Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-03 / 133. szám

1936 iunius 3. DeiMAC.yARORSZXO 7 \ szegedi Ipari vásáron nm veszünk részi OzldGnkbfn a budapesti nemzetközi árwminfavásár atdonságal vételkéníjszer nél htll me«fekinflietők METEOR CSILLARGYAR R.T. Szegedi Ii6k Kárász u. 11. Redverfl (IzeMtl leUAtele«. Teleion 33—76. 12 ezer kilométeres nyelvlecke Szegedtőt iohannesburgig (A Délmagyarország munkatársától.) A múltév nyarán levél érkezett dr. Pálfy József polgármester címére. Délafrikából/ Johannesburg városából küldte a levelet Georg Wecks banktisztviselő. A következő sorokat tartalmazta angol nyelven: „Igen tisztelt Polgármester Ur! Sokat hallottam az önök szép országáról és Szeged városáról. Szeretném jobban megismerni a magyar népet és ezért szívesen leveleznék olyan szegedivel, akt jártas az angol nyelvben én pedig a magyar nyelvben szerezhetnék jártasságot. Nagy hálára kötelezne Pol gármester ur, ha hozzásegítene, hogy sikerüljön szándékom és levelezhetnék valamelyik szegedi polgárral ." A délafrikai fiatalember leveléről beszámolt annakidején a Délmagyarország és többen is akadtak, akik levelezni kezdtek a johannesburgi bankhivatalnokkal. Többek között S p i t z e r Miksa, Tisza Lajos-körűt 34. szám alatt lakó fiatalember is irt hosszú angol levelet. Spitzer hosszabb időt töltött Amerikában, itthon nyelvtanítással foglalkozik. Megírta levelében, hogy szívesen levelez és hajlandó a magyar nyelv titkaiba bevezetni a délafrikai fiatalembert. Kéthónap múlva megérkezett a válasz Johannesburgból. A feladó helyén ez állott: Georg Wecks, 23 Touric Rd. Fovert Town, Johannesburg, Sud-Africa. Három darab egy centes bélyeg volt a levélen, amely pontosan egy hónapig utazott és 12.000 kilométert tett meg. Georg Wecks első levelében arról irt Spitzer Miksának, hogy tudja, a világháború milyen szerencsétlen következményekkel járt Magyarországra és őszintén rokonszenvez ezzel a néppel. El is határozta, hogy megtanul magyarul és ezért akar most levelezésbe bocsátkozni egy szegedivel. Szeged városára érdekes körülmények közt esett a választása. Magyarország mappáját tanulmányozta éppen és elhatározta, hogy abba a városba küldi a levelét, amelyen a ceruzája hegye megáll. Látatlanul tette a ceruzát a térképre és Szeged neve esett az irón hegye a!á. így jutott el azután a levél Szegedre, a polgármesterhez. Egy esztendeje levelez egymással a szegedi nyelvmester és a johannesburgi fiatalember. Spitzer Miksa magyarra tanítja Georg Weckset, legutóbb már a magyar nyelvtant is elküldte levelében. A dél afrikai bankhivatalnok szorgalmasan tanulja a magyar nyelvet 12.000 kilóméter távolságban és mindenkor pontosan beszámol arról, hogy mit tanult. Minden egyes levele aféle leckefelmondás, — utoljára már hosszú mondatokat irt magyarul. Ilyeneket irt levelében most is Szegedre: „Én tanulom tietek nyelv, tetszik nekem, szép magyar beszéd, még kis idő és többet is beszélni én." „Szeretnék meglátni tietek ország, nagyon sajnálni magyarokat, sokat szenvedni ez a magyar nép igazságtalanságtól," Még egy mondatot egész kifogástalanul megtanult Georg Wecks johannesburgi fiatalember, 12.000 kilóméterre Magyarországtól. Ez a mondat sokszor előfordul a levelében: Nem, nem, soha! Ezt szokta írni mostanában Georg Wecks. akinek minden vágya az, hogy eljöjjön Magyarországra. Meg is irta legutóbb, bogy komolyan készül a nagy útra és ha közbe nem jön valami, ugv az ősszel, katonai szolgálatának letelte után eljön Szegedre. Arról is írt a délafrikai fiatalember, hogy egy szegedi származású férfi is él Dél-Afrikában, Johannesburgban. M e n n i n g Árpád a neve, jó pái évvel ezelőtt szabásza volt egyik szegedi női divatteremnek. Most már jól megy ott a sora és nemsokára látogatóba készül haza. Nagy szó ez, több, mint ezer pengőt tesz ki az útiköltség és három hétig tart az utazás. H. M. Könyvek az uccán Kedden reggel kiköltözködlek a könyvek a szegedd korzóra és a Kárász-uccába. Tarka sátrak nőttek ki a szürke aszfaltból és a sátrak árnyékában kitárulkoztak a könyvek, kivirágzott a magyar könyvnap. Az első, a keddi nagyon szomorúnak bizo nyúlt. Legalább olyan szomorúnak, mint ama bizonyos, hálálná csábitó szomorú vasárnap. Még az időjárás sem kedvezett neki. Hűvös szél kergette a juniusi égen az áprilist imitáló felhőket, a nap szégyenlősen bujkált közöltük és az elszánt könyvárusok didergő bőrrel áh rándoztak a fűtött szoba melegségéről. Dp mc legséget még a járókelők szivében sem találtak. A könyvek nem igen hevítették föl a szí veket. — Még csak nem is lopják a könyveket.. — panaszolta az egyik könyvárus és ebben s panaszban benne szégyenkezett — a könyv tra gédiája. Szörnyű, érthetetlen tragédia ez, hiszen olyan őrökigaznak hangzik Juhász Gyula gyö nvörii fohászkodása, hogy „vigasztalásul könvvet olvasok". Ugy látszik, az embereknek már vigasztalásra sincs szükségük, már annyira fásultak, annyira belemerültek a leggyilkosabb közöny be, hogy a könyv sem kell. A napfényre hordott könyveknek — már tolvaja sem akad. Ott ékeskednek a szép köntösbe öltöztetett kiadványok az uccai pultokon, kínálják, kelletik magukat, kacérkodnak, de hiába mindenaz ember, a szegedi ember elsiet mellettük, észre sem veszi őket, ha rájuk téved mégiis a. szeme, ijedten menekül, mintha a megkisérté«től félne. Legfeljebb a végkiárusitásra keTÜlő tizfil téres detektivregények Vörül mutatkozik nétmi forgalom. A könyv, ugy látszik, kiment a divatból Szeeeden sohasem volt túlságosan nagy hó bortja ennek az örökszép divatnak és csúnyán megbuktak mindazok a próbálkozások, amelyek hébe-hóba divatba akarták hozni. Szinte érthetetlen az a kitartás, amivel Szeged irtózik a könyvvásárlástól. Mégis hisszük, lehetne tenni valamit. Talán ha az előkelőségek vállalnák sziv. ügvii'kké a magyar könyv ügyét... ha ünnepélyes aktusként végigjárnák ilyenkor, könyvnapokon a könyvsátrakat és mutatnák, hogy könvwásárlással is lelhet szolffálni a kultúra ügyét, a magyar ügyet... Hisszük, akadnának követőik. Meg kéne próbálni .mert nagyon kellenének ezek a követők. Ha nem jelentkeznek könnven elvérezhet a maavar könvv. . m. 1. KINT VMG^UNK MZ IPARI VMSMRON EL NE FELEJTSEN BENNÜNKET FELKERESNI Soós Lajosne paplanos DEÁK FERENC U. 8 Iparcsarnok, II. em. ~~norruiiNN képkeretező GERLÓCZY U. 5. Sz. Székház udvarban Reicn líiúr es Fis rt. aranyműves KELEMEKT UCCA 1 SZ Márványterem vrana SzMlep SZENTES, Széchenyi-u. Iparcsarnok II emelet. oeutscti ¿ttberf villanyszerelési KÁRÁSZ UCCA 7. Székház udvarán. Luszflg Planó kárpitos PALLAVICINI ü. 3. Márványterem. Öveges András műasztalos DEÁK FERENC ü. 25a Márványterem Fáu Margit kézimunka, . TISZA LAJOS KÖRÚT 57. SZ Nagyi« remben az emeleten Kovács Latos épület és mülakatos VASPÁLYA UCCA 6. Iparcsarnók földszint Scliwar'z Adoli asztalos TÁBOR UCCA 3. SZ Székház, földszint Sctiftn Henrii* kerékpár raktára és javítóüzem, részletre is. Tisza L. k.-ut, ref-palota Dudás Sándor fodrászatl cikkek Tisza L. fcrt. 19. U caarook-éplet I emelet swarc* PMr asztalos BOCSKAL UCCA 14. Iparcsarnok, földszint látszerész és fotó szaküzlet Iparcsarnok, I. emelet. Fábián Latos kőfaragó mester KÁLVÁRIA UCCA 46. Székház udvar. „Gübor "íiScrr •z >• yeglayltft Nemetakács u. 30. fíéíi >spfllet balkon I. em. iobb imr Sándor es Tsa műszerész tüzzománcozó, Gr. Apponyi 0. n. 4. Uccal (edettcearnok 10sz. Dndal János kosárfonó mester Petőfi S. sugárut 27. Udvar. Splfzer Sándor műasztalos mester MARGIT UCCA12. SZ Márvány teremben. SINGER Varróüéo rí. KARASZ UCCA 1 SZ Márvánv teremben. Kerékgyártó Sándor DEBRECENI MÉZESKALÁCSOS Iparcsarnok, I. emelet. nrn hajlított Duiorovar MARS TÉR 13. SZÁM Székház épület tő'.dözint reüeíe Nándor vizvezetékszerelő KOS SUTH L. SUGÁRUT 18 Iparosarnok földszint Rosner József villanyszerelő TISZA L. KÖRÚT 39. Székház emeleten NIKOTEX a vásár legnagyobb szenzáci6ja.|