Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-08 / 114. szám

DELMAGYAKORSZACi •XBOED. ScerketsIOMgt Somogyi ucca t2. I. em. Telelőm 23»33.«Kladóhlvatal, kVlc»«nkOnyviAr «« |egTIroda: Aradi Ucca S. Telefont 13-OÖ. .Nyomda: Lflw Llpöl ucca 10. Telefon: 13-oe. . Tévlrntl A* levélcím: Délnn agyarorazág, Szeqed n Phínlx dajkája Dayka Margit néhány esztendővel ezelőtt a szegedi színháznak volt sokat ígérő fiatal művésznője, aki innét magasodott ki a beérkezett és fémjelzett budapesti színházi nagyságok közé. Dayka Margit Budapesten a Phönixnek volt kliense, nem ugyan a társaság normális üzletköréből kifolyólag, hanem, mint a mostanában sokat emlegetett vállalat egyik házának lakója. Ebben a mi' nőségében megesett vele az a sajnálatos incidens, hogy majdnem a nyakába szakadt egyik lakószobájának mennyezete. Kénytelen volt kihurcoíkodni a lakásból s a hurcolkodás költségeinek és a régi és uj lakás közötti bérkülönbözetnek megtérítését kérte a háztulajdonos ősmondai madártól. A madár nem fizetett és Dayka Margit perli felmerült költségeinek megtérítését. Ez a pillanatnyi tényállás Budapesten. Bécsben a tényállás más. Ott az osztrák állaim pénzügyminiszterének fő a feje, hogy honnét teremtse elő a nehéz milliókat, amelyek a Phönix szanálásához szükségeltetnek. Bécsben ugyanis nem rongyos néhány száz g

engőre ment a játék, mint Budapesten a ayka Margit perében, hanem számos, nagyon számos millióra, amelyek kiadásánál a vállalat égyáltalán nem volt olyan nehézkezü, mint ebben a bagatel jellegű kis lakásperben. Ott nagyon is könnyen röppentek a százezrek akár a cionista nemzeti alap, akár pedig a horogkeresztes pártkassza felé és nagyon könnyen számoltak el ötmilliós biztositásnál három milliót megközelítő összeget jutalékra. A vállalat vezetőinek volt szivük bőkezűen gondoskodni önmagukról és mindazokról, akiknek barátsága fontosnak látszott akár az üzletek előmozdítása, akár pedig az üzelmek fedezése szempontjából. A fönixmadár ezúttal rácáfolt mitologiaí hírére. Nem saját vérével táplálta fiait, hanem ellenkezőleg kiszívta azok vérét, akik szárnyai alatt reméltek oltalmat és biztonságot. A Phönix esete felkavarta a biztosítók kérdését nemcsak Ausztriában, hanem nálunk, Csehországban, Lengyelországban, Jugoszláviában és mindazokban az országokban, amelyek fölé ez a jeles madár áldóan terjesztette ki szárnyait. Mindenki, aki bárminő biztosítási kötvény tulajdonosának érezte magát, bizonyára megrezzent arra a gondolatra, hogy ugyanez vele is megtörténhetik. Mindenki, aki mint ügyfél szembekerült már valamely biztosító vállalattal, hirtelen maga előtt láthatta a sima beszédű és jó svádáju ügynököt, aki nagyobb tekintély kedvéért legalább is fővezérügynök címet visel, újra átérezhette a türelmetlen noszogatást, hogy no most, csak ezt a kis cédulát tessék aláírni, azután megkapta a tekintélyes külsejű kötvényt a tömérdek apró betűvel, amely megannyi kivételt jelent a biztosítás általános érvénye alól és rendszerint nem a biztosítottnak, hanem a biztosilónak az érdekét szolgálja. Egyik-másik újságolvasó előtt talán még felidéződtek azok az esetek is, mikor a biztosító nem fizetett, mert túlértékeltnek találta a házat, amelynek biztosítási összegét az ő becslőjének adatfelvétele alapján fizette a biztosított. A „fél" borzongva eszmélt saját kicsinységének és elhagyatottságának tudatára a hatalmas vállalattal szemben, amely kisemberek befizetéseiből halomra gyűjti a Péntek, 1936 május 8. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 114. sz. tLÖFIZEltS , Havonta Helyben 3.ZO Tldtken és Budapesten 3.00, tcUUttldttn 6.40 pengő, — Egyei «zAm arn heiköznap ÍO, vnsar- és Ünnepnap 10 "H. Hlrde'é»ek leivélele tarlta «crlnl. Megje. c-ik nétio Kivételével naponta regqel, milliókat, ellenben perre hagyja menni a követeléseket, mert tudja, hogy a kisembernek sürgős a pénz, ő pedig várhat az ítéletig, vagy egyezségig, amely külön hasznot biztosit számára. A Phönix esete döbbenetesen világított rá az úgynevezett felügyeleti hatóságok ellenőrzésének tökéletes illuzórius voltára is. A többi biztosítókkal együtt a Phönixnek volt felügyelő hatósága valamennyi országban. És kiderült, hogy mindezek a felügyelő hatóságok nem érnek egy hajító fát. Bebizonyosodott, hogy míg a legkomolyabb ábrázattal képesek belekapaszkodni egy ideiglenes napidíjas alkalmazásába és akták és iktatószámok útvesztőjén át képesek nyomozni olyan körülmények után, hogy miért fűtöttek el egyik esztendőben öt mázsával több szenet, mint a másikban, addig a milliók tökéletesen kisiklanak az ellenőrzésük alól és a fejlett könyveléstechnika segítségével szinte szemük láttára lehet a legnagyobb értékeket átsíbolni egyik országból a másikba. Ez történik mindegyik országban. Nem csoda, ha szinte a keserű humor legkeserűbb fajtája buggyan ki a pórul járt biztