Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)
1936-05-10 / 116. szám
DELMAGYAKQRSZAö Vasárnap, 1936 május 10. MEOED. Sterke*tM*ég: Somogyi ucca 12. i. em. Telelőm SSOS^Kladóhlvalal, külr«enk»nyvl«r «• legvlroda: Aradi ncea tt. Telefont I3«Oe. . Nyomdai Lrtw ^V^Y*^ X". évfolyam, UO. sz. Ara 1« fillér Pánik és üzlet Ha az emberek nemcsak akkor hallgatnának szakértőre, amikor házat, lovat, zongorát, vagy autót akarnak vásárolni, ha az emberek szakértőkre hallgatnának akkor is, amikor a béke és háború nagy kérdései vivódnajc, vajúdnak előtte s amikor minden kimondott, vágy elhallgatott szóval akaratlanul és öntudat nélkül, de múlhatatlanul, vagy az egyiknek, vagy a másiknak szolgálatába kell szegődni — akkor egész bizonyosan többet hallgatnának „a világháború nagy dobosára", a háborús fenyegetések egyik legnagyobb szakértőjére: Lloyd George-ra. Győzelem fanfárjaitól, háborús siker harsonáitól hangos a világ, de már uj fenyegetések riogatják fel álmából, uj félelmek lidércei ülik meg meggyötört lelkét s mint ijedős gyerek, reszketni kezd már minden zörejre, nem lehet azt se<m mondani, hogy tömeghisztéria epidémiája lépett fel. Nem elképzelt okok játszák a pathologiának ebben az eposzában a főszerepet. Valóban van félni, ezer ok, megbukik valahol egy kormány s nem lehet tudni, nem következik-e utána olyan államválság, melynek politikai bonyodalmai az országhatárokon is átcsaphatnak. Egy-egy választásnak azelőtt a belpolitika irányvezetésére nem volt olyan hatása, mint amilyent ma a nemzetkőzi életre gyakorolni képes. Nyilatkozatok, melyek azelőtt huszonnégy órás életűek voltak, ma heteken keresztül képesek felvenni a világ nyilvánosságónak nyugalmát. Mindennek, ami félelmet kelt, mindennek, ami nyugtalanságot szit, ilyen felfokozott hatásával találkozunk, amig az egyensúlyt, a békét, a stabilitást szolgáló szavak és cselekedetek majdnem minden hatásukat elvesztették. A félelemnek és ijedéses nyugtalanságnak ebben a hisztériás korában most előáll a háborús előkészületek nagy szakértője, Lloyd George s azt ajánlja, hogy a magánhadiipart sajátítsa ki minden állam, mert nincs semmi, ami ugy sürgetné a háborút, ugy izgatna a fegyveres összecsapásra, mint a magántulajdonban levő munucióipar. A munlciósipar — mondotta Lloyd George —, félelmetes befolyású pénzügyi érdekeltségeket teremt világszerte, melynek nyeresége háborútól, vagy legalább is a háborús készülődésektől függ. Példa erre a világháború előtti Drednaught-pánik, azzal rémitették éveken keresztül Angliát, hogy Németország tengeri hadereje felül fogja múlni az angol flotta erejét s ugyanakkor harsogó propagandát folytattak óriási csatahajók építésére. Necsak a közlekedési eszközöket, necsak a szénbányákat, — a magánkézben levő munciógyárakat is vegye köztulajdonba mindenütt az államhatalom. A nagy szakértő véleményének és tanácsának nem lehet ellentmondani. Valóban tűrhetetlen állapot, hogy egyfelől s legalább hivatalosan az államok foglalkozzanak a leszerelés gondolatával s fáradozzanak annak az egyensúlyi helyzetnek kialakításán, mely képes távoltartani a háborús veszélyt a világtól s ezalatt másfelől a magántulajdonban levő municióipar a közvéleményirányitásnak bevált módszereivel kontreminálja meg annak az államhatalomnak törekvéseit, melynek keretei között él s melynek védelme számára az elfoglaltságot, a hivatást és a — hasznot jelenti. Egypár világra szóló botrány elvésrezte már felvilágosító munkáiét s bemutatta, hogy milyen szemérmetlen módon tudnak a hadiipar ügynökei államok életébe beavatkozni s háborús veszélyeket felidézni akkor, amikor nagy tételben akarnak vagy megrendelést gyűjteni, vagy ócska, kimustrált hadi felszerelést megvesztegetett politikusok segítségével — elsütni egy-egy szerencsétlen ország számára. Minden államhatalom óriási kedvezményeket nyújt a magánvállalkozásnak, mely municíó gyártására rendezkedik be, mert mindegyik állam ugy gondolja, hogy háborús felkészültsége tökéletességéhez a municiógyártás abszolút üzemképessége is hozzátartozik, — rle senki sem srondol arra, hogy mennyivel kisebb volna a fenyegető veszély s ennek folytán mennyivel kisebb arányú felkészültség is biztonságot nyújthatna, ha nem volnának magánkézben a municiógyárak s nem állhatna elő az a helyzet, hogy hadifelszerelést és hadianyagokat gyártó magántőke csak