Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-16 / 143. szám

DMGYARORSZAfi SZEGED. SzwketzttM««! Somogyi ucca 22. I. em. TeleIoD:23>33,»Kla«f6hlvatal, keictttOkünyvfAr «* legylrod«! Arad« ucca 8. Telelőm lM>b..Nyomda: tflw (4pOt occa 19. Telefon: 13-0«. - Wvlra« Él lertlclmi IWliraayararizAg, Kedd, 1956 junius 16. Ara ÍO (Ulér XII. évfolyam, 1-43. sz. ttÖHZETÍ-S t Havonta Helyben vidéken «* Budapesten 3.W, KUllttldön 0.-40 pengő. — Egye* nAn toa helliíJ*­nnn 10r vannr. é* Unn«nnap •*» Hl*-­delé»ek «eívciele inrlio «zcrini. Megje. renlk oelio uivMe!e*el naponta regg«l, Vázlatok az angol politikai éleiből irla RHYS J. DAVIES, az angol alsóház tagja Sir Róbert Rower és Rhys J. Davies képviselőiket, akiket a szegedi egyetem vasárnap díszdokto­raivá avatott, az Alföldkutató bizottság felkérte, hogy vasárnap délelőtt a nagyközönség számára is tartsanak előadást. Sir Róbert Gower, aki az angol földra jzi társaság választ­mányának tagja, ugy tervezte, hogy Anglia földrajzi tájtipusairól tart elő­adást, Rhys Davies pedig, aki mint publicista is kiváló helyet foglal el, az anpol közélet vezető egyéniségéit szándékozott a szegedi közönséggel megismertetni. Előadás tartása he­lyett az angol képviselők a városháza előtt rendezett légvédelmi előadást nézték végig, Rhys Davies azonban, aki előadásának gondolatmenetét már papírra vetette, volt szíves a kéziratot közlés céljából a DéhnngyarországnaV átengedni. A magyar újságolvasó közönség, de külö­nösen Szeged közönsége minden bizonnyal megismerte már Magyarországról és ennek komplikált problémáiról alkotott felfocásun­kat. Ennek a felfogásnak volt alkalmunk ban­gót adni a tegnapi ünnepélyen is. Azt me­rem feltételezni, hogy magyar közönséget a másik oldalon érdekelheti az is, ami Angli­ában történik és különösen érdekelhetik azok a személyek, akik a mostani angol tör­ténéseknek az irányítói. Azt biztosra merem venni, hogy a legfon­tosabb nevek, amelyek a mi országunk és az egész brit birodalom sorsát irányítják Londonból, a magyar közönség előtt nem is­meretlenek. E nevek közül a legismereteseb­b«k Baldwin miniszterelnök, Neville Cham­berlain kincstári kancellár és esetleges neki­rohanásai révén Wonston Churchill. Az első kettő a kabinet vezető egyénisé­ge, a harmadik, bár a többségi párthoz tar­tozik, Idvül van a kabineten. Winston Chur­chill egyéniségét legjobban azzal jellemez­hetem, hogy veszedelmes egyéniség, ha nincs bent a kabinetben. Mások azonban azt mondják, hogy még veszedelmesebb, ha benne van és ezért ki is hagyták belőle. A jelenlegi kormány támogatói között el­ső helyen kell említenem Sir Róbert Horné volt kincstári kancellárt és Sir Austin Cham­berlain volt külügyi államtitkárt, aki korára való hivatkozással semmiféle kormányzati állást nem fogad el. Mindazonáltal egyike az angol parlament tetőtől-talpig államférfi tag­jainak, akinek rendkívül nagy súlya van az alsóházban. Külföldön a legismertebb angol parlamen­ti nevek egyike Lloyd George. Legelsőrangu szónok és még mindig politikai életünk egyik legnagyobb alakja, noha párt* amely támo­gatná, nem áll mögötte. Ma csupán fia és leánya, akik szintén tagjai a parlamentnek, alkotnak vele egy pártot. Mindazonáltal Lloyd Georgeot a számításból kihagyni so­hasem lehet, mert azok közé tartozik, akik egészen különleges mértékben tudják befo­lyásolni a közvélemény alakulását Politikailag egyik legtájékozottabb és sze­mély szerint talán legkedveltebb tagja az alsóháznak Josiah Wedgwood ezredes, az unokája annak a fazekasmesternek, akik ke­rámiai gyárát világhírre emelte. Szerencsét­lensége talán az, hogy nagyon is független és nem szereti a gyeplővel irányított műkö­dést. • • A hölgyekre való tekintettel meg kell em­líteni, hogy az alsóháznak ezidőszerint hét női tagja van. A kontinensen legismertebb közöttük, ugy vélem, Lady Astor. Egy bírá­lója közéleti tevékenységét abban a jellem­zésben foglalta össze, hogy mindig a szo­cializmust hirdeti, de következetesen a kon­zervatívokkal szavaz. Az alsóház női tagjainak száma az utolsó néhány esztendő alatt tizennégyről hétre ment vissza. Minthogy az angol parlament­nek 615 tagja van, ez a szám valami nagy­nak nem tekinthető. Érdekes az angol köz­vélemény átalakulása a nők politikai szere­pének megitélését illetően. Amig a lovagiasság irányította a közfelfogást a nők politikai hely­zete tekintetében, több figyelmet tudtak a nők maguk számára biztosítani. Mióta egyenlő jogokat kezdtek követelni és ezeket meg is kapták, megítélésem szerint nem mutathat­nak fel olyan sikerekeit, mint régebben. A legsúlyosabb kérdés, amely állandóan visszatérő módon foglalkoztatja az angol alsóházat, a munkanélküliség problémája. Ennek a kérdésnek kielégítő módon való rendezése egyébként hovatovább az egész világon a legnagyobb kérdések sorába emel­kedik. Anglia azonban, amennyire meg tu­dom Ítélni, egyedülálló a munkanélküliség minősítése tekintetében. Az angol törvény már munkanélkülinek tekinti azt a munkást, aki önhibáján kívül egv hétig munka nélkül van egy esztendőben. De minden valószínű­ség szerint mi vagyunk az egyetlen ország f világon, amely munkanélkülinek minősiti azt a férjes asszonyt, akinek az ura valahol al­kalmazásban áll. Abszolút számokat tekintve a munkanél­küliség az utolsó időben valamit csökkent, amennyiben a hivatalosan kimutatott munka­nélküliek száma ezidőszerint körülbelül 750 ezer. A szociális szolgáltatások összege, amelyet a munkásosztályhoz tartozók kap­nak — természetesen a munkabéreket figye­lembe nem véve —, körülbelül napi egy millió fontra rug. Amellett kétségtelennek kell tekinteni, hogy ha nem jött volna közbe a nagy háború, ezek a szolgáltatások ma még jelentékenyen magasabbak volnának. Megemlitendőnek tartom azt is, hogy az alsóház most fogadott el egy törvényjavas­latot, amely a kötelező iskoláztatás határát 14 évről 15 évre emefö fel. Ez alól csak azok a gyermekek vétetnek ki, akik ebben az életkorban már alkalmazást találnak és va­lamely mesterség-ben nyernek" szakszerű ki­képzést. Rassay nagy beszéde mantnek vissza kell adni a maga alkotmányos Jogkorét" A mm* megszavazta a felhatalmazási a 35-as blztflsag meghosz­szabbltésára Budapest, június 15. A képviselőház: hétfői ulesen folytatiák a 33-as bizottság felhatalma­zasanak meghosszabbításáról szóló javaslat altalános vitáját. Rassay Károly volt az első felszólaló. Beszédében hangoztatta, hogy akkor, amikor a törvénv javaslatot eluta­sítja, abban szerepet játsr.ik a kormánv álta­lános politika jávai szemben való bizalmatlan­ság. Ezután részletesen foglalkozott Sztra­nyavszky Sándor házelnök szombati beszédé­nek egyes kitételeivel. A házelnök fejtegetései­ben benne foglaltatik, hogy „kivételes esetek­ben a diktatúra eszközeivei lehet élni". Ez a fejtegetés nemcsak helytelen, de sajnálatos is, mert eeves zavaros fejű emberekben azt a hi­tet keltheti, bogy bizonyos esetekben mégis diktatúrához lehet folyamodni. Korrigálásra szorul a házelnöknek az a kijelentése is, hogv nem lát olyan jelenségeket, amelyek diktató­rikus törekvéseket árulnának el. Az egypárt­uralmon felépülő diktatúrák nem mindig je­' lentkeznek brutális külsőségekkel, sőt sokszor az alkotmány látszatával jelentkeznek. Dikta­tórikus törekvéseket letagadni nem lehet, azok a párt- és az államhatalom szisztematikus azo­nosítására irányuló törekvésekben jelentkez­nek. TV mégha bizalommal is_ viseltetne a kor­mány általános politikája iránt, még alckor sem fogadná el a javaslatot, mert egy ilyen törvényjavaslatban éppen a diktatúra jelentke­zik. Lázár Andor igazságügyminiszter: Éppen az ellenkezője. Rassay Károly: Kivételes kormánvzás már 5 éve áll fenn. 1931-ben speciális viszonvok tették szükségessé a rendkívüli felhatalmazást és akkor az volt az intenció, hogy ez a felha­talmazás csak rövid átmeneti időre szóljon. Ma azonban nem forog fenn olvsin szükség, mint lfl31-ben. Rassay ezután a 33-as bizottság működé­sét birálta. Rámutatott arra, bogy csak igen kevés rendelet keriil a bizottság elé és azok sokszor csak utólag kerülnek oda V 33-as bizottság nem pótolhatja a parlament ellenőrzését. Az ujabb felhatalmazás a magyar alkotmá­nyosságot üres dióhéjjá alakítaná át Az a parlament, amely lemond a maga jogairól, elpusztul; annak nincs jogosultsága. — A rendeleti uton való kormányzásnak vé­get kell vetni és a parlamentnek vissza kell ad­ni a maga jogkörét. (Nagy taps a baloldalon.') Bob orv György alelnök Rassay beszéde után bejelentette, hogy több felszólaló nin». Rup'pert Rezső. Sándor István és'töb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom