Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-07 / 137. szám

DEMAQYARORSZAG SZEGED. 9cerkeMl0*«gi Somogy1 "cca 22.1. em. Telelőn:23«33.»Kladóhlva<al, kBlc*enk«nyvlAr «« fegylroda: Aradi OCCa a. Telelőn: lM>6..Nyomda: LOw Llpöl ucca 1«. Telefon: 13-06. - ThvIraH t* leveleim: Céllr r> ryrron>7Bg, Szeged II politika khaosza Különös jelensége a politikának, hogy ami­kor egy társadalmi, vagy politikai irányzat uralomra jut, legelső ellenfelei a hívei soraiból kerülnek ki s a legelső nehészségeít, a párt tá­maszai okozzák. A francia munkásság a köz­társaság életében először került abba. a hely­zetbe, hogy miniszterelnököt adjon az ország­nak, száz kormány alakult meg polgári (vagv katonai) kormányelnök vezetésével s a száz­egyedik kormány az első, melynek szociálde­mokrata vezetője van, — és most lángol fel a francia munkásság sztrájkja s állit a sztrájk olyan akadályokat a kormányzás megkezdése előtt, mint amilyeneket a munkásság legna­gyobb ellenfelei kormányzásának folytatása elé sem volt képes torlaszolni. A politika történelme azonban az esetek nagy számával igazolja, hogy nemzeti kor­mánynak a nacionalisták, a kapitalista kor­mánynak a kapitalizmus, katonai kormány­zatnak a tisztikar s a munkásság kormányá­nak a munkások szegezik szembe a legsúlyo­sabb problémákat. Mindezt a francia belpoli­tika sajátsága tünetein kivlil a tömegek fe­gyelmezetlenségével is meg lehetne magyaráz­ni. Valami törvényszerűség mégis csak van abban, hogy például a MacDonald-kormánynak nem a konzervatívok, hanem a munkáspárthoz tartozók voltak az ellenfelei, Hitler első vé­res csatáját nem a kommunistákkal és nem a katolikus párttal, hanem különítményeivel viv­ta meg. A francia munkásság legnagyobb mé­retű sztrájkja most bontakozik ki, amikor szociáldemokrata miniszterelnök és belügymi­niszter vették kezükbe az állami végrehajtó hatalmat. vElfojtott indulatok, csillapított éhségek, az öntudat mélyének celláiba bilincselt, szenvedé­lyek g a zabolátlan mohóságok kapnak vérsze­met akkor, amikor az agitációból kormány­program s az agitátorokból államférfiak lesz­nek. Ha a politikában ur lehetne a morál s arra, amire az egyén nem kötelezheti magát, nem kötelezhetné magát a politikus sem, ha a fedezetlen ígérvényei- egyforma bűncselekményt képeznének, akár magánfél. akár politikus bo­csájtja ki, ha hitelezési csalást nemcsak az az adós követné el, aki a maga teljesítőképessége felől félrevezetve a hitelezőt, indokolatlan bi­zalmat kelt maga iránt, hanem az a politikus is, aki a maga politikai teljesitőképeseége felől vezette félre a szavazókat s ezzel nyerte meg bizalmukat, akkor ezen a világon mindenfelé sokkal több volna a rend é? sokkal kevesebb volna a khaosz. A tömegek elfojtott indulatainak kirobbaná­sáért nem lehet csak a tömegeket felelőssé ten­ni, a politikai iskolázatlanságért nemcsak az iskolakeriilők a felelősek, hanem a politika ta­nítómesterei is. A tömegek számára még min­dig több mentséget lehet találni, mint ameny­nvit vezetői a maguk mentségére felhozhatnak. _ Végtére is azok. akik talán egy életet töltöt­*tek el politikai pártjuk szolgálatában s vállal­ták egy életen keresztül az alulmaradás sze­génységét, szégyenét és kitaszítottságát, akik meggyőződésükért s elvi harcuk végső sikeréért kirekesztették ma^-ukat az uralom feletti osz­tozkodás materiális és immateriális előnyei­ből, azok, amikor hosszú nélkülözések és se­beket osztogató harcok végigküzdése után vég­Vasárnap, 1936 junius 7. Ara 16 fillér XII- évfolyam, 137. sz. re — ugy érzik, — leülhetnek a hatalom meg­terített asztala mellé, nem csoda, ha a politi­kai etikett szabályait magukra nézve kötele­zőeknek nem tartják, ha kézzel kapnak a tálba «s nem várják be, amig a hatalom pincérei kö­rülhordozzák az asztal körül azokat a falato­kat, amelyekkel mindig kevesebben tudnak jól­lakni, mint ahányan az asztal körül leteleped­tek. Amikor a hatalmat azok veszik kezükbe, akikkel tegnap még egy sorban állottak, jog­gal érzik ugy a kiéhezettek és félretaszítottak, hogy most már végre ők is átallhatnak a na­pos oldalra s eltaszíthatnak onnan mindenkit, aki nem harcolt velük együtt, vagy éppen a velük szembenállott frontnak volt katonája. Az első keresztények a katakombák mélyé­ben arról álmodtak, hogy a. világ megváltója még az ő földi életükben vissza fog jönni, az idők teljessége elérkezik még az ő életükben s elégtételt ad nekik az üldöztetés minden kín­jáért, és gyalázatáért. A politika hitének köve­tői is azt hiszik, hogy a pártjuk programja még az ő életükben valósággá válik s az a jobb világ, becsületesebb közszellem, igazságo­sabb osztozkodás, a kenyérnek és munkának bősége, amit hirdettek s amit Ígértek azoknak. Paris, junius 6. Szombatra lényegesen eny­hült a sztrájkmozgalom Franciaországban, most már bizakodó a hangulat. A lapok is megjelentek, a vezető tényezők a sztrájk közeli végét és a tárgyalások gyors befejezését jósol­ják. A szakszervezeti tanács nyilatkozatában megnyugtatja a közönséget. Kijelentette, hogy a szakszervezeti tanács mindent elkövet, hogy az élelmiszerszállításban és a benzinellátásban beállott zavarok minél hamarabb eltűnjenek. Szombaton délben a Citroen-gyár 22 ezer munkása és mintegy 200 ezer bányász és gyári munkás kezdett sztrájkot. A nagy mozik egy része bezárt, a legtöbb filmgyárban is szüne­Páris, junius 6. A francia képviselőház ülés­tenne zsúfolásig meglelt, amikor León Blum miniszterelnök a kormány tagjaival megjelent: az ülésteremben. A baloldali jwirtok nagy tetszés­nyilvánítással és éljenzésseT^rogadták Leon Blu-1 mot és a kormány tagjait. .Még hangosabb lett. a tetszésnyilvánítás, amikor a Blum-kormány ál­lam»itkárnői is elfoglalták lieljvükiejj. A kormány­nyilatkozatot a baloldal többi/ben éJjenzéssel sza­kította félbe. A jobboldal megelégedett néhány] közbeszólással. Az :cg\ik kjzbeszólásra a bal­tLOFIZCT£Si Havonta helyben vidéken é> Budapesten 3.W, kUliöldün Ö.4U penqő. - Egye. sz*m «f® „í.®1*"* nap ÍO, vasár- «* Ünnepnap >*» ml- Mlr_ deMsek »elvétele larlla sxorlnt. Megje. enlk hetíö Kivételivel nBpo ito reggel, akik hűségesen helytállottak a nehéz időkben a párt mellett, még az ő életükben rájuk fog mosolyogni. Amikor azután a politika harcá­ból győztesen kerülnek ki, amikor a politikai ellenfelek megverten hagyják el a hatalom ki­épített. állásait, a lerongyolódott, kiéhezett, évtizedes sanyargatásokkal megkínzott tömeg el sem hiszi, hogy neki tovább is csak várni kell, hogy győzelmes pártjának programja má ról holnapra nem valósulhat meg s a hatalom megszerzésének előnyeit, nem tudja a szögről éretten leakasztani, vagv készen kihúzni a fiókból. A világot hat nap alatt csak azért lehetett megteremteni, mert ember nem volt a földön. A Mindenható bolcsesége előre látta, hogy a? embert, legutoljára kell megteremtenie, ha nem akarja, hogy nagy munkájában megzavar­ják. Ha az Úristen az első napon teremtette volna, meg az embert, akkor hat nap alatt nem is lett volna kész a teremtés munkájával. A józan gondolkodás hogyan is gondolhatja ak­kor el, hogy elég egy-két embernek leülni a miniszteri székbe s nyomban szebb leez az élet, fehérebb lesz a kenyér ée több leea a világ bé­kéje. tel a munka. Ezzel szemben 107 részleges sztrá jk szombaton megszűnt, a munkások visz­szatértek munkahelyeikre, mert kívánságukat teljesítették. A munkaügyi miniszter szombaton estére békéltető javaslatot dolgozott ki, amelyben a bérek emeléséről a R órás munkanap bevezetéséről, a szakszerveze­tek elismeréséről és a bérek emelésének visz­szaható hatályának elrendeléséről van szó. A javaslatot a munkások képviselői elé fogják terjeszteni. oldaliak ezt kiáltották: — A legyőzöttek maradjanak csendben! A kormánynyilatkozat a következőket tartal­mazta: — A nép kiiiyüvánito'ta, hogy rendülellenül kék* megvédeni a de­mokrácia szabadságát a jogtalan erőszak és a ráb?síélés minden ki sérleteivel szemben és kimutatta azt a békevágyát, A francia kamara szombaton este izgalmas ülés után 384 szöval 210 ellen bizalmat szavazott Leon Blum kormányának Kormánynyilatkozat a népfront programjáról és javaslatairól Megindullak a békéllelő tárgyalások a sztrájk­mozgalom befejezésére 4 kormánynyilatkozat a kamarában

Next

/
Oldalképek
Tartalom