Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-09 / 138. szám

DELWflGVAKOKSZAfi SZEGED. Sxerke*zttteegr Somogyi Ucca 22. I. cm. Telelont X3«33^Kladöhl'rala] kOlctSnkUnyvtttr é* Jegyiroda > Aradi Ucca 6. Teletömi 13-«6. - Nyomda: Lów l lpö) ncea 1». Teletöm 13-00. . TAvlrall 6* levélcím: DíimnpyarorszAg, Steged D kereskedők egysége A Baross-Szövetség vasárnap lezajlott szegedi ünnepségét mi az egész magyar kereskedelem és ipar ünnepének szeretnénk tekinteni. A vasárnapi ünnepi összejövetel megmutatta, hogy a társadalomnak s az államhatalomnak legnagyobb tekintelyu vezetői felismen'; az ipar és kereskedelem fontosságát, szivikre veszik az iparosok és kereskedők panaszait s állami feladatot és társadalmi kötelességet látnak abban, hogy a társadalomnak ez a produktív osztálya az államélet keretein belül megtalálja a maga életfeltételeit. A kereskedő és iparos életfeltétele — életfeltétele az egész társadalomnak is, a kereskedő jómódja a társadalom elégedettségének és ellátottságának biztosabb megnyilatkozása, mint a rendőrségek bűnügyi statisztikájának javulása. De amikor mi igy néztük a szegedi ünnepséget s ezt láttuk az ünnepség jelentőségében, nem tudjuk megérteni: mi szükség volt, vagy mi szükség van arra, hogy felekezet szerintigyekezzeneka kereskedő és iparostársadalmat megszervezni? Mi szükség van annak a követelésnek hangoztatására, hogy szervezkedjen meg a keresztény kereskedő is? Arra természetesen nagy szükség van, hogy « magyar kereskedők és iparosok megszervezkedjenek s szervezetük erejével és súlyával tudjanak jogos követeléseiknek nyomatékot adni, — de aki hirdeti, hogy a keresztény kereskedőknek i s meg kell szervezkedni, az azt állapitja meg, hogy a n e m k eresztény kereskedők már megszeg vezkedtek. Már pedig lehetne célja, értelme, jogosultsága annak a kereskedői szervezetnek, melyet a nem keresztény kereskedők alaldtanak meg? Ilyen botor céltalanság eszébe Juthat ebben az országban valakinek is? Hát felléphetne kívánságaival, sérelmei orvoslásának kérésével az a kereskedői szervezet, mely a keresztény kereskedőket kizárja magából? A mi tájékozódottságunk és tudomásunk szerint — beszéljünk magyarul és őszintén, — a cionista kereskedőknek kereskedelmi szervezete ebben az országban nincs s épeszű ember nem is gondolt még arra, hogy a cionista kereskedők és iparosok elkülönült kereskedői érdekszervezetet alakítsanak. A kereskedőknek és iparosoknak az egység ereje adhat csak erőt s fellépésüknek sikere jórészt szervezettségük egységének súlyától és tekintélyétől függ. Aki felekezetek szerint kivánja megosztani a kereskedőket, az hátráltatja annak az egységnek kialakulását, amelynek megteremtése nélkül különböző frontokon s szétszórt csapatokban harcolhatnak csak a magyar kereskedők és iparosok azokért a célokért, amelyeket csak együttes erővel s egységes állásfoglalással közelíthetnek meg. A magyar kereskedelem helyzetét nem az rontja, hogy a kereskedők és iparosok nem felekezetük szerint szervezkednek meg. A Hangya, — ha szabad mondani kereskedői vállalatról, — keresztény alakulat, ilyen alakulat a Fut ura is s azok a központok és „egykeze k", melyek a gazdasági életből a kereskedelmi tevékenységet ki akarják iktatni, vagy legalább a maguk számára akarják kisajátítani a kereskedelem hasznát Kedd, 1936 junius 9. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 138. a kereskedők munkája és kockázatvállalása nélkül. A szubvenciókkal és állami kedvezményekkel fölhizlalt valódi és álszövetkezetek ellen már a kereskedelmi miniszter is állást foglalt, — ha a kereskedők ellenségük e t keresik, ezekben a szövetkezetekben találják meg, nem pedig abban, hogy nem felekezeti alapon szervezkednek meg. A közterhek súlya, a devizagazdálkodás mai rendszere, a kötöttségek fenntartása, a kereskedelem szabadságának ezer akadálya, a szállítás drágasága, a forgalom útjainak elatomizálása teszi nehézzé a kereskedelem tevékenységét s az ipar foglalkoztatását s a józanul gondolkodó kereskedő és iparos azt tartja, hogy ezeken a bajokon nem a felekezeti alapon történő szervezkedés fog segíteni. # A szervezkedés szabadságát meg kell adni mindenkinek — felekezetre való tekintet nélkül. A kereskedők, akik a kereskedelem szabadságát joggal féltik az irányitott gazdálkotLÖFIZET£Si Havonta Helyben J.2U vidéken Ca Budapesten 3.61», KUllOidtfn 6.40 pengő. — Egye* iram ara hetkö» nap ÍO, vatár. é» Ünnepnap 1« «11. Hirdetések 'elvétele tarltá ^asortnt. Megte. r"ik nélfi) mvéle'ével naponta re<|<jel, •Mnmn^HBMHBHMnMnnra dás rendszerétől, a szervezkedés irányítását sem tarthatják szerencsésnek. Nem elég, ha az élet és a politika egymással szembe állítja azokat, akiket sorsuk és élethivatásuk bilincse ugyanahhoz a gályapadhoz kényszerit le, miért kell még a fele kezeti szervezkedés parancsával, vagy legalább tanácsával is segíteni az egység részekre bomlásának folyama tát? A magyarságnak és a magyar sorsnál; hatalmas integráló erejét nem szabad szétszaggatni s nem is lehet szétszaggatni anél kül, hogy az egyetemes érdekek egyetemes képviselete ne szenvedje azt meg. Szervezkedjenek a kereskedők és szervezkedjenek az iparosok, ezer közös feladat vállalása s ezer közös sérelem orvoslásának sürgetése hívja őket egy zászló alá, nincs arra szükség, hogy egy táborban ne találhassák meg egymást azok, akik céljuk, feladatuk, törekvésük, munkafeltételük, sérelmük, élethivatásuk és — nemzeti érzésük azonos. Megegyezés és nyugalom Párisban A leon Blnm kormánii slüere - um tr a mmegszlrafh, sth Özemben mar Hétfőn megindult a munka Paris, junius 8. Huszonnégyórás tanácskozás után Salengro belügyminiszter közvetítésével megkötötték a békét a gyáriparosok és a munkások. A megegyezésről szóló jegyzőkönyvet letn Blum miniszterelnök is aláirta. A megállapodás nyolc pontja teljesiti a munkások követeléseit» A megegyezés ezerint Kivezetik a kollektív munkaszerződéseket, a munkások szabadon csatlakozhatnak a szakszertezttikhöz, a legminimálisabb béremelés a jelenlegi munkabérek 7 százaléka, de nem lehet több 12 százaléknál, munkástanácsokat létesítene!:, nem lehet megbüntetni a sztrájkoló munkásokat, a szakszervezetek azonnal munkába állítják a munkásokat ott, ahol a munkaadók a.z elvi megegyezést elfogadták, haladéktalanul tárgyalások kezdődnek a minimális munkabérek megállapítása érdekében vidékenként és foglalkozási áganként és felemelik a tisztviselői fizetéseket is. Hozzájárultak a munkaadók ahhoz is. hogy a kamara, elé kerüljön a kollektív munkaszerződések, a fizetéses szabadságok és a negyvenórás munkahét életbeléptetésére vonatkozó törvényjavaslatok. A törvény gazdasági kihatása te kintetében a munkaadók minden felelősséget elhárítottak magukról. A megegyezés aláírása után Jouhaux, a szakszervezetek szövetségének főtitkára kijelentette, hogy a megegyezéssel meg van elégedve, mert ez Franciaországot uj gazdasági szervezkedés útjára viszi. Kormánykörökben a megegyezés sikerét történelmi jelentőségűnek mondják. Az általános munkaszövetség és a szakszervezeti központ felszólította a munkásokat, hogy áll janak mnnkába mindenütt, ahol az igazgatóság a megállapodáshoz hozzájárult és hajlandónak mutatkozik további tárgyalásokat folytatni az együttes szerződés megkötése értelmében. Az általános munkaszövetség és a munka adószövetség között létrejött megállapodás a fővárosban a feszült helyzet enyhülését eredményezte. A kormány közvetítő tárgyalásai kedvező légkörben folynak tovább. Északfranciaországban a helvzet meglehetősen feszült. Késő este jelentik Párisiből, hogy a munkabeszüntetést mozgalom ugv látszik, hogy a végéhez közeledik. Hétfőn délután 3« vállalatnál iijhól megindult a munka. A titkos választójog és az alkotmányvédelem a megajánlás! javaslat vitájában Ernszl Sándor a pártpolitikáról, az ajándéknyugdiíakról Budapest, junius 8 A képviselőház hétfői ülését délután 4 órakor nyitotta me^e K o r n i s Gyula alelnök. Megkezdték a megajánlási javallat tárgyalását. A vita első szónoka E r n s z t Sándor volt. Hangoztatta, hogy az országban tapasztalható nyomoron segíteni kell. A nyugdijterheket növeli az, hogy indokolatlanul nyugdíjba külde-