Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-23 / 125. szám

T956 május 23. OÉLMAGYARORSZXG 3 kokszot zsáíkban «ak nlombálva "T Hemzeti Hitelintézetnél SEB»a „II mai zavaros viszonyok között Szeged értéke és kiválósága a magyar viszonyoknak Elnöki székfoglaló és választások a zsidó hitközség csütörtöki közgyűlésén (A Délmagyaror«zág munkatársától.) Vasárnap választották meg a szegedi zsidó hitközség uj képviselőtestületét, amely csütörtökön délelőtt tar! totta alakuló közgyűlését. A közgyűlésen a képviselőtestületi tagok nagy számban vettek részt, megválasztották 3 évre a hitközség elöljáróságát, valamint a különböző bizottságokat. A választás dr. László Adolf táblabiró elnöklete alatt folyt le. A hitközség elnökévé ismét dr. B i e d 1 Samut választották meg, aki immár tizennyolc esztendeje elnöke a* hitközségnek. Az elnököt dr. László Adolf üdvözölte. — Immár 18 éve, hogy elnök nr ezt a díszes, de nem kevésbé súlyos tisztséget betölti — mondotta. Ennek a 18 évnek úgyszólván egyetlen perce sem volt, amely nem lett volna telve nehéz gondokkal és olyan súlyos kérdésekkel, amelyeknek megoldására csak elnök ur volt képes Istenadta fényes tehetségével, lelkes, meleg szivének odaadó áldozatkészségével és közismerten kemény elhaiározoi'.f ágával. — A hitközség minden tagja tudatában van annak, hogy tapasztaltabb, erősebb, avatottabb kezekbe nem helyezheti a hitközség irányítását, mint elnök ur erős, szakavatott, viharedzett kezébe. S ez a meggyőződés nemcsak befelé nyilvánul meg, d« megnyilatkozik kifelé is. Mert büszkén vallhatjuk, hogy hitközségünknek meg van az erkölcsi hitele kifelé is. Enmekviselőásnrdlisnrdulsnrduu Az egyik a mi rajongó szeretettel körülvett föpátsztorunk felekezetünknek világszerte elismert nagy alakja, a másik elnök ur vezetői hivatottsága, amely felekezetünk országos vezérkarának egyik oszlopos tagjává avatta. Dr. B i e d 1 Samu a következőket mondotta válaszában, amellyel elfogadta elnökké megválasztását: — Jól esik az elismerés, mert polgártársaim, bitfeleim részérői jön. Eszembe jut egy óhaszid mese. Egyszer nagy aszály járt. Az Isten elzárta az ég csatornáit, eső nem esett és egy földmiveléssel foglalkozó kis hitközséget sulvos veszély fenyegetett. A hitközség jámbor és tudós rabbija esőért imádkozott, de az Ur nem hallgatta meg az imát. Egyszer a rabbi álmot látott. Megjelent előtte az Ur awgyala és azt mondta: Adok esőt, de csak akkor, ha a község egyik jelentéktelen kis embere, az egyik szatócs fog esőért esengeni. A rabbi nem helyezett súlyt az álomra, de amikor ez megismétlődött előtte, maga elé szólította a szatócsot és azt mondotta: Te fogsz esőért imádkozni. A szatócs szabadkozott, de a rabbi ujabb kérése után látta, hogy nem térhet ki a megtiszteltetés elől, azt kérte, hogy hazaszaladjon. Hazaszaladt és hóna alatt üzleti mérlegével állott a frigyszekrény elé és imádkozott: „Uraim Istenem. Ha én ezzel a mérleggel valakit megcsaltam, megrövidítettem, elvontam tőle bármit, ugy sújtson le itiólőkezed. Ha azonban igaz ember voltam, akkor szálljon áldásod az egész hitközségre és adjál neki esőt." — Ugy érzem magamat, mint ez a szatócs. Odaállok a mag^m üzleti mérlegével a nyitott frigvszekrény elé és azt mondom, h-a ebben a hivatalban valaha tudatosan bárkinek vétettem, bárki iránt részrehajló voltam, ugy sújtson rám az Isten itélőkeze. Ha azonban méltányos igyekeztem lenni mindenkivel szemben, a hitközség ügyeit a közszempontok szerint vezettem, ugy áldja meg az Isten az egész hitközséget. — Két dolgot kívánok leszögezni: az «jryik, ?iogv legrosszabb politika a meghunyászkodó» politikája. Mindig szembe kell nézni az eseményekkel, bármilyen vészt rejtenek is magukban és bátran szembeállani kell velük, az igazság fegyverével, mert bármi történik is, történelmi periódusokon keresztül egy időszak lezártával az igazság mindig diadalt arat. — Hiába minden ellenkező törekvés, hiszem és remélem szent meggyőződéssel, hogy az a hasznos munka, amelyet a magyar zsidóság a magyar nemzet érdekében végzett, «Hőbb utóbb elismerésre fog találni. És ha van ennek a csonka országnak egy pontja, ahonnan ez a felismerés elindulhat, ahonnan ennek a felismerésnek világosságát vetíteni lehet, ugy ez Szeged. Büszke vagyok rá, hogy a szegedi hitközségnek fia vagyok, büszke vagyok rá, hogy Szeged város szülötte vagyok és ennek a városnak lakója. Mert ha elfogulatlan szemmel nézünk körül, megállapíthatjuk, hogy a mai zavaros és dezolut viszonyok közepette a mi városunk értéke és kiválósága. a magyar városoknak, anynvira, amennyire azoktól a barillu*októl, amelyek ma a. levegőben úsznak, ment maradt. — Ebben a városban felhívásomra habozás nélkül jelentette ki a város első polgára, a polgármester ur, hogy minden eszközzel szembe fog szállni o]y irányzattal, amely a város polgárainak egy része, tehát a zsidóság ellen irányul. A polgármester ur férfias, őszinte és egyenes nyilatkozatát e helyen is megköszönöm és ezt nem mulaszthatom el, mert a zsidóságra mindent rá lehet fogni, de hogy hálátlan volna, azt nem. Az elöljáróság tagjait választották meg ezután titkosan. A következők lettek az elöljáróság tagjai: Kultuszelőljáró: Varga Mihály, iskolai előljáró: Pick Jenő, jótékonysági előljáró: Faragó Lajos, pénzügyi: Reitzer Miklós, gazdasági: Vértes Miksa, jogügyi: dr. Pap Róbert, adóügyi: dr. Singer István, műszaki előljáró: Sebestyén József. A különböző bizottságokba az alábbiakat választották: Gondnokok: Székely Albert, Hirsohfeld Lipót, Winkl er Armin, Pol Iák Nándor, Reitzer Zsigmond, Váradi Ignác, Vince Lipót. Iskolaszék: havat álból: dr. Lőw Immánuel, dr Katona Dávid, Ligeti Jakab, dr. Kallós Károly, választás utján: dr. Bach Imre. dr Ernyei Jenő, Fenyő Mátyás, dr. Frenkel Jenő, Just Frigyes, Kolozs Lajos. A községk erület képviselői: dr. Biedl Samu, dr. Lőw Immánuel, dr. Bäsch Ferenc, Faragó Lajos, dr. Frenkel Jenő, Grosz Marcell, Grüner Géza, dr. Katona Dávid, dr. Kertész Béla, dr. Landesberg Jenő, dr. László Adolf, dr. Pap Róbert, Pick Jenő, Reitzer Lipót, Schwarz Réla, Sebestyén Jó zsef. dr. Singer István, dr. Vájta Jenő. Varga Dezső, Varga Mihály, Vértes Miksa, dr. Weis>z Aladár, dr. "Wilheám Lajos. Jótékonysági bizottság: elnök a jótékonyság* előljáró, tagok dr. Lőw Immánuel, a kultuszelőljáró dr. Cser« Edéné. Kultusz-bizottság: elnök: Varga Mihály, tagok dr. Lőw Immánuel, dr. Frenkel Temő, Lendvai Sándor, Politzer