Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)
1936-06-21 / 148. szám
DELMACiyAH ORSZÁG 1936 június 21. Bemutatja a polgármester a kiegyülésnek azoknak a városi lakásoknak a jegyzékét, amelyekért vagy egyáltalán nem kap bért a város, vagy pedig a lakók természetbeni szolgáltatásokkal adódnak. A kimutatás szerint a városnak nyolc festőművész lakója van. akik festményekkel egyenlítik ki lakbérszámlájukat. Ennek a nyolc lakásnak, amelyből négy a mütoremlaká4 5690 pengő a bérértéke.' Felmerült az a gondolat, hogy a jövőben a város C6ak a műteremlakásokat adja ilyen módon bérbe, azokat a festőművészeket, akik nem műteremlakásban laknak, fokozatosan kiköltözteti. Ez a szándék a::ónban módosult és a kisgyűlés elé most olyan polgármesteri javaslat kerül, Iiogy a kisgyűlés vessen véget az ilyen festőlakások szaporításának. Mondja ki, hogy a jövőben senki sem kaphat ilyen Ingyen lakást a várostól. A kimutatás ezerint eok olyan lakás is van a városi bérházakban, amelyekért egyetlen fillér bért sem fizetnek. Ingyen lakást kap a csecsemőgondozó, az államépitészeti hivatal, a katolikus leányegylet és a görögkeleti magyar egyház. Ezeknek a lakásoknak a bér'rtéke 10.900 pengő, a város tehát több, mint tizenhatezer pengő bérértékü lakásért nem kap készpénzjövedelmet. A polgármester olyan határozatot kér a kisgyüléstől, amely lehetőséget nvujt majd az ingyen lakások rendszerének fokozatos megszüntetésére. Foglalkozik a kisgyűlés a városi strand, illetve a Partfürdő Részvénytársaság ' felszerelésének megvásárlására vonatkozó ajánlatával is. Az ajánlatot a város hatósága tulajdonképen már elfogadta, a felszerelést megvásárolta, sőt a városi strand berendezésinél fel is használta, a kisgyűlés tehát csak szankcionálni fogja a végrehajtott üzletet. A kisgyűlés napirendjének hetvenedik pontja a muzeumigazgató-választás. A Nemzeti Muzeum tanácsa a pályázói közül első helyen, mint ismeretes, dr. Banner Jánost, a második helyen dr. Csallány Dezsőt jelölte. A kisgyűlés a két jelölt közül választja meg a szegedi kultúrpalota uj igazgatóját. Számos földbérügy, köztérhasználati kérelem és tisztviselőügv szerepel még a kisgyűlés napirendjén. A közgyűlés tárgysorozatának harmincnyolc pontja műfajok szerint igy oszlik meg: 1 polgármesteri jelentés a közigazgatás menetéről, 5 körirat, 20 kisryülési előterjesztés ós 12 önálló indítvány. A kisgyűlési előterjesztések között, elsőként szerepel egy II. osztályú adótiszti állás választás utján való betöltése, ami bizonyára a legnagyobb érdeklődést fogja kelteni, mint minden tisztviselőválasztás. A Liszt-évre való tekintettel a kisgyűlés javasolni fogja, hogy a város a Rudolf-tér déli, piaci részét Liszt Ferenc-térnek nevezze el. A közgyűlés napirendjén szerepel három tiszti orvos. dr. Wolff Ferenc, dr. Bucholtz János és dr. Wéhly Béla nyugdíjazása és még néhány tisztviselőügy. Az Indítványok során dr. Bodnár Géza a közgyűlések tartására vonatkozó ügyrend módosítását, dr. Csekey István és társai a városi etatisztikai adatgyűjtés elrendelését kéri. Tárgyalja a közgyűlés Csűrik JánoFnak azt az indítványát, amelyben az állami felíőipariskola átköltöztetését szorgalmaz»«. Dr. Gróf Árpád azt indítványozza, higy a népjóléti ügyosztályhoz beosztott állandó jellegű szellemi szükségmunkásokat minősítse át napidijasokká a közgyűlés. Napirendre kerül Moldván Lajos indítványa, amelyben turistaszálló építésére tett javaslatot. A Pusztaszeri A ipád Egyesület azt indítványozza, hogy a közgyűlés feliratilag kérje a törvényhozástól a honalapítás emléknapjának — mii'.den évben szeptember első vasárnapja — nemzeti ünneppé való nyilvánitását. Selmeczy József két indítvánnyal szerepel a napirenden. Az elsőben annak az elrendelését kéri, hogy Sziklai Jenő szinigazgató fizesse vissza vitéz Bánky Róbertnek, az Országos Kamaraezlu-iáz igazgatójának azt a béröszszeget, amelyet tőle a szinház átengedéséért kapott. Második indítványában a város különböző hivatalaihoz beosztott szellemi inségmunkások és dijtalan gyakornokok véglegesítését kivánja. A szegedi kereskedelmi és ipari kamara azt indítványozza, hogy a közgyűlés irjon fel a kormányhoz a városi rendkwüll ideiglenes házadómentességnek kiterjesztéséért. Szerepel a napirenden még több indítvány, amelyekről lapunk más helyén számolunk be. Megsemmisítették iróf Teleli i János mandátumát a közigazgatási biróság Moizes Jánost jelentette ki baracskai képviselőnek Törvénytelenségek, feg yzőköny vhamisiiások Budapest, junius 20. A nagybaracskai ismeretes petició ügyében hosszú előzmények után szombaton hirdetett Ítéletet a közigazgatási bíróság, amelyben p-i megfosztotta gróf Teleki Jánost mandátumától és az ellenzéki Moizes Jánost jelentetle ki Nagvbaracska képviselőjének. A választáson gróf Teleki, — aki Nep-programmal lépett fel —, 9 szavazattöbbséggel mondották ki győztesnek, a kisgazdapárti Mojzes Jánossal szemben. Mojzes párthívei megpeticionálták a választást és számos törvénytelenségre mutattak rá. A szombati ítélet szerint a közigazgatási bíróság a választásvédőknek azt a kérelmét, hogy Mojzes János választójogát és választhatóságát függessze fel, elutasította, ezzel szemben helyt adott a panasznak; a választást kiigazította és Moizes Jánost a nagybaracskai kerület megválasztott képviselőjének jelentette ki. A bíróság kötelezte gróf Teleki Jánost és a választásvédőket 9800 pengő költségnek 15 nap alatt való megfizetésére. Maver Márton és Feles Ferenc szavazatszedó küldöttségi el-nök választójogát 5—5, Major Sándorét 2 évre felfüggesztette. Az itélet indokolása szerint Teleki szavazataiból 44-et kellett levonni, Mojzes szavazataihoz pedig 249-et hozzá kellett adni. mert a szavazások alkalmával jegyzőkönvvhamisitások történtek. Eszerint Mojzes 104 szótöbbséggel lett Nagybaracska képviselője. Az ítélet indokolása ezután ezeket mondja: — Az egyik kerületben 17 szavazatot kell Mojzes javára írni, mert az illetők egyáltalában nem éltek szavazati jogukkal. Nyolc szavazatot azért kell átirni Mojzes javára, mert a szavazás lezárása után szavaztatták le a polgárokat. További 11 szavazatot azért kell átírni, mert jogosulatlan befolyás alatt állottak a szavazók, megtévesztés történt, sőt egy elmebeteget is beírtak. A bíróság a következő megállapítást tette: — Amikor Maver Márton a választási jegyzőkönvvet Nagybaracskára szállította, ezt a jegyzőkönyvet útközben Csátalja községben meghamisították. Hogy a hamisítást kik és kiknek az utasítására követték el. erre nézve büntetőbírósági itélet nincs. Nem vitás azonban, hogy a jegvzőkönyvet Györgypusztán Feíes Ferenc vezette egv példányban és Maver Márton szállította Nagvbaracska községbe. Ténvként állapította meg a biróság. hogy Csátalia községházán uj szavazási rovatos ivek készültek oly módon, hogy egyes választókat Moizes János híveiből kihagytak, ezeket Teleki János Tavára írták át és ezenkivfll 17 olyan választót irtak be Teleki gróf javára, akik egyáltalán nem gyakorolták választójogukat. — A hamisítások megtörténteknek bizonyultak. Mesríllanitást nvert. hogv ifjú Keim Jánost, a Moizes-párt egvik vezérét, a csendőrök letartóztatták és esrvideig törvénvellenes módon őrizetben tartották — mondja az itélet. Minden hftlssr harisnyát visel szavatolt minCsé><?, divat SChort ftérd) harisnyák kizárólag Pollák TeitvéreKnei 91 Örült, vagy gonoszlevő" 4 szegedi törvényszék hélfőn hírdeíi ki az ilélelel a kaszáskeresztesek bűnügyében Békés, junius 20. A kaszáskeresztes per szombati tárgyalásán egy tanát, Angyal Ferenc csendőrtörzsőrmestert hallgatták ki. A szegedi törvényszék az összes bizo.iy'áskiegészitósi indítványt elutasította. Dr. Mihályffy István ügyész mondotta ed ezután vádbeszódét, amelyben mcgdübibenéiónek adott kifejezést, hogy négy gonoszlelkü ember ilyen tömeget tudott megmozgatni. Ennek az volt bxn MAIraiUreden fi „TSÜ! ÓH lláZ3 én dependacoei NyilvAno» szálloda pensió é< étterem BOTFAL.VA.I (Wiokll P&l vezetésével. A tsigyfuerd > közepén, modern 43 szoba, minion szobában folyó v.z. Elsőrendű mayyRi-tranoia konyha. Napozó tarra«. Elfizékeny kíszolgáláh. Tel a« napi pensio az előszezonban 5 P., lóidényben 6 pengótói. Levélolni: Botfalvai Pál Mitratflred. Tuniték háza 260 Hosszabb gyakorlattal, alapos tudássaíTerT"' delkező lenázfató mester azonnalra felvétetik. Ajánlatok „LEN 511" jeligére, BLOCKNER J. hirdetőirodába, Budapest VI., Vilmos császár ut 33. küldendők. a célja, hogy a vezetők előnyökhöz jussanak a húsosfazék mellett. 1 A továbbiakban azt hangoztatta az ügyész,, hogy Böszörménynek nincsenek olyan* képes-« ségei, amelyekkel vezetőember lehletne. Ak' olyan dologra vállalkozik — folytatta az ügyész —4 hogy hat elemit végzett embereikből társaságot toboroz, amellyel az ország kormányzatát másf alapokra akarja helyezni, az vagy őrült, vagy gonosztevő. — Ha őrült, a bolondok házába való. Ha gonosz, ebben a percben elnyeri méltó büntetését. A propaganda a vádlottak előtt Böszörmény Zoltánt valóságos csodának dicsőitette, pedig inkább békához hasonlít, amely annyira felfuvalkodott, hogy most ennek a pernik a során fog szétpukkadni. Bányai Imre védő azt fejtegette, hogyha van vádlottja ennek a pernek, az niacs jelei*: Böszörmény Zoltán, ö a vádlott, aki ha'a'mába kerítette az embereket. A vádlottak az utolsó szó jogán kórusb&n válaszoltak. — Felmentést kérünk. Hétfőn délelőtt hirdet ítéletet a törvépjszéi.