Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-18 / 145. szám

DELM AGYAKORSZAG SZEGED, 8tcrkeizMMg: Somogyi "t^n ".1. em. Telelőn.- Z303..Kladöhlvatai, kOlMOnkOnyvtAr «* (eg.irada: Aradi nce* 8. Telefon: 13-Ob. . Nyomda: LOw Hp«l Qeea Telefon: 13-00. - Tárlrall SS leveleim: oeim naya^oMsA«, ~ Csütörtök, 1956 Junlus 18. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 145. sz. Szükségiminka — közmunka Nagyon helyednek tartjuk, hogy a város polégmunkálatok uj rendszerének megteremtésén fáradozik. A négyéves múlt e a négyéves múltnak tapasztalatai valóban elég élesen, figyelmeztetnek arra, bogy nemcsak a város, de a szükségmunkások érdekében is változtatni kell a munka rendszerén és feltételein. Amikor a szükségmunka megindult, az egy pengő ötven filléres napszám valóban ínséges napszám volt. Napi egy pengő ötven filléres ajándékot adott a város azoknak, akik máshol munkához jutni nem tudtak, de ajándékot adtak a szükségniunkára rászorultak is a városnak, mert egynapi becsületes munkateljesítmény akkor még jóval többet ért egy pengő ötven fillérnél. Amikor a munkálatoknak ez a rendszere megindult, komoly ós figyelmeztető szavak hangoztak fel g tárták elő azokat a konzekvenciákat, melyeket az inségmunka ínséges bére a munkapiacon elő fog idézni. Az első következmény az volt, hogy a magánvállalatok is iparkodtak a város által fizetett iriségmunkabérhez szabni az általuk fizetett munkabéreket s így a szükségmunkálatok nyomába (fltalános munkabérleszállitás lépett. Kétségtelen, hogy az elmúlt négy év alatt a gazdaiéági elet egyéb vonatkozásaival is közrehatott a munkabérek csökkenéséhez e egy általános tendencir is hozzájárult ennek az eredménynek előidézéséhez, de az mégis bizonyos, bogy az inségmunkálatok napszáma is egyik tényezője volt ennek a, folyamatnak. Az élet elnyomorod:isának tünete az is, hogy ami négy évvel ezelőtt igen alacsony munkabér volt, az ma már magas jutalma az elvégzett munkának. A munkabérnek leszállása természetesen az általános elszegényedéshez vezetett, az általános elszegényedés pedig a szükségmunkások számának növekedését idézte elő. Az mségmvnkdlatok bére igy a szükségmunkásók számának növekedését idézte eló. — először a bérek alacsonyságával s most már, elismerjük, a bérek magasságával. Néey évvel ezelőtt mindenki akarta, a. munkabért munka, nélkül, ma mindenki akarja, a munkát a munkabérért. Az a nagy változás, ami a munka értékelése terén beállott, az insépmunkálatok átszervezését is szükségessé teszi. Semmi nem értéketlenedett, ugv el, mint a, munkaerő és az idő. Ma senkinek az ideje nem drága, a, közlekedési vállalatok kedvezőtlen üzletmenete csak egyik tüneté r megállapítás helyességének. Az emberek nem járnak villamoson, autóbuszon, de vasúton sémi m«rt olcsóbbá vált Mejük. mint a szállítás költsége s az alatt az idő alatt, amig eljuthatnának a közlekedési eszközök segítségével munkahelyükre, pem tudnak annyit keresni. mint amennyibe utazásuk kerülne. Ha a szükségmunka, közmunkává válik, annak első közigazgatási hatása az lesz, hogy nem a belügyminiszter fog dönteni abban a kérdésben — első és egyetlen fórumként, hogy a város polgársága az önadóztatása révén befolyó pénzzel, tehát saját pénzével hogyan foglalkoztstf-a a város ínségeseit, — ez a kérdés a. közgyűlés hatáskörében megmarad. A belügyminisztérium felé meg kell őrizni a közmunkálatoknak szükségmunka-jellegét, mert a belügyminiszter csak erre ad majd államsegélyt. Megszűnik azonban az a groteszk ügyintézés, amivel például a belügyminisztérium a város polgársága tudta, kívánsága és hozzájárulása nélkül határozta el a Széchenyi-tér két parktükrének lesüllyesztését és átszabását — harmincezer pengős költség keretén belül. Abban is igazat kell adni a, pol cár mester törekvésének. hogy az inségmunkála,tokát Ínséges jellegétől meg. akarja menteni. Könyörületből nem dolgozhat senki, aki nem tud dolgozni. az ne vállaljon munkát', viszont, aki nem tud dolgozni, azt tartsa el a közület munka nélkül is. Senkit nem lehet munkára kényszeríteni, aki annak elvégzésére képtelen, de senki ne is követeljen magának olyan munkát, amit elvégezni nem tud. Aki dolgozni tud, azt munkához kell juttatni, aki dolgozni nem tud, Budapest, junius, 17. A képviselőház szerdai ülései délután 4 órakör nyitotta meg Komis Gyula alelnök. Harmadszori olvasásban elfogadták a Liszt Ferenc emlékét megörökítő érmék veréséről szóló javaslatot, majd áttértek az egyes bírói el tárásokban a törvénykezési illetéknek átalányban való lerovásáról szóló javaslat tárgyalására. M o j z e s Sándor és Horváth Zoltán elfogadták a javaslatot. R u p e r t Rezsó szintén elfogadta a javaslatot abban a reményben, hogy a pénzügyminiszter megszívleli néhány fontos észrevételét. Ezután Fabinvi Tihamér pénzügyminiszter szólalt fel. örömmel állapította meg, hogy a javaslatot minden oldalról elfogadták. A javaslat egyszerű és újítást jelent. A felszólalók észrevételeil megfontolja és ahol lehet, intézkedni fog. Célja az egyszerűsítés és gyorsítás a jogkereső közönség és az ügyvédség megterhelése nélkül A reformnak nem célja az illeték emelése, hanem az egyszerűsítés. Ezután a javaslatot részleteiben is elfogadták. Utána a Ház áttért a kisdedóvótörvény rendelkezéseinek módositásáról szóló javaslát tárgyalására. Petrovácz Gyula szerint az óvódáknak a belügyminisztérium hatáskörébe való utalása sem nem logikus, sem nem kecsegtet eredménnvel. , Schandl Károly azt fejtegette, hogy a falusi iskolákat gyorsabb tempóban kellene fejleszteni Kéthív Anna rámutatott a falusi óvónők áldozatos' és fontos munkásságára. A törvényjavaslatot nem fogadia el. Az elnök nanirendi indítványt tett. a. Ház legközelebbi ülését csütörtökön délután tartja. Az elnök ezután utólag rendreutasította Rupert Rezsőt egvik tegnapi kijelentése miatt. P á 1 f v-D a u n József . *.T személves roegtámadtatás címén szólalt fel és Rupe.rt Rezső. valgftnint Reisingcr Ferenc tegnapi közbeszólásával vitatkozott. Ezután Reis inger Ferenc állott fel szólásra. Pálfv-Daun tévedett — mondotta —, mert azokat a kijelentéseket, amelveket Rrrpert szájába adott, ő használta Mindenki tnd.ja, hogv Pálfv-Daun nem foglalkozott kimondóttlŐFIZE lts, Bevonta helyben vldíken és Budapesten 3.0U, KUltötdtín b.40 pen9ő. — Egye» izAm ara heiküsnnn ÍO. vatar- és Ünnepnap 1® öli. Hlrdeiesek lesveiele lariia szertől. Megje. maik nettó Kirtieiévei naponta reggel, azt munka nélkül is meg kell menteni az éhenhálástól s a tél fagyától. Ne kelljen protekció a munkához, de a protekció ne különböztesse meg egymástól azokat, akiket a nyomor uniformizált. A város megkívánhatja azt, hogy rendes munkát végezzenek azok, akik munkára jelentkeztek, de megkívánhatjuk a városi ól azt is, hogy könyörüljön azokon, akik dolgo/ni nem tudnak, vagy munkához nem jutnak. A város szive találjon fedezetet arra is, hogv a népkonyhák élelmét megjavítsa. Nem követelhet senki inyencfalatokát a. népkonyhára rászorultak számára, dc azt be kell látni, hogy a munkaerő fenntartásának minimumát nyújtani. kell még- a népkonyhák abonenseinek is. A munkaerőben rejlő nemzeti vagyont őrizzük meg, ha ezeknek a szerencsétleneknek legalább annyit, adunk, amennyi a, munkanélküliek erőstandardját konzerválni képe?. tan bakkancsszállitással, — ez alatt a képletes, kifejezés alatt azt értette, hogy a háború alatt gazdák is fel voltak mentve, ezek részben kerestek. — Mindenesetre többet kerestek, mint mi, akik a fronton véreztfink — mondotta. E kijelentést a jobboldal nagy lármával fogadta. B á r c z a y Ferenc és S z a 1 a v László a padokat csapkodták. Reisinger végül hangoztatta, hogy a parasztság és a munkásosztálv éppen olyan társadalmi osztály, mint a földbirtokos osztály. Robory György elnök ezután Roszner István bárót egv közbeszólásáért rendreutasította. Utána R u per t Rezső szintén személyes kérdésben szólalt fel. Visszautasította Pálfv-Daun kijelentéseit. Ezután áttértek az interpellációkra. Takács Ferenc ki jelentetle. hogy a hódmezővásárhelyi központi választmány az 1037. évi képviselői választói névjegyzék összeállításánál törvénytelenséget követett el. Az interpellációt kiadták a belügyminiszternek. M a 1 a s i t s Géza az emelkedő hus- és zsírárakat tette szóvá. W i n eh k 1 e r István kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy a drágulásnak azonban nem a kivitel az oka. A kivitelre csak az kerül. ami a hazai piacon kimarad. Csoór Laios azt kérdezte interpelláció iában. hogy milyen minimális gabonaárat akar a knrmánv fenntartani. Második interpellációjában a kamillakartel ténykedését tette szóvá. Rupert Rezső a hadikölcsönkárosultak szövetségének engedélyezését kérte. Crv.őr ki Imre a vasárnapi munkaszünet tárgyában intézett interpellációt a kereskedelmi miniszterhez.. Win chkje'r István kereskedelmi miniszter kijelentette; bogy amíg a népegészség megköveteli, hogv friss tej és friss péksíit.em-ny kerül -ön az asztalra és hogy, vidftkep a hűtőberendezések hiánya miatt vasárnap is hus! lehessen venni, valamint amíg a ^mezőgazdasági lakosságnak csak a vasárnapja szabad Személyes összecsapások és 12 interpelláció a képviselőház szerdai éjszakai ülésén