Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-23 / 149. szám

D £ L M A G y A R O R S Z A O 1936 junius 25: pengőt fordítottunk a választásra. Ezzel szem­ben a valóság az. hogy egyetlen fillér sem ál­lott rendelkezésűnkre a választások céljaira, még kocsink sem volt. Tudtuk, hogy a válasz­(A Dé'm gy ír ország munkatársától.) A több mint iegy hét óta tartó meleg nyári időjárás tel­jesen beérlelte a kalászosokat. A szegedi határ­ban Alsó- és Felső tanyán és a városkörüli fe­keteföldeken hétfőn hozzáfogtak az aratáshoz. Szórványosan már a mult héten levágták az őszi árpát, keresztek láthatóik szerte a környéken. Ál­talánosságban 20 —22 k:resztet adott az árpa, úgyhogy kiadó , közepe; tenaésben bizakodnak a szegedi gazdák. Ha az időjárás to ábbra is ilyen marad, akkor a héten már mindenfelé aratnak Szeged környékén és a buza aratásihoz is hozzá­foghatnak. így az idei aratás egy héttel előbb veheti kezdetét, mint más években, inert Péter­Pálra már a ka!á*zo ok nagyrészét keresztbe rak­jik. A környéken a gabonafélék áll a Iában szépen fejlettek. Érdekes jelenség, hogy a tavaszi árpa az idén úgyszólván egyszerre érik be az őszi ár­pával, sőt sok helyen a korai vetésű tavaszi árpák aratása meg fogja előzni az őszi árpáét is. Az őszi árpák ugyanis a kedvezőtlen időjárás miatt későn keltek ki, elkésve erősödtek meg és csak az utóbbi meleg napok sietették a beérését. A ta­vaszi árpának viszont kedvezett a tavaszi időjá­rás, ezért fejlődésében utolérte az őszi árpát. A gazdák szerint kiadós lesz az idén a bnza­(A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi ügyvédi kamara vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését nagy érdeklődés mellett. Most alkalmazták először a törvénynek azt a rendelke­zését, amely szerint aktiv és passzív választói joga és a közgyűlésen való részvételi joga csak an­nak van, ald a törvényben előirt tagdíj- és nyug­dijrészletfizetési kötelezettségét pontosan teljesí­tette. Jellemző az ügyvédi kar súlyos anyagi hely­zetére, hogy a szegedi ügyvédi kamara 500 be­jegyzett tagja közül csak 176-nak maradt meg az alkotmányos joga. A közgyűlésen a 76 részvételre jogosult sze­i tag közül hatvannál többen jelentek meg. Széli Gyula elnök megnyitó beszédében fog­lalkozott az ügyvédség folyton rosszabbodó gaz­dasági helyzetével és kiemelte, hogy az ügyvédi kar ennek ellenére is megőrizte teljes erkölcsi in­tegritását. Részletesen foglalkozott a tervbe vett ügyvédi rendtartási javaslattal, amelyet ügyvéd­ellenes és autonomiaellrnes rendelkezései miatt az ügyvédi kar egyértelműen visszautasított. Au­rák a reményének adott kifejezést, hogy a javas­lat az ügyvédi kart kielégítő formában mielőbb törvényerőre emelkedjék. Dr. Hajnal István titkár előterjesztette a ka­marának az igazságügyminiszterhez intézendő évi jelentését, amely az ügyvédi karnak régi és állan­dóan fennálló kérelmeit és sérelmeit tartalmazza, kéri a jegyzői magánmunkálatok megszüntetését, az okirati kényszert, az illetékeknek az ügyvédék­ről való elhárítását, a zugirászat megszüntetésiét. Dr. Vinkter Elemér pénztáros terjesztette elő ezután az 1935- évi zárszámadást, amelynek kap­rsindr. Bertényi Iván kifogásolta a zárszámadás •»•Jt«; {¿i*>Ut TrwlíiWmvn/ta. hoarv a zár­tás megnyeréséhez nem kocsiparkra és a trük­kök sokaságára, hanem a választók meggyőző­désére van szükség, ez a meggyőződés segített bennünket a győzelemhez. termés, de a minősége kívánni vaTót hagy maga után. A buza minőségre, fajsiulyra a szakértők szerint alatta marad az elmúlt évek buráinak. Sokat javított a búzák minőségén az egy hét óta tartó meleg. A zab is szépen kalászosodik Szeged határá­ban. Az idén fel tű nő sok zabot termőinek a kör­nyéken, aminők az oka a tavalyi nagy takarmány hiányra vezethető vissza. A mezőgazdasági helyzetről különben vitéz Kiss Gyula gazdasági felügyelő, C?ongrádmegye gazdasági felügyelőségének vezetője a következő­ket mondotta: — A junius elejei bőségas esőzések előnyeik mellett hátrányos körülményeket is vontak ma­guk után. így egyes határrészeken a tu v. orsan és buján fejlődő kalászo-ok megdölését, valamint különböző rovarkárlételek elszaporodását. I lelvén­kint futrinka kártétel, máshol a liszt-légy és szár­gombásodás, néhol pedig gabona-szipoly kárte­véseit állapuoltuk meg. Ezek azonban szerencsére szórványos jelenségek és általánosságban Csong­rád vármegyében a terméskilátás jó, a gabona­termés jó közepesnek ígérkezik. — A gyümölcstermés kilátásai is megfeVlnek a várakozásoknak. Barack-, szilva- és almatermés rekordmennyiségben remélhető. számadást a kifogásolt tételek helyesbítése végett adják vissza a választmánynak. Többek hozzá­szólása után a közgyűlés dr. Széli Gyula elnöknek azt a javaslatát fogadta el, hogy a zárszámadást a kifogásolt tételek fentartásával elfogadják, a kifogásolt tételekről a választmány később összee­hivandó közgyűlésen tesz jelentést. Az 1936. évi költségvetés előterjesztése után dr. Szivessy Lehel kifogásolta, hogy az ügyvéd­ség jelenlegi súlyos helyzetében a kamarai ügy­véd-tisztviselők fizetésének mintegy 40 százalé­kos felemelését javasolja a választmány. Indítvá­nyozta, hogy a fizetéseket továbbra is az eddigi összegekben állapítsák meg. Többek hozzászólása után a közgyűlés nagy többséggel dr. Szivessy Lehel indítványát fogadta el. Dr. Hajnal István titkár megemlékezett ez­után az ügyvédi kar elhalt tagjairól, majd fel­sorolta azoknak az ügyvédeknek a névsorát, akik 40, 35, 30, illetve 25 év óta tagjai az ügyvédi kamarának. Ezek közül dr. Dobay Gyula 40 éve, dr. Barta Dezső és dr. Pistor Egon 35 éve, dr. Hajdú Béla, dr. Vinkler Elemér 25 éve tag­ja a ¡kamarának. A k "izgyűlés lelkesen üdvözölte a jubiláris ügyvédeket és jegyzőkönyvileg mon­dott. nekik köszönetet közhasznú működési! kért. Az ügyvédi tagdij elleni fellebbezések elbí­rálása u!ín dr. Gróf Györgynek iz az indítványa került tárgyalásra, hojy a kamara ügyvéd-tiszt­viselői nobile offieiumként díjtalanul viseljék tisztségüket és hogy a kamarai tagdij akit a je­lenlegi progr" °-\v kivetés helyett mindenkire ígymnlő ősszegbe állapítják mag. A kőzgyűlé* az indítványt, mint időszerűt'-^t, egyhangúiig eultasitott:. Ezzel a kissé viharosan indult köz­ívülás az elnöknek mondott köszönettel véset ért. llniSaházy Kasnya Béla ütiye a szegedi törvényszék előtt U;ra idézik, mert a képviselő hétfőn nem jeleni meg a bíróság előli (A Délmagyarorszzág munkatársától.) A sze­gedi törvénvszék Vaday-fanicsa hétfőre tűzte ki Andaházy Kasnya Béla országgyűlési képviselő büntetőügyének főtárgyialását. Ez az ügy még 1934-ben kelt, amikor Andaházy dr. Ulain Fe­renc utján a szegedi űgyészsSwi íeljelentést tett zsarolás rimén dr. Szertár Ferenc János és dr. vitéz Bonczos Miklós szentesi lakosok ellen. Fel­jelentésében az! a:!'a elő, hogy 25.000 pengő ér­tékű váltó erejéig akarták megzsarolni azzal a fenyegetésssel, horvha nem írja alá a váltót, nem lesz képviselő a mindszenti kerü'ethen. Az ügy­ben az eljárást megszüntették, mire Szeder és Bonczos hamis vád rimán tett feljelentést a '. 'p­viselő ellen. A szegedi törvényszék ötizben tűzött kl m.ir főtárgyalást az ügyben, de a főtárgvalást még nem lehetett megtartani. Elmaradt a hétfői tár­gyalás is. Az értesitőlap szerint Andaházy Kasnya kétheti üdülésre elutazott és igy az idézést nem tudták kézbesíteni neki. Dr. Goltner Dénes ügyész indítványozta a kép­viselő elővezetését. A bíróság tanácskozásra vonult vi sza, majd ugv ha'á-o^o't, hos-v nem ad helyt az ügyész kére'mének, hanem újra Mé/i a kép­• 1 " 1 vye ot Gyermekölés miatt letartóztatták — az anyóst Tanyai háromszög (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi rendőrség napok óta nem mindennapi gyer­mekölési ügyben folytat nyomozást. A nyomozás eddigi adatai szerint a gyermekgyilkosság a kö­vetkezőképen történt. A gyanúsított özvegyasszony, aki már jóval felette van a negyven esztendőnek, a mull esz­tendőben adta férjhez leányát egv tanyai legény­hez. A fiatalok az anyóssal laktak együtt, segi­tettek dolgozni a szép gazdaságban és ugy volt, hogy mindent ők örökölnek az anyós után. Ez az ideális állapot azonban nem tartott sokáig. Az anyós megirigyelte a fiatalok boldogságát, ál­landóan epés megjegyzéseket tett és szemmellát­hatólag vonzódott vejéhez. Ennek a vonzalmának nemegyszer kifejezést is adott, ami miatt anva és leánya között gyakori volt e heves jelenet. Egy alkalommal azután — ez meg a mult esz­tendőben történt — az anyós meglepő javaslat­tal állott a fiatalok elé. Elmondott.», hogy egy­általában nem érzi még macát öregnek ós éppen ezért férjhez szeretne menni. Ezesetbien a fia­talok természetesen nem lakhatnak tovább nála és a vagyon sorsa is bizonytalan lesz. Azonban — folytatta — lehetne a dolgon segíteni, még pedig ugy, hogyha jó barátságban volnának. A fiatalok összeültek, hogy megb : k a dolgot és ezen a megbeszélésen győzött a pénz. Miután igy minden szépen elrendeződött, az anyós letelt arról a szándékáról, hogy valami idegen férfit hozzon a házhoz. Idillikus boldog­ságban éltek ezután hármasban, míg "em régiben baj történt. Az történt ugyanis, hogy az anyós áldott állapotba került. Megrettenve igyekezett mindenképen segíteni a dolgon, de i^n sikerült. Viszont nem akart életet adni a g\ rrme!cu*k, mert ebből különböző bonyodalmak származhat­tak. volna. A dólog vége mégis az lett, hogy a gyermek megszületett. Az anyá kOí rongyot gyömöszölt a szájába, amiíöl a gyer-k nugful­ladt. A kis holttestet ezután elásta a tanyaudvkr­ban, ahol a rtyomozá t végző detek'i^ék ülteg is találták. Az anyóst letartóztatták é- átadták az ügyészségnek. A SZEGEDI HATARBA^ MEGKEZDTEK AZ ARATAST REKORfTERMES LESZ BARACKBAN 500 flgped KM csak 176 vehetett részt az Qguvédl kamara vasárnapi K0zgQOies£n Az ügyvédség sérelmei és súlyos helyzete — A zárszámadást újból tárgyalja a választmány

Next

/
Oldalképek
Tartalom