Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-23 / 149. szám

DELM AGYAKORSZAG Kpdd fllllinc 91 ^ÖFIZETEs, H«vo».« helyto«» 3.2« K«lc.BnÍBnyyíto "CUU» |UDIUS ¿3. vidéken «* Bud.pe.ten 3.W. kUU«ldön Ar~to zs ¿r^r. ^s^sssus sírsz 13_o«. _ TA^roti detések <eiTe:ele terli» »erlnt. Meole Iskola után A Te Deum dallama száll fel a diákszi­vekből, az iskol ikamik sorra csendesen be­záródnak, a hűvös folyosókon és az olajszagú tantermekben elhever a csend. A diákság vi­dáman szerteszéled, kezükben a vakáció út­levelével: a bizonyítvánnyal. Bennünket, fel­nőtteket valami különös, halkan fájó, szelid amlékezés fog el. A magunk diáksága, a mi fiatal, elröppenő éveink jutnak eszünkbe. Visszaérezzük sorsunkba ezekben a boldog napokban a padok tintával keveredett festék­szagát, a bogárg nijtések szeszillatát, ujjaink­ban ott érezzük u herbárium itatósiveinek ér­dességét, történeti évszámok, grammatikai í/.abályok, algebrai képletek cikkáznak ét agyunkon. Egy-két könyvlapra is kezdünk visszaemlékezni, amelyeken Nagy Frigyes­nek Lysoform-fejet ragasztottunk a reklám­céduláról ... Nagy Katalin cárnőnek meg ha­talmas szakállt rajzoltunk ... Itt szállnak, ját­szadoznak előttünk a tovaszállt diákévek gondtalan gondjaikkal, gyermeki és tiszta örömeikkel, a konferenciáktól való szoron­gásokkal és az évvégek ujjongásaival. Milyen felhőtlenek tiszták és boldogok voltak a kez­dődő vakáció ünnepnapjai a maguk tízórás alvásaival, csaSangolásra szárit délelőttjeik­kel, végigcsónakázott délutánjaikkal. Életünk könnyű kis homokfutója teherte­lenül futott a napok utjain. Kimentünk a tü­csökzenés határba és lehasalva a fűbe, olvas­tuk Vernét és Jókait. Akkor még nem ismer­tük a táirszekerek keserű sorsát, a társzekere­két, amelyeken a gondok örök kőkockáit kell cipelnünk. Az öreg iskolakapuk csendet őr­zőn hallgatnak és különös, szivünkre szálló meséket mondanak a hallgatódzó léleknek ... Elmúlt egy tanév. Sok boldog és szomorú napjaival záródik be, hogy helyet adjon a fia­tal munka után annyira kivánt nagy szünidő­nek. Vájjon meghozza-e a sok kicsiny s nagy diák álmát, vágyát? Vagy csak igéret marad most is a boldog vakáció? Lassan elnéptele­nednek az eddig oly hangos osztályok, hogy helyet adjanak a csendnek és a nyári nyuga­lomnak. Mi lesz ezután? Kiröpülnek a diákok, akik most akarnak majd fellépni a nyüzsgő élet porondjára, hogy megkeressék azt a heíyet, ahol tudásukkal és munkájukkal megszerezzék a mindennapi fa­latot és sokan megint csak a cipőjüket lekoptatva járják majd az élet írtjait. Ezeknek az iskolaév befejezése csak az élet küzdelmét hozza meg. A hálaadó ének hangjaiba bele­vegyül a kérő ajakok imája, hogy könyörü­letre bírja az eget, amelyet fekete felhők ta­karnak el a hivő és kérő emberiség elől. Oszoljanak el a felhők és a szív meleg nap­sugara lágyitsa meg a hatalmasok szivét, a szeretet aranyfátyola vonja be azokat, hogy a dolgozni tudó és dolgozni akaró fiatalság bizakodó és hivő lélekkel mondhasson igazi Te Deumot. Életet, boldog, munkás életet kér a dolgozni vágyó fiatalság. Az iskola dalla­ma még felhangzik a lassan bezáruló csön­des kajjuk mögött és az édes-könnyes diák­emlékek után — életet kér az iskolák távozó és hivó fiatal serege. Mire tanított az iskola <;s mit hoz majd az élet... A békés revízió kérdéséről tárgyalnak a Dardanella-értekezleten A íörök javaslat teljes szabadságot nyújt a kereskedelmi hajózásnak, de a tengerszorosokból eltiltja a tengeralattjárókat és a repülőgépeket Montreux, junius 22. A tengerszorosok ügyé­ben összehívott értekezlet hétfőn délután nyil­vános ülésén megkezdte tanácskozásait. ' Az ülést Motta svájci kiküldött nyitotta meg. Megnyitó beszédében kijelentette, hogy a tö­rök kormány őszinte lépése példát mutat egy ilyen komoly diplomáciai kérdés elintézésénél, mert az előirt formák betartásával terjesztette elő javaslatát egy szerződés módosítására. Ezután R ü s d i Arras török külügyminisz­ter emelkedett szólásra. — A török kormány felségjogainak helyre­állítására irányuló egyezménytervezetünkkel az volt a célunk— mondotta —, hogy nemzet­közi együttműködést létesítsünk a tengerszo­rosok ügvében, amely egyezménytervezetben .i kereskedelmi hajózásnak a legteljesebb sza­badságot szándékozunk nyújtani. Az 1923-ban létrejött szerződés alapján olyan helyzetbe ke­lültünk, hogy országunk védelmét kissé el is hanyagoltuk, mert olyan háború esetén is, amelyben Törökország szintén résztvenne, a szerződés rendelkezései szerint tengerszorosa­inkon szabad áthajózást biztosi thattunk a semleges kereskedelmi gőzösöknek. A török külügyminiszter után Titulescu szólalt fel. — Azt lehetne mondani — fejtegette —, hogy a török eliárás veszélyes példaadás lehetne, de kiemelte, hogv itt nem területi kérdésről van szó, ezenkivül a szerződés revízióját nem Tö­rökország kezdte, hanem a különféle jóvátételi értekezletek. Párisból jelentik: A Paris Soir ugy véli, hogy a török kormánynak a Dardanellák kér­désének szabályozására irányuló törekvése revíziós precedenst alkot, amelynek nyugtala­nító következményei lehetnek. A Journal a montreuxi értekezletet szintén a békés revízió kérdésére való tekintettel itéli meg. II török javaslat Montreaux, junius 22. Az egyezmény, ame­lyet a török kormány terjesztett elő, öt sza­kaszból áll. Az 1. szakasz szerint a törők kormány sza­bad áthajózási engedélyt nyújt minden keres­kedelmi hajónak a tengerszoroson, azzal a fel­tétellel, ha ezeknek az adatait a török hatóság­gal közlik. A 2. szakasz szerint hadihajók — tenger­alattjárók kivételével — békeidőben nappal szabadon áthajózhatnak, de csak akkor, ha az áthaladás előtt a török kormányt diplomáciai uton erről értesitik. A 3. szakasz szerint katonai és polgári légi­jármüvek nem repülhetnek át a tengerszoro­son. A 4. szakasz szerint ezen egyezmény rendel­kezéseit nem lehet kibővíteni, vagy ugv ma­gyarázni, hogy Törökország felségjogait » tengerszoroson megsértenék. Az 5. szakasz sze­rint az egyezményt mielőbb ratifikálni kell. Revíziós interpelláció az alsóházban Baldwin nyilatkozata — Sa jnálom, hogy az ügyek mai állásánál fogva nem nyújthatok reményt arra, hogy időt lehetne fordítani az emiitett javaslat tár­gyalására. Mabane képviselő igy folytatta: Tekintet­tel arra, hogv az európai nyugtalanság főoka a békeszerződésekben rejlik, nem szándéko­zik-e a kormány megragadni a legelső pilla­natot. hogy az ügyet a Népszövetség elé vigye? Baldw in miniszterelnök: A legnagyobb fontosságot tulajdonítjuk ennek az ügynek, de meggyőződésem szerint a fennálló állapotokat csak tárgyalások utján lehet módostani. London, junius 22. Az alsóházban Ma bá­rt e képviselő interpellációt intézett a minisz­terelnökhöz, amelyben ezt kérdezte: — Hajlandó-e a szerződések felülvizsgálása ügyében általa és más képviselők által beje­lentett javaslat tárgyalására és ha nem, mi­lyen eljárást tervez a kormány a háború utáni szerződések felülvizsgálására, hogy orvosolni lehessen a sérelmeket és el lehessen hárítani az együttes biztonsági rendszer megvalósításának főbb akadálvait. B a 1 d w i n miniszterelnök a következőkben válaszolt: d lágymányosi hídépítésnél a Dunába zuhant egy mozdony Budapest, junius 22. Megdöbbentő szerencsét* lenség történt hétfőn délután a lágymányosi hid építkezésének közelében Budán: egy mozdony a mögéje kapcsolt csomagkocsival együtt bezuhant a lágymányosi Dunaágba. A mozdonyon és a cso­magkocsin tartózkodóik idejekoráin észrevették, l'Otrv mi történik kiugrottak, úgyhogy sebesülés neur történt. A 326 416. számú Máv. mozdony egy csomag­kocsival, egy csukott teherkocsival és négy nyi­tott teherkocsival indult el erősen megrakodva az építkezéshez. A szerelvényt toló mozdony lassan haladt a homokra épitett sinháló z/atan. Egyszerre KozáJi Antal fütő észrevette, hogy a homok hir­telen megcsúszik és a homokra épitett sinhálózat a viz felé fordul. A szerehónyen • rtózkodók ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom