Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-17 / 169. szám

DELMAGYARORSZAG Péntek, 1936 julius 17. SZEOED. Scerke»zl6*«g: Somogyi u«^ 2Z. I. cm. Teleion: 23-53..Kled(ShlTalnl, köleiönkönyvljir «* feoviroda: Aradi ucca 8. Telefon: 13^)«). .Nyomda: Löw MpOt occe 1». Teleion: 13-0«. - láTlraű te leveleim: UélffleoverorM6o. Szeaed XII. évfolyam, 109. S2. Ara ÍO fillér ELŐFIZETÉS, Havonta helyben 3.20 vidéken te Budapesten 3.tO, kUlflHd&a &.-SO peng«. — Egyes tzAm Ara hetk«s< nap ÍO, vatAn. te Ünnepnap HU. Hír* detésetc "eiveiele larlta azerbU. Megje, rnlk héllő kivételével naponta reggel, Szent Antal kuífa Kegyes Hagyomány 50.000 pengfőt jutta­tott a városnak azzal a meghagyással, hogy a fogadalmi templom előtti téren diszkutat állítson fel a város, melynek figurája Szent Antal legyen, amint a halakat eteti. Hálával kell fogadni a szándékot, az áldo­zatkészséget s a/,t a poétikus gondolatot, melynek a szoborkut megvalósítója lesz. Mi­ve! azonban az alkotás századokra szóló, egy emberélet mértékével mérve: az örökkévaló­ság számára készül, talán érdemes, talán kö­telesség is vele foglalkozni, — elvégre ha annyi szó eshetik olyan kérdésről, hogy egyes kerületekben ki legyen a párttitkár, beszélhetünk s beszélnünk kell arról is, hogy milyen művészi elvek szerint alkossuk meg és helyezzük el a fogadalmi templom terére gondolt művészi kutat. Egy bizonyos: ez a kut csak disze le­het a térnek. S ez a művészi elv két irány­ban jelent kötelezettséget. Egyfelől a mű­vészi színvonal tekintetében állit fel komoly követelményeket, (azt hisszük, hogy a tervezi) személye és tudása erre megnyugtató biztosítékot nyújt), másfelől abban a tekintetben, hogy a kut és tér viszo­nyában helyes művészi arány valósuljon meg, neatérdiszitsea kutat, hanem a kut diszitse a teret. A hangsúly, az építészeti elgondolás és művészi hatás hangsúlya átér kiképzése kell, hogy marad­jon, a tér arányai, hatása, a tér kiképzése parancsolják a kut arányait és elhelyezését, a tér művészi hatása kell, hogy uralkodó ma­radjon s a diszitésére rendelt kut arányainak és elhelyezésének engedelmeskedni kell a tér parancsainak. A magunk esztetikai meggyőződése szerint a kut elhelyezésinek sokkal alkalmasabb he­lye kínálkozik a Rerrich Béla-téren, mint a templom előtt. A Rerrich Béla-tér zártsága nagyszerű hatáseszköze lehetne a művészi kútnak annál inkább, mert a kut a hagyomá­nyozó akarata szerint cselekvés megörökitő­je lesz. Ugy gondoljuk, nem kell attól tartani, hogy az örökösök- kifogásolhatják a kut elhe­lyezését s mert az örökhagyó a fogadalmi templom előtti tér kutjára ajánlotta fel ha­gyományát, nem lesz olyan bíróság, amelyik a várost a hagyomány kiszolgáltatására kö­telezné csupán azért, mert esztetikai szem­pontok és művészi elvek, a város szépítésé­nek gondolata jobb elhelyezést találtak a szobor számára, mint ahogy annak helyét az örökhagyó kijelölte. A Rerrich Béla-téren művészibb, hatásosabb, tetsze­tősebb és megrágadóbb volna ez a szobor, mint a nagy tér bármelyik pontján. Ha azonban a jogi aggodalmak erősebbek­nek bizonyulnának a művészi követelmé­nyeknél, akkor azt ajánljuk, hogy a fogadal­mi templom és a plébániaépület közé kerül­jön a szobor, közel a háttérül szolgáló tem­plom oldalfalához. A térnek ez a része kitű­nő elhelyezésre nyújt módot s ezenfelül a végrendelet szavait is tiszteletben tartaná az elhelyezés. Ha aközött kellene választani, hogy vagy a tér közepére kerüljön a szobor, vagy a vá­ros mondjon le a hagyományról, inkább az utóbbi esetet kellene választani Ezt a gyönyörű teret méreteinek aránytalansága nyomja. Minden mesterséees módon is arra törekedtek, hogy a tér hosszának és szeles­ségének arányait legalább hatásban helyes­bitsék, hogy a valóságnál hosszabbnak és keskenyebbnek tűnjön fel a tér. A középre elhelyezett szobor éppen az ellenkező hatást érné el, megtörné hosszát és hang­súlyozná szélességét. S ezenkívül hátránya volna még az is, hogy a tér köz­pontjában elhelyezett szobor ugy hatna, mintha körébe épült volna az egész tér a fo­gadalmi templommal, a püspöki palotával s egyetemi épületekkel együtt. Ez a beállítás meghamisítása volna annak a gondo­latnak és annak a művészi elvnek, amit a kut­szobor megvalósításával és elhelyezésével szolgálni lenne hivatott. Ha már mindenké­pen a téren kel] elhelyezni s ha nem fogad­nák el alkalmasnak a templom oldalfala és a plébániaépület közötti térrészt, akkor a szoboT máshová nem kerülhet, csak a térnek a Rerrich Béla-térre nyiló sarkába, — egy in­tim méretű, intim hatású, nemes anyagból készült s a művészet legnemesebb eszközei­vel ható kis kut, amelyik hatásával, méretei­vel, hangulatával, művészi eszközeivel beil­leszthető a tér hatásába és hangulatába. A külföld nagy városait egyes polgárai gazdagítják, Genf nemcsak szobrokat és ku­takat kapott polgáraitól, de tereket is. Ennek a városnak nincsenek mecénáspolgárai, akik saját vagyonuknak áldozva közcélra szépíte­nék és gazdagítanák a várost. Ha most ritka kivételként a város művészi ajándékhoz ju­tott, fokozott kötelességünk a ritka ajándék megbecsüléseként is az, hogy törődjünk az­zal, hogy a legméltóbb és legmű­vészibb módon valósítsuk meg a nemes, áldozatkész gondolatot. A személyi tekinte­tek nem jöhetnek tekintetbe akkor, amikor a várost kell szépíteni és ?azdagitani. Herényietet kíséreltek meg az angol király ellen szürkeruhás no ütötte ki a revolvert a merénylő kez.ébol - A felháborodott tömeg meg akarta lincselni a merenylot, aki azzal védekezik, hogy nem akarta bán­tani a királyt Tiltott fegyvertartás miatt indult meg ellene az eljárás London, julius 16. Csütörtökön délelőtt az angol király ellen merényletet kíséreltek meg. VIII. Edward délelőtt a Hyde-parkban a lest­őrgárda ünnepségén vett részt, miközben az ün­nepség folyt a tömegből egy férfi vált ki, a király felé futott, mielőtt azonban elérte volna, megbotlott. Kiderült, hogy revolver volt nála és minden valószínűség szerint merényletet akart a király ellen megkísérel­ni. A revolver miközben kiesett a kezéből, a király lovát megütötte, a ló felágaskodott, a királv csak akkor vett tudomást a történtekről. ItendőrHk futottak oda és ártalmatlanná telték a merénylőt. Miközben az ismeretlen férfit elfogták, a tömegből egy másik férfi vált ki, aki az előbbinek segítségére sie­tett. Mindkettőt el fogták és a rendőrségre kisérték. Megállapították, hogy az elejtett relvolverben négy golyó volt. A Hyde-parkban történtekről a következő részletéket jelentik: A király éppen befejezte a testőrzászlóalj fe­lett tartott szemlét és lóháton megindult a csapatok élén a Buckingham-palota felé. Az egyik néző arra lett figyelmes, hogy egy em­ber áttöri a rendőrkordont és gyors léptekkel a király felé siet Ugyanakkor azt i«, látták, hogy az ismeretlen ember kezéből kiesik egy rongydarabba tekert tárgy és néhány ^centimé­terre a király lovától a kövezetre esik A ki­rály észrevette és egy pillanatig ugy látszott, hogy le akar szállni a lóról, de azután nyu­godtan tovább lovagolt. A Scottland Yard hivatalos jelentése Ijondnn, julius 16. A Buckingham-palotában kijelentették, hogy a király támadójának revolvere íuuji érte a I. irály lovának oldalát, "több szemtanú azonban azt áilitja, hogy a revolver a ló oldalát súrolta, A rendörök a támadót azonnal elfogták, de körben egy másik ember jelent meg és ki akarón szabad.itani a támadót. A rendőrök sípjelet adtak le, mire több rendőr sietett segítségükre. Egyes szemtanuk szerint egy asszony ütötte ki a revolvert a merénylő kezéből. A támadót » szemtanuk 40 év körüli férfinak láttták. Délután 2 óra 10 perckor a Scottland Yard a következő hivatalos jelentést adta ki: — Mialatt a király a testőrség! zászlók átadása alkalmával rendezett ünnepség végeztével vissza­tért a Hycle-park'ból a Bi ickingh am-palota felé. egy ember kivált a tömegből. Egyelőre még nem lehet megmagyarázni, hogy mi történt. A királv és az őt kísérő csatlósok között a kövezeten egy revolvert találtak. A támadót azonnal őrizetbe vet­ték és előállították a Hyde-parki rendőrőrszoliára. A revolver nem. sült el, a fegyverben 4 golyót találtak. Scottland Yard később a következő össze­foglaló "jelentést adta ki: A királyhoz a lobogók átadása után a Hy­de-park utáni téren egy férfi tolakodott a tö­megből, az alkotmány-dombon, a Wellington­iv közelében. A történteket még nem lehet pon­tosan megállapítani. Egy pisztoly esett a ko­csíutra a király és az őt követő csapatok közé. A férfit azonnal letartóztatták és a Hyde-parki rendőrállomásra vitték. Lövést nem adtak le­Tíz perccel később a kővetkező hivatalos je­lentést adták ki: A kérdéses egyén ellen a lőfegyverről szóló törvény alapján eljárás indul a Bow-uccai rendőrség előtt. A merényletet Max Mahon londoni újságíró

Next

/
Oldalképek
Tartalom