Jónás, Szécsi Ede H a négy templomatya. Pénzügyi bizottság: elnök a pénzügyi «üőljáró, tagok a hitközség elnöke, Domián Mátyás, dr. Erdélyi Jenő, Fenyő Hugó, Gál Miksa, Grosz Marcell, dr. Krausz József, Politzer Jónás, Schwarj Réla. Schwarz Manó, Seiden Hermarvn, Só« Manó. dr. Vajta Jenő, Varga Dezső. Az elöljárókat dr. Riedll Samu elnök üdvözölte, majd a régi elöljárók nevében Varga Mihály, az uj elöljárósági tagok nevében pedig dr. Singer István mondott köszönetet a megválasztásért. Ti z közigazgatási körzetre osztják a szegedi tanyavilágoi Miniszteri kiküldött helyszini szemléje a tanyai központoknál (A Délmagyarország munkatársától.) A hét elején Szegedre érkezett dr. Benis Artúr tanügyi főtanácsos, aki a belügyminisztérium racionalizálási ügyosztályában tölt be fontos munkakört. Dr. Benis azért, utazott Szegedre, hogy a belügyminiszter megbízásából tanulmányozza a tanyai közigazgatás kérdését és elkészítse a kérdés megoldásához szükséges tervezetet. Három napig járta a 6zegedi tanya világot dr. Katona István tanácsnok és dr. Kiss István tanügyi fogalmazó társaságában. A helyszini szemle eredményeképen jelentést terjeszt a belügyminiszter elé és jelentésében ismerteti a tanyai közigazgatás megszervezésére vonatkozó tervezetét. Értesülésünk szerint a tervezet lényege az, hogy a szegedi tanyavilágot tiz közigazgatási körzetre kell felosztani egy-egy tanyai központtal. Minden központ élére jogvégzett városi tisztviselő kerülne, még pedig az elsőfokú közigazgatási hatóságnak megfelelő hatáskörrel. Áz ilyen körzetvezető tisztviselők kihágást ügyekben bíráskodhatnánk, elsőfokú határozatokat hozhatnának a kisebb jelentőségű közigazgatási ügyekben és igy önálló hatáskörrel intézhetnék körzetük közigazgatását. A tiz központból nyolc már megvan, még pedig Alsóközpont, Felsőközpont, Röszke, Csengele, Királyhalom-Várostanya, Szatymaz, Lengyel-kápolna és Ruzsajárás. Alsó- és Felsőközpont már jelenleg is közigazgatási központként működik, mindkét helyen van közigazgatási kirendeltség, a tervezet megvalósítása esetén a két központvezető városi tisztviselőt csak megfelelő hatáskörrel kell felruházni. Fizikailag a másik hat központ is megvan már, külön piaccal, iskolával, templommal ós így csak a közigazgatási hivatalokat kell hozzájuk megszervezni, A másik két központ helyéül Benis főtanácsos Bojárhalmot és Gátsarkot tartja alkalmasnak, mindkét helyen ugyanis megindult már a természetes központosodé, a jövőben csak arra kell ügyelni, hogy az esetleges uj intézményeket a központok kijelölendő területén helyezzék el. A helyszini szemlén összegyűjtött adatok alapján most a város hatósága, is munkába kezd és szabályrendelet-tervezetet készít, amely azután a közgyűlés elé kerül. Az uj szabályrendelet rendezi a tanyavilág közigazgatási problémáit!, meghatároaza a létesítendő központok helyét és körzetét, a központvezető tisztviselők hatáskörét. Női és férfi fehérnemliek Nyakkendő különlegességek Pécsi gyárimányubőrkesztyük Női és férfi esőernyők Menyasszonyi kelengyék Gyukitsés egyéb férfi kalapok Gyermek harisnyák és zoknik Női divat sálkendők Férfi selyem sportingek lagy választék. — Olcsé árak. Fölük lesiuMíl Csekonl<s-u. li*(h«nyl>lér.