Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-24 / 150. szám

== hogy a tani tói felernátus épületének négyzetalaku ablakny:iásai vannak, a DMKE-palota ablaknyilásai Tűzönt keskenyek. Ezt a különbséget hatásosan ellensúlyozzák a fehérszínű ablakkeretek, amelyek különben még az egyszerű, ezürke vakolat egyhangúságát is megszüntetik, különben a Hősök Kapuját keretbe foglaló épületrész, amely középső része az egész objektumnak, teljesen önálló és befejezett épületiként hat, még pedig azért, mert az épületrész két szélén hatalmas, a földszinten kezdődő és a legfelsőemelet nél végződő ablaknyílás van. Ez a titka annak Í6, hogy miért nem hatnak zavaróan a különböző formájú ablaknyllások. De nem hat zavaróan az a szimetria sem, hogy a DMKE-palota kétemeletes, a tanitói internátus oldalszárnya pedig háromemeletes, mert az (A Délmagyarország munkatársától.) Két parasztasszony került kedden a szegedi járásbíróságon dr. Ráday László járásbiró elé kuruzslással vádolva. Az egyik asszony, Kónya Illésné Szatymazon, a másik, Németh Józsefné Majsán követte el a kuruzslást, egyforma módszer szerint. A tanyalak sürün keresték fel a két asszonyt, akik szabályszerűen „megvizsgálták a pácienseket" és ha ugy látták, hogy a jelek is kedveznek a „gyógyításnak", akkor hozzáfogtak a „gyógykezeléshez". A jeleket kilenc gyertya lángjánál olvasták kl. A gyertyagyújtás után azt figyelték, hogy a kis szellő merre fújja a lángot és ebből vontak le azután különböző következtetéseket a beteg egészségi állapotára és esetleges gyógyulására vonatkozólag. Egyik legkedveltebb „gyógymódjuk" az volt, hogy a betegnek azt tanácsolták: köpjön kilencszer • zsebkendőbe, ettől azután — vagy meggyógyul, vagy nem. A honorárium mindenképen járt, vagy készpénzben, vagy pedig természetben A betegséget marskakopnnyának tulajdonították, •melyet a rontó ásott el a beteg küszöbe alatt és (A Délmagyarország munkatársától.) Január elsején — mint ismeretes — a pénzügyminiszter megváltoztatta az ingatlanforgalmi járulékilletékek behajtását. Azelőtt a városok feladata volt a járulékok behajtása, az év elején a pénzügyminiszter változtatott ezen a többévtizedes szokáson és a pénzügyigazgatóságok hatáskörébe utalta az ingatlanforgalmi járulékok behajtását. A városok ezt az intézkedési nagyon is sérelmezik, mert az állam a behajtásért külön 5 százalékos kezelési költséget is felszámit. A városok emiatt kétszeresen rosszul járnak, egyrészt fizetniük kell az ötszázalékos kezelési költséget, másrészt csak hónapok multán, késedelmesen jutnak hozzá pénzükhöz, mert az állam elszámolása hosszadalmas szokott lenni. Szeged is nélkülözi az 5 szazaiékos költséget és mir hónapok Ót« vér Az elszámolásra. Szegeden speciálisan az a helyzet, hogy az ingatlanforgalmi járulékokból ÜELMAOyAkORSZAO épületrészek tetőpárkánya egyvonalba esik, magasságuk is egyforma. Épitészeti, tervezői szempontból talán ez volt a legsúlyosabb probléma, amit Pogány Móric zseniálisan oldott meg, mert az alkalmazott megoldással a rendelkezésre álló telektömb leggazdaságosabb kihasználásának lehetőségét is biztosította. Megteremtette annak a lehetőségét, hogy annakidején, amikor sor kerül majd a tanitói internátus céljaira kisajátított, de egyelőre üresen hagyott telekrészek beépítésére Í6, azokra ugyancsak háromemeletes épületszárnyakat emelhessenek — a Boldogasszony-sugárut épitészeti harmóniájának megbontása nélkül. Kétségtelen, hogy ezeknek a kész terveknek az ismeretében senki sem kifogásolhatta volna a DMKE-palota régi homlokzatának átalakítását. amint az illető átlépte a küszöböt, sorra megkapta a legveszedelmesebb betegségeket is. A macskakoponya rendszerint le volt láncolva és a leláncolt macskakoponyákat a varázsló asszonyok nagy hókusz-pókuszok közepette távolították el, természetesen jó pénzért... A keddi tárgyaláson az asszonyok elismerték bűnösségüket és azzal védekeztek, hogy kellett a pénz, azért szánták rá magukat a mesterségre, amelyhez különben ugy érezték, hogy értenek. Az egyik tanú elmondotta, hogy amikor felesége súlyos beteg lett, felkereste a javasasszonyt, aki meggyújtotta a kilenc gyertyát, majd sokáig elbámulta" a lángját, aztán kijelentette, hogy nem vállalja a gyógyítást, mert a gyertya lángjából a Bt olvassa ki, hogy az asszonyt nem lehet megmenteni. Ugy is volt, másnap az asszony meghalt . A biróság mind a két asszonyt bűnösnek mondotta ki és fejenkint 100 pengő pénzbüntetésre ítélte őket, amely összeg helyébe fogház lép. ha nem tudják lefizetni, évente 150.000 pengő bevétele volt a városnak. Az ingatlanforgalom nagymérvű csökkenésére mutat, hogy a városnak ezen a cimen előirányzott bevétele évről-évre jelentékenyen esik vissza. 1932-ben még ingatlan vagyonátruházásból 249.000 pengő folyt be a városi főpénztárba. 1933-ban ezen a cimen már csak 120 ezer pengő volt a bevétel, tehát egy év alatt a felére csökkent. 1934-ben 115.000 pengő ingatlanforgalmi járulék-illetéket fizettek be, 1935ben valamivel javult a helyzet, 145.000 pengőt vett be ezen cimen a város, erre az évre 150.000 pengő ingatlanforgalmi illetéket irányoztak elő. Ebből az összegből a pénzügyminiszter rendelete folytán ac átírási dijak kezeléséért 7500 pengőt köteles a város a királyi adóhivatalnak kifizetni. Ezenkívül pedig várnia kell a befolyt járulékok elszámolására is. A városok erősen sérelmezik az meatlanfor»••öy». junius ¿1. galmi illetékek uj kezelési módját és most közös akciót indítottak, hogy a pénzügyminiszter s régi állapotot állítsa vissza. A Városok Szövetsége a napokban felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez és azt kéri, hogy törölje el a kezelési költséget az állam által behajtott ingatlanátruházási illetékek után, vagy pedig engedje meg, hogy a városok hasonlóképpen kezelési költséget számithassanak fel általuk az állam részére behajtott illetékek után. Az állami adók nagyrészének behajtását ugyanis a városok végzik és a felnövekedett hátralékok behajtása érdekében sokszor rendkivüli munkaerőket kell alkalmazni. Kártyázás után fefbeverték a partnerek (A Bélmagyarország munkatársától.) Az al mult éjszaka beszállították a mentők a közkórházba Antal Antal 28 esztendős sándorfalvai állásnélküli mészárossegédet, akit ká.lyapartnerei kártyázás közben fejbevertek. Antal ismerőseível a Kossuth-ucca 4. szám alatti házban kártyázott és eközben tőrtént, hogy partnereivel szóváltásba elegyedett. A partnerek sem voltak restek, megtámadták a mészárossegédet, akit alaposan elvertek. A kórházban több zúzott sebet találtak Antal Antal fején és egy hatalmas nyilt sebet is, amely tizenkét centiméternyi hosszúságban húzódott végig Antal fejtetőjén. A kórházban a sebet bevarrták, az esetről jelentést tettek a rendőrségen, amely megindította a nyomozást a kártyapartnerek ellen. ———i flz orvos és a kereskedik harca a visszautasított bor körül (A Délmagyar ország munkatársától.) A szegedi járásbíróság kedden vonta felelősségre Kroó Imre szegedi borkereskedőt hatóság előtti rágalmazás vétsége cimén. Kroó ellen dr. Füzesi-Freller Miklós orvos tett feljelentést egy borüzletből kifolyólag. Az iratok szerint a borkereskedő és az orvos borüzletekre társultak, még pedig olyan módon, hogy dr. Füzesi-Freller adja a szükséges pénzt. Kroó pedig a szaktudást. El is mentek bevásárolni és több nagyobb tétel bort kötöttek le 10—15 pengős előlegekkel. Közben lement a bor ára és dr. Füzesi-Freller nem akarta átvenni a borokat. Kroó később feljelentést tett társa ellen az ügyészségen, de az ügyészség megszüntette az eljárást az orvos ellen, mert nem látott bűncselekményt fennforogni, csupán azt találta, hogy spekulációról volt szó. Ezt követte azután az orvos feljelentése Kroó ellen hatóság előtti rágalmazás miatt. A tárgyaláson Kroó arra a kérdésre, hogy mi a foglalkozása, azt felelte, hogy „költő és iró, de miután Magyarországon ebből a mesterségből nrm lehet megélni, kénytelen bonkereskedóssel foglalkozni". A vádra vonatkozólag tagadta bűnösségét, iratokat csatolt be, amelyekkel azt bizonyította, hogy az orvos aktive is résztvett az üzletek lebonyolításában. Dr. Szász Dezső ügyészi meghizott ezekután elejtette a vádat, mert nem látott a bűncselekményben gondatlanságot fennforogni. Az ügyészi megbizott a vádelejtést azzal indokolta, hogy az ügy sértettjei tulajdonképen azok a tudatlan ga,.dák voltak, akik a spekuláció révén veszteséget, szenvedtek, mert hittek abban, hogy borukat átveszik és igy tartogatták, végül ig a bor ára lement és ekkor kénytelenek voltak veszteségsel túladni borukon. Képkeretezést irrb"ao Tarnat ÍWeibel) Béla. mmm K. ucca 1Q. Férfi divatkilapok, nyakkendők, esernyők # nagy választékban legolcsóbban Pollik Testvéreknél S Macskakoponya kilenc gyertya lángjában . . . Három év alatt százezer pengővel csökkent a város ingatlanforgalmi Illeték bevétele Közös akciói indiloilak a városok, hogy továbbra is szedhessék az ingatlanforgalmi járulékokat