Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-27 / 153. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1<V5fv timius 27. 2 mert minden előfizetőjének életét biztoslffa a DÉLMAGYARORSZÁG BizÉosiiási díj havi 25 fillér. Az orvosi -vizsgálat dlJAl a kiadóhivatal viseli. VÁNDORKÖLTÖ. ÉS ESERNYÖCSINALÓ . Vézna, alacsony emberke. Nem fiatal már, a haja erősen őszül Homlokán mély ráncok, a keze reszkető®. Rmhája szánalmasan kopott, cipője foszladozik és fehér a portól. Nagy ut lehet a háta mögött! Első pillantásra semmiben sem kü­lönbözik azoktól az ezrektol, akik a fal mellett lopakodnak, országutakon bandukolnak és arcuk­ról a nyomor jajszava sir anélkül, hogy meghall­gatásra találna. Szomorú kis emberke, csak a szemében van va­lami gyermekies bizakodás és — ebben különbö­zik a többitől. Itt áll a szerkesztőségi asztal előtt. Látszik rajta, hogy meg van illetődve. Bátortalan, szerény mozdulattal nyújtja ált a kezében szorongatott, BMMSfOrt papírlapot: — Forsohner Lajos vagyok, vándorköltő és toernyőeelnáló. Ver*eket hoztam leközlée végett.. Békésen lakik, felesége van M három gyerme­kid Mindössze négy elemit járt és korán megnősült. Otthon nincs munka és ezért vándorol szerte az országban. Útközben, ha kap valami javítani va­lót, megcsinálja, ha nem, — verset ir és koplal. Saeretne itt, Szegeden betársulni valahová, vagy legalább valami munkát kapni, hogy nyomorgó családján segíthessen. Monoton, szenvtelen hangon mondja el mindezt. 'A merkeeztőségtől várja minden bajának orvos, láaát, A papírlapon tucatnyi vers. Egyszerű sza­vak, ódon zsongásul rímek és az örők-saép ma­gyar ritmus. Tinódi és Gyöngyöst találkoznak egy huszadik századi országot) költő véneiben. íme a* egyik: A VANDOB Megy w országúton egy vén vándorlegény, 0 maga 8« tudja merre menjen szegény. Rfmeaen kopott, rongyos a ruhája, Ferdeaarka rossz eipője is a végét járja. • sok nélkülözés meglátható rajta, Útjától a rosSa Idő rlftsaa *ose «»Hja. Meawriről hallafeetk gyomrának kotgása, mWM ni4» rég«« volt ¿felnek lakása. Saegéoy «reg vándor, sokat áaik-tá«ik, ábol az est utoléri, ő otttn tanyázik KKcibofy nem szegyea, ha w eaitwr szegény, B*ralLom: án vagyok H a váodorfégMiy. így mondja el Forschner Lajos az ő nagy »«éwvedéseit. És jól terei, hogy elmondja, hiszen az elmondott fájdalom kisebb fájdalom, a hang­ját hallató élet már elviselhetőbb élet s a ritmus lüktetése megkönnyebbülés. Milyen megható ez a népdal-szerii kis verse is: ÖRÖK BÁNAT Édesanyám strhalmára Ráhajlik egy ffizta ága. Hfis árnyékot borit rája. Ki sem látszik a fejfája­Sok bus könnyem hullott érte, Szivemet fájdalom tépte. Könnyeimet szárítgatom, örök marad a bánatom. Nem esztétikai szemüveg mögül, csupán fájdal­mas, szemléltető kordokumentumként akarjuk be­mutatni ezt a kis embert, aki/t minden oldalró? tépáz az élet, s C gyötrött arcát ég felé fordítja és nem átkozódik. Hanem énekel. Esernyőt javít és énekel az országúton: Multam szomorít, jelenem sivár. Szinte félek a jövőmtől, Hogy még rám mi vár].,, p.—I.­f J !L — • _ fazon, méret után félnap alatt készül egyéni f uraoruna ZWKKI Honiam i u.«. Két gyermekstrand parthasználati engedélyt kapott a várostól (A Délmagyar ország munkatársától.) A vá­ros — mint ismeretes — megvásárolta a Sze­gedi Partfürd5 Részvénytársaság felszerelé­sét ée azt már fel is használta a városi strand­fürdő berendezéséhez. A vétel egyik feltétele az volt, hogy a Partfürdö Rt.-nék le kellett mondania parthasználati jogáról, amelyet an­nakidején a várossal kötött szerződés harminc esztendőre biztosított. Ebből a harminc évből még néhány esztendő lett volna hátra, a felsze­relés megvásárlásával tehát a váro6 kizáróla­gossági jogot biztosított a városi strand szá­mára. Amikor elhatározták a városi strand felépítését, a város hatósága kimondotta azt is, hogy mások részére senkinek sem ad enge­délyt a Tisza egyik partján sem partfür dó lé­tesítésére. így végre megszűntek azok a kaszt­strandok, amelyek felparcellázták a Tisza uj­szegedi partját, de felparcellázták a vároe tár­sadalmát is. Már korábban szó volt arról, hogy a városi strand által igénybevett partszakaszon tul ki fog jelölni a vároe megfelelő partrészt azok az intézmények számára, amelyek jótékony ala­pon gyermeknyaraltatással foglalkoznak. Ez foóét megtörtént- A polgármester engedélvézte a parthasználatot a St-efánia-5zövat$ég ée az Ujfzegedi &zmt Vince Egyesület siámárí. MíftdWt egyesület partrószét, a régi Partfürdő Rt térületén jélőjts ki, toég pedig a Stefánia­Szövetség 50, a Szstit Vince Egvéétüet 40 má» tárt kapott, A parthasználati engedélyről Móló polgár­mesteri határozat meglehetősen szigorú felté­teleket köt ki. Kimondja, hogy az átengedett területen a gyermekek felügyeletével megbízott fejűiteken kivül más felnátt nem fürödhet, a területet fürdőzés és tartózkodás céljából kizá­rólag gyermekek használhatják. A parthaszná­lat engedélyesei saját területükön kötelesek ugyanazokat a közbiztonsági és közegészség­ügyi rendelkezéseket végrehajtani, amelyeket a többi fürdők számára kötelezően előírnak az illetékes hatóságok. A két engedélyes egyesület köteles kiirtani a területén felburjánzó gazt is. ••MHHiMaMIMHMa Cipőcsere. ócska cipőért ujfat kap kevés ráfizetéssel. Olcsó, gyors és jó, férfi­talp 180-tól, női talp 148-tól, női sarok 20 fillér­től. CIPŐIPAR Magit-u. 9. 308 Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 38.137-193«. I. sz. Hirdetés. Útelzárás. Közhírré teszem, hogy « széged-röaakei Ut. köw ut 7500—7900 km, azaz * szentmáhálytelekí négi iskola és • Bodömba Levezető rampa között; sza­kaszát a matyéri zsilip átépítése miatt julius 6­tól szeptember hí 6-ig a forgalom é!ől aLcáw>m Ez ídö elatt a közlekedés 12: Sskolápál á kö­vezett rámpán latiérve, a szérű skertbefi és a bO­domi rámpán át történik. Szeged, 193« junius 25. Dr. Pálfv József polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom