdájával, aki el­kergette. A legény nyakába akasztotta tarisznyá­ját és elindult a vasútvonal mellett szülei háza felé, útközben eszébe jutott a merénylet terve és gyorsan egy hatalmas vassínt dobott keresztül a sineken. Az ügyészség annyi rendbeli emberölés kísér­lete miatt emelt ellene vádat, ahány személy uta­izott a vonaton. A legény a főtárgyaláson azzal vé­dekezett, hogy virtusból dobta a sint a pálya­testre és már nem volt elég ereje elvenni onnan. A bíróság közveszélyü rongálásban mondotta ki bűnösnek a legényt és kétesziendei fegyházra ítél­te. Az ítélőtábla csütörtökön tárgyalta az ügyet és helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét.. A fő­ügyész az itélet ellen semmisé»! panasrt jelentett be a kiiriál oz. D£lma& arorszá** itölcsttnkftinjvtár Amjaga legnoguobb, előfizetése legkisebb t

Next

/
Oldalképek
Tartalom