Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-21 / 148. szám

Z Dftl. MAGYARORSZÁG !936|uniu8 21. NÖI FEHÉRCIPÖK a legújabb modellek. Nyári cipők, saruk, bocskorok« szandálok, VáSZOncipŐk óriási választékban A. B. C.-tag HA-HA Cipőáruházban Kele len ucca 12. Megengedni, hogy bárki is felhasználja a front­harcosokat és a hadirokkantakat bármilyen for­mában is arra, hogy különféle szövetségbe tö­mörülve, folyton nyugtalanságot idézzenek elő az országban. Rakovszky Tibor: Te,«ék megcsinálni a front­harcos törvényt! Kozma Miklós belügyminiszter: Az ősz folya­mán a frontharcos törvény a Ház elé kerül. Az interpelláció hangját minden ember a legkomo­lyabban kifogásolhatja, Gaál Olivér interpelláció­jában felhívta a világháború katonáit, hogy szer­vezkedésük elfojtásáért és helyzetükért felelős sze­mélyek felelősségét állapítsák meg, követeljék; vagyonuk elkobzását és elrettentő megbüntetését, (Nagy zaj a jobboldalon.) — Gaál Olivér vegye tudomásul — folytatta a belügy mi íiszler —, hogy ha valaki megsérti a törvényeket, a bíróság alkalmazza a büntető tör­vényeket, de a képviselőház jOd jaiból nem han­gozhalik el törvényként sem elkobzás, sem el­rettentő megbüntetés. Végül hangoztatta, hogy 44 hónapot töltött a froulon, vele szemben sem a frontharcos gon­dolatot, sem a hadirokkanlak érdekeinek meg­védésére nincs szükség. Gaál Olivér szerint, ha a kormány nem teljesiti a jogos követeléseiket, ak­kor a magyar katona nem fog ugy verekedni a jövőben, mint a múltban. Tiltakozott az ilyen beállítás ellen. — Gyulázatl — kiihozták a kormánypártról. Nem nénzért hurcol a magvar. Rak ovszky Tibor: Ez a müfelháborodás nem keHI Kozma belügy miniszter: Ez nem müfelhábo­<xjdás, ezt az interpellációt nem lehet védeni. Nagy zaj a baloldalon. — Gyalázat! — kiáltozták tovább a jobbolda­lon. Eckhardt Tibor igy kiáltott vissza: Nem von­juk kétségbe magát a jóindulatot. Gaál Olivér kijelentette, hogy nem váh-zol a belügy-minim­Die schöne Jella Irta FARKAS IMRE. Stromnő magas és igen elegáns asszony volt. Iglón, Lőcsén, az egész Szepességben csak ugy hivták: — Die sohöne Jella. Az édesanyámmal Bártfán ismerkedett meg. Nagyon jö barátságban voltak. Megtanította az anyámat, hogy kell áfonya-befőttet főznil. Az anyám haza is hozott egy üveggel. Ez volt az első áfonya-befőtt Debrecenben. Családunk és is­merőseink körében sok szó esett róla. Amikor a debreceni főgimnázium tekintetes ka­rának az volt a jámbor óhajtása, hogy a nyol­cadik főgimnáziumi osztályra nézve keressek tu­dományos működésem számára megfelelőbb teret, az iglói főgimnáziumra esett a választás, ahol már Ifjabb éveimben előfordultam, ezúttal főleg azért, mert a latin professzor ur, boldogabb em­lékezetű Guhr Márton, hajlandó volt kosztba és kvártélyba elvállalni. Az apám, aki érthető ellen­szenvvel viselkedett a latin professzorok iránt, elégedetten mosolygott a bajusza alatt. — No. ez a szegény tanár se tudja, mire vállal­kozott! Denique elindultam Iglórs. Az édesanyámtól pirosszegélyes tarisznyába elemózsiát kaptam, egy könyvét, Vas Gereben: ..Nagy fdők. nagy em­berbe" című művét és egy levelet. A dmw« tgy szólt: Frau Witwe Stromm. — Látogasd meg fiam a Jellát. Nagyon derék kedves asszony, hasznodra lehet, ötven üveg áfo­nyát főzött be tavaly. Iglót ter felszólalására. Nem veszi tudomásul a minisz­ter válaszát. Kozma Miklós belügyminiszter újból nagy zajban emelkedett szólásra. Eckhardt Tibor: Kikérjük magunknak, hogy a jóindulatot kétségbo vonják! Vitéz Ujfalusssy: Mit sem érne az! Eckhardt Tibor: Ne tessék ilyen válaszokat adhi! Rakovszky Tibor: Legyen tárgyilagos a mi­niszter ur! Kozma Miklós belügyminiszter: Csak az imént kaptam meg azokat az adatokat, amelyeket még nem vizsgáltam meg. Az első percben kijejeiitettie, hogy hajlandó a legkorrektebb vizsgálatot le­folytatni minden hozzáintézett kérdésben. Nemi ma teszi meg azt a kijelentést először, megtette ma két hete Berg Miksa báró, három nappal ezelőtt Eckhardt Tibor előli, lem lehet tehát sze­mére vetni, hogy nem kiván eljárni a felügyeleti hatáskörében. Azt viszont, hogy korrektül járt el, X ETTíREN-WEfiTMN néhány napig olcsó-sörnap Szem István világos v. barna sör 1M s»(0 m 1 pohár. 25. Kiszolgálási dij a sör árába be van számítva A diákok nótáztak a felvégen. „Arvalányhaj a süvegem bokrétája." „Gyászfátyollal van az ég­bolt köröskörül beszegve." Ezek a nóták járták akkor. Meg az, hogy „Ne sírjatok Zipszer.lányok, visszajönnek a diákok — valaha vagy soha." A Zipszer-lányoknak eszük ágában sem volt sírni. Inkább kacagtak, összefogództak hárman­négyen, ugy jártak az uocán, ugy hallgatták a nó­tázó diákokat Puffos ujjaik remegtek a szélben, szőke hajfonataikban széles masni. Fönt, ahol az ueca keskenyedik, ott ültek a „Tantik", akik el­feledték, hogy valamikor ők is igy figyeltek a diáknóta szavára és piszmogták: — Die Irene Wachtdeutsch. — Die Pozewitz. — Die Margit Langsch...! fis azután: — Die Studenten. Die Studenten. Csakhamar én is ott nótáztam a többi Student. tel. Tercelni tudtam. Ez ritkaságszámba ment. Igen megbecsültek. Ennek a tudománynak köszön­hettem, hogy a leányok is észrevettek. — Der kleine Farkas. Ez én voltam. És volt a sétáló apró hölgyek között egy feketeszemű, szőkehaju leány, aki rámnevetett és leejtett egy Ibolyát előttem. Az Ibolyát felvettem, bevágtam Qulntus Horatius Flaocus Epístetfáiba, préselje le' ez a klasszikus. — Hosrv hívják ezt a kislányt? — Gréte — Milyen Gréte? — Stromm Oréte. Most eszembe jutott a levél, amelyet az anyám küldött s amely ott hevert az utazóládámban. Frau Witve Stromm. akihez terrm'szetesen nem vagy sem, akl or állapítsák meg, ha a vizsgálatot lefolytatta. A legmesszebbmenőin hajlandó a két szövetség minden ügyét tárgyilagosan felülvizs­gálni, azt is megmondotta, politikai okokból nem hajlandó bevezetni, hogy különféle frontharcos és rokkantszövetségek alakuljanak. Mindazok­ban az államokban, amelyekben forradalmi je­lenségek bukkantak fel, a frontharcos és a rok­kanttestületek voltak azok, amelyeket nagy szá­muknál, kétségtelen érdemeiknél fogva alkalom volt felhasználni, hogy velük a békét megbont­sák. Felvonulások voltak, mint például Washing­tonban, ez azonban Magyarországon nem fog megtörténni. A többség a belügyminiszter válaszát tudomá­sul vett \ Szecs -y István interpellációjában azt kérte, hogy az 1000 koronán alul jegyzett hadikölcsönkárosultakat egyszersmindenkorra szóló összeggel kártalanítsák Kozma Miklós belügyminiszter vá'aszában utalt arra, hogy a hadikölcsönjegyzők segélyezése kari­tatív alapon történik. A segélyezési kulcs igen alacsony és nem felel meg a hadikölcsönjegy­zők érdemeinek, mihelyt javulni fog a pénzügyi helyzet, mindenre sor kerül. Mivel eddig csak az ezer koronán felüli hadilcölcsönökről vannak statisztikai adatok, erre vonatkozólag beszerzik a szükséges adalokat, hogy teljesen tiszta képet nyerhessen. Czirják Antal a Phönix-biztositó likvidálását tette szóvá. Arra kérte a kormányt, hogy a leg­erélyesebb kézzel érvényesítse a biztositottak ér­dekeit. I Az interpellációt kiadták a szakminiszternek ée ezzel az ülés véget ért. A t. Ház nyári nyugalomra tért. ^mmmmmmmmmm^^ mmmmmmm 1 111 • Még nem ért véget a francia sztrájk Páris, junius 20. A párisi nagy áruházak al­kalmazottai és a munkaadók szombaton délelőtt a belügyminisztériumban értekezletre ültek össae, azonban nem sikerült megegyezést létrehozni. Az áruházakban a sztrájkoló alkalmazottak száma a 25 ezret is eléri. A vidéken ujabb sztrájkok törtek ki. Lyonban a villamosok és az autóbuszok nem közlekednek. Az uccákon a forgalom csaknem teljesen szü­netel. Bordeauxban a közúti munkások sztrájkba léptek, megszállták az üzemeket és hangárokat. Cannesban a szállodai ós éttermi alkalmazót­tak szüntették be a munkát. Ujabb munkabeszün­tetést je'e -\c még több városból. * mentem el. Minden tisztelet mellett, amit jó édes­anyám óhajtásával szemben éreztem, nem sejtet­tem valami nagy mulatságot e látogatás mögött Egy özvegy, akinek ötven üveg áfonyája van és jóba van az édesanyámmal. Frau Witwe Stromm. — Ki az apja ennek a kislánynak? — Nincs apja Meghalt Az édesanyjával 61. Másnap ott voltam Stromméknál. A kisleány fogadott. Megmutatta az emlékkönyvét, a se­lyembogarait és vihogott. Jelentéktelen kis bo­gár volt ez a Sromm Gréte. — Mindjárt jön a mamám. Ismeri? — Nem Még nem láttam soha. Ebben a pillanatban belépett Strommné A schöne Jella. Magas, karcsú jelenség volt. A szemébem szo­morúság és romantika. A hangja halk és fátyo­lozott. Akkoriban már én olvastam néhány Panl Bourget-regémyt és olvastam Maupassant: .,Not­ra Coeur"-jét. Asszonyok lebegtek a fantáziám­ban, kissé őszes, halkszavu asszonyok, Derblay Fülöp asszony, meg Lise Fleuron, meg a Crolx­Mort grófnék... Ami titokzatosságot, rejtelmes szépséget e regényalakokból kihámoztam, azzal már az első pillanatban felruháztam a schöne Jellét, aki halkan beszélt és szomorúan nézett rám. Láttak-e ftnök már egy fehér márványból fara­gott, közepén nyitott könyvet, amelyen ugyancsak fehér márványból egy rózsa van kifaragva? Ré­gi olasz salon-levélnyomtatónak használják Ez volt a schöne Jella élete Nyitott fehér niárványköuyv, a közepén fehér rózsa, fin csak tudem. Mert én alaposan megfigyeltem. Hogy el. tűnt, semmivé vált mellette a kis. feketeszemű,'

Next

/
Oldalképek
Tartalom