azért, hogy megrendelésekre tegyen szert, vagy hogy raktári áruját értékesíteni tudja s igy profitját fokozhassa, háborús veszedelmet idéz ELŐFIZETÉS t Bevonta helyben vidéken «• BudapeUen 3.AO, kUlHUdBn 0.40 pengO. - Egyes u«m Ara heik«» nap tO. vaiar- ét Ünnepnap 10 tu*> Hlr" drtéiek 'elvétele tarlta izorlol. Megje. >.nlk Mtlö kivételével naponta reggel, fel, nemzetközi komplikációkról gondoskodik, ultimátumokat szövegez s a kitartott sajtója uszitó álnacionalista jelszavaival félrevezetett közvéleményt démarsok elküldésének követelésére izgatja. A kor színvonalán álló ipari termelés törődik azzal is, hogy fokozza azokat az igényeket, melyeknek kielégítésére vállalkozik. A traktorgyár a mélyszántás előnyeiről győzi meg a gazdákat, az autógyár a gyors és kényelmes közlekedés nélkülözhetetlenségéről akvirálja üzletfeleit. A municiós iparnak a háborít ugyanaz, mint a traktornak a mélyszántás. A municióipar csak akkor él s csak akkor prosperál, a municiós ipar a befektetett tőke kamatozását csak akkor biztosítja, ha szükség van produktumaira s ha minél nagyobb mennyiségben fogynak készítményei. Amig a béke boldog korszakába belépni nem tudunk, legalább a municióipar köztulajdonba vételével védekezzen az emberiség ezzel a szervezett, halálból hasznot, vérből aranyat szerző békeellenséggel szemben. Mussolini bejelentette Abesszínia teljes armektálását Az olasz császárává kiáltották kl Abesszínia első aikiráiya: Badoglío — Grazianit tábornaggyá nevezték ki — A fasiszta nagytanács szombat éjszakai iilése Róma, május 9. A fasiszta nagytanács és a minisztertanács szombati ülését lázas türelmetlenséggel várták. A hangszórókat ismét felszerelték az ország valamennyi városának főterén, az épületeket kivilágították és fellobogózták. Rómában a Palazzo Venezia előtti téren már este 8 órakor hatalmas tömeg gyűlt össze. A Palazzo Venezia erkélyére kitűzték a fasiszta párt lobogóját, az erkélyre biborszőnyeget helyeztek. A nagytanács este 10 órakor ült egybe és félórával később a minisztertanács vette tárgyalás alá a nagytanács elhatározását, amelyet egyhangúlag elfogadott. Közben a tömeg lelkesen éljenezte a királyt, Mussolinit, Badogliót, Grazianit. Mussolini fél 11 órakor jelent meg a Palazzo Venezia erkélyén. Beszédében bejelentette a győzelmet és a következő határozatokat. 1. Az (abesszin császársághoz tartozó minden terület és minden vidék az olasz királyság teljes és eltörölhetetlen szabadságjoga alá került. 2. Az olasz király és utódai felveszik az abesszinai császári cimet. — Az olasz nép vérével birodalmat teremtett — folytatta — és munkájával megfogja termékenyíteni, a hadsereg meg fogja védelmezni, amit megszereztünk győzelmünkkel. — Légionáriusok hadi jelvényekkel, fegyverekkel és szivetekben üdvözöljétek 15 évszázad után a császárság feltámadását. — Róma történelmi dombjai felett méltók lesztek-e erre? A tömeg dübörgő igennel válaszolt, mire Mussolini igy folytatta: — Ez a kiáltás olvan, mintegy szent eskü. Ez az eskü életre, halálra kötelez bennünket Isten és ember előtt. Fekete ingesek, legionáriusok, üdv a királynak! A tombaló ünnenlés után Seren a. a fasiszta párt helyettes főtitkára olvasta fel a határozati javaslatot: — A nagytanács MussoHninek, a birodalom megalapitójanak az olasz nép legmélyebb háláját fejezi ki. A beszédet rádión közvetítették valamennyi keletafrikad csapattesthez és hadihajóra. A határozat szerint Olaszország királyát Etiópia császárává kiáltották ki. A király mint Etiópia császára. Badoglío tábornagyot Etiópia alkirálvává nevezte ki. A király G r a z i a n i tábornokot tábornaggyá nevezte ki. A négus nyilatkozata Jeruzsálemben Jeruzsálem, május 9. A négus szombaton este nyilatkozott először a sajtó képviselői előtt és a következőket mondotta: — Az a nemzet, amely teljes bizalmát a Népszövetségbe helyezte, amelynek tagja volt, nem hiheti el, hogy a Népszövetség nem igyekszik elégtételt szerezni azzal a tagjiíal szemben, amelvet támadónak bélyegzett. Azt kívánjuk, hogy igazság tétessék és a gyengébb védelmet nyerjen az erősebbel szemben. Hivatalos jelentés Harrar elfoglalásáról Rónia, május 9. Hivatalosan bejelentették, hogy Graziani tábornok csapatai elfoglalták Horrort. Harmincöt repülőgép keringett a város lett abban a pillanatban, amikor az első oIt^í csapatok bevonultak a városba. Az olaíz r«apa-<