Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-15 / 167. szám

1936 julius 15. Súlyos támadás a szegedvidéki búza ellen Válasz egy szentesi konkolyhintésre Még javában tart a harc, nebopy egyik terményünket, a paprikát, régi, speciálisan szegedi márkázottságától megfosszák, másoldalon termelőink és kereskedőink a hatósággal karöltve küzdenek, hogy Európa nyugati országaiban értékesiteék a szegedi gyümölcsöt. E titáni fáradozásnak közepette ujabb támadás éri Szegedet, illető' leg a szegedi búzát. A Szegedi Gazdasági Egyesület julius végén nyitia meg idei búzakalász-varsenyét és a buzakiállitást, részvételre meghívta a szomszédos törvényhatóságok területéről is a gazdatársadalmat. E kiállitásnak nagy fáradtsággal és az ügy jelentőségéhez méltó nagv agilitással széleskörű propagandát fejtett ki- örömmel konstatálható, hogy mindenfelől megértéssel üdvözölték azt a buzgalmat, amellyel a Szegedi Gazdasági Egyesület vezetősége gazdákhoz, uradalmakhoz, közületekhez és kereskedőkhöz fordult, hogy minél számosabb részvételt és minél szebb eredményt biztosithasson a buzaminta-versenyben. A Szentesen megjelenő „Csongrádmegyei Hírlap" a szentesi idegenforgalmi hivatal vezetőjével karöltve gunyoros modorban váratlan támadást intézett Szeged és a szegedi buza ellen g egyben a Szentesi Gazdasági Egyesülethez benyújtott inditvánvt közöl, melyben felszólítja az egyesület tagjait, hogy esetleg ne is ve* gyenek részt a szegedi kiállításon. így akarják Szentesről ezt az önzetlen és jószándéku szegedi munkát elgáncsolni. Azt mondják Szénlesen, hogy Szeged „nem hivatott a tiszavidéki bnza, minősítésére és versenyére". Szeged sz. kir. város kiváló polgármestere és törvényhatósága és maga a Szegedi Gazdasági Egyesület is bizonyára elégtételt fognak keresni és kapni ezért az indokolatlan és rosszakaratú támadásért. Mint kereskedő és mint gazdálkodó nem hagyhatom azonban szó nélkül a cikkben tudatosan, vagy tévesen beállított, de mindenesetre helyt nem álló megállapításokat. Szeged földrajzi fekvésénél fogva, tiszai és marosi viziutjának, valamint a vasúti vonalak találkozása folytán régi idők óta fontos gyüítö- és átrakodó-állomása a Tisza vonalának. A nagy magyar malomiparnak egvik gócpontja volt és az részben ma ie. Szeged városa, továbbá különleges berendezései 06 intézményei (Közraktárak, Raktárházak, Silos-ok, nyári és téli kikötők, bel- és külföldi hajózási vállalatok képviseleteinek székhelye, magvizsgáló- és magkisérleti állomás) egyenesen hivatottá teszik arra, hogy a tiszavidéki buza Szegedről menjen a nyugati világpiacokra. Vájjon mindezen évtizedes berendezkedésekkel, páratlan forgalommal és gyakorlattal szemben ugyan mire hivatkozhatik Szentes másra, minthogy — 6 kilométer távolságra fekszik a Tiszától? Csanád- és Csongrádmegyék, sőt Békésráegye délnyugati részének búzái Í6 Szegeden keresztül érik el az osztrák, svájci, holland és belga piacokat. Ezen országok malmai ma is keresik azt a búzát, mely a csongrádi és Csanádi búzák szerencsés keverése folvtán kitűnő lisztet ad és fölötte alkalmas a nvugati orszáÍ

ok puha búzájából származó lisztek feljaviására. A szegedi talajon kiváló buza terem. Szép szinü sikérdus kövér szemek. A homokon, mint azt a cikk imputálni akarja, nem búzát, hanem rozsot, még pedig azt is kiválóat termelnek a szegedi gazdák. Szegedi és közvetlen szegedkörnyéki gazdaságokban csaknem csupa bánicuti 1201. és 1205. sz. nemes DÉI.MAGY AROKSÍ AG búzákat termelnek évek óta és az simult évben szegedi vetőmagot adtak a kormányakció keretében az Alföld sok aszályos területére. A „tiszavidéki" jelzés nsi&e&ak a Tisza közvetlen közolében fekvő területek« termelt buzikra vonatkozik, ebben • fogalomban benne van Csanád-, Csongrád-, Békés- és Szolnokmegye egyrésze is (azért mondom egyrésze, mert a buzakatasztor külön jászsági búzát i6 megkülönböztet), igy Banttet is és pár év előtt az 193J. évi nagy termés keretében éppen Békés- és Szolnokmegyék, Csongrádban pedig különösen Szentes a legsilányabb belértékü, sikérszegény búzákat adták, mig a szegedi, Csongrád város környéki és csanádi búzák a Tiszavidék legsikérdusább búzáiként ériek be. Hogy a világpiac részére a Tiszavidék melyik része adja a legjobb búzát, az az évjárati időjárás viszonyaitól, főképen pedig a buza beérési periódusának kedvező időjárásától függ. Éppen az 1931. évben tapasztaltuk, hogy ami kevés buza abban az évben a szegedi homokon termett, csodálatosan a rrnsikérdusabb búzáin volt a Tiszavidéknek. Ismert termőterületünknek. Az állami magkisérleti állomás (A Délmagyarorszig munkatársától.) Akajsziszüret végetért. Ezidőszerint a kései rózsabarack és a nyári alma eleje jelent meg a piacon. A kajsziexport igen szépen bonyolódott le, bár még szebb lett volna az eredmény, ha a gyümölcstermelők megfogadták volna a Külkereskedelmi Hivatal tanácsait. A szegedi piacra junius második felében elég jelentékeny mennyiségben hoztak fel korai, ügynevezett jánosnapi apró barackot Ezt a bécsi piac kedveli. A felhozatal körülbelül 600 mázsa volt, ebből 300 mázsát exportáltak hót vagonban. Junius 26-tól julius 12-ig tartott a sárgabarack szüret. A felhozabalból és az exportból megállapítható, hogy az idei szegedi sárgába^ racktermés 12.000 mázsára tehető. Ebből kivitelre került szegedi feladással 4800 mázsa (100 vagon). 1930 óta összesen nem ment el annyi barack Szegedről külföldre, mint az utolsó tiz nap alatt. Az árak 8 06 30 fillér között mozogtak. Általában az első tiz napot az alacsony árak jellemezték. Ennyi ideig tartott, amig a termelők «megtanulták, hogy a 12 filléres napokon a nem teljesen beérett, szépen válogatott áruért is 20—24 fillért fizettek az exportkereskedők. Feltűnő volt, hogy julius 8-tól kezdve mennyire megjavult a felhozott áru minősége. Volt piacnap. amikor a felhozatal megközelítette az ezer mázsát. Julius közepe felé viszont a 200—30) mázsás felhozatal pillanatok alatt vevőre talált. Rekordnap volt kedden, amikor 280 mázsa volt a felhozatal és az áru jóréeze már kései rózsa igen kitűnő minőségben, 30 filléres áron kelt el. Eleinte a gyengébb árut kivétel nélkül a bécsi piacra szállították. Amint a minőség javult, egyre több márkázott árut tudtunk exportálni Svájcba, A márkázott kajszibarackkal a. német, de még inkább a svájci piacon sikerült a szegedi barack jó hírnevét megalapozni. A kajsziexport eseménye, hogv a bécsi piaCserépkályhák minden színben és méretben kaphatók, átrakások megrendelhetők LANDESBERG-cementáragyárban. Az összes építkezési anyagok legjobb beszerzési forrása. " 4© a szegedi talajban a legcsodálatosabb piros szinü és hihetetlenül magas százalékú kemény sikérü búzákat termeli, tehát csak rosszindulat és irigy rosszakarat állithatja, mint a«t a szentesi eikkiró is teszi, hogy a Szegedi Gazdasági Egyesület a vásárhelyi és szentesi gazdákat csak azért invitálja a kiállításra, hogv ezek termelvényeivel palástolja el a silány homokon termelt szegedi, csongrádi és bajai búzákat. Tévedett a szentesi eikkiró! Itt nemes ver sengésről van szó, nemes tiszavidéki buzáknak versenyéről, mely verseny megrendezésére egvaros sincs jobban predesztinálva, mint érven Szeged. A buzaveUs nem gáncsvetés, a szen tesi eikkiró ós idegenvezető pedig gáncsot akar vetni az Alföld metropolisának és az itt rendezendő bn7ak:á!litásnak. A Szentesi Gazdasági Egyesület bizonyára megérdemelt eoreárr fogja juttatni azt a tisza vidéki konkolyhintő beadványt, mi szegediek pedig magvaros vendégszeretettel _ várjuk a szcn+«p; és vásárhelvi gazdákat az áldott ma gvar Alföld nemei búzáinak versemben. Vadász Ferenc törvénvhat. biz. tag. con megszűnt Kecskemét hegemóniája. Kecskemét után a legnagyobb mennyiséggel szereS

lt mindennap Szeged és csak sokkal kisebb telekkel Nagykőrös, Cegléd, Halas, Jánoshalma. n pápa bizottságot küld ki übesszinla egyházi megszervezésére Róma, julius 14. XI. Pius pápa bibornokokbői és mas magasrangu papokból bizottságot alakított, amely hivatva lesz Abesszínia egyházi megszervezésére. Abessziniában 12 vikáriátust és pápai nunciaturát állítanak fel. Hittérítőket az olasz szerzetesrendekből küldenek ki. Abessziniában a kormányintézkedéseket gépkocsira szerelt hangszórók utján közlik a lakossággal. Ismeretfen 12 éves gyermek holttestét fogtál; ki a Tiszából (A Délmagyarország munkatársától.) Ai ószentiváni csendőrség jelentette a, szegedi ügyészségnek, hogy kedden délelőtt a község határában kifogták a Tiszából egy fiatal, 12 —13 esztendő körüli gyermek holttestét. A gyerek kékszinü fürdőnadrágot vi6elt. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy a vizből kifő gott gyermek azonos azzal, aki néhány nappal ezelőtt a Sárgánál fürdés közben a Tiszába veszett. Ez a gyermek a füzesekben vetkőzött le valahol és a partról látták, amint a mélv vízbe vetette magát, nmnsokkal később elm^ rült. Ezideig nem sikerült megállapítani személyazonosságát, senki sem jelentette be «vermekének eltűnését. A kis holttestet beszállították Szegedre a törvényszéki orvostani intézetbe, ahol közszemlére tették ki, hátha jelert kezik valaki, aki felismeri a holttestben gyermekét. T f.^' « strandra, nőt és fért * kiiir% Triton facipo ¡sas»- 2.50 Pillák Testvéreknél \ szegedi barack nagg sikere Ausztriában, Németországban és Svájcban Az export mennyisége: 4800 mázsa! Kedden rekordnap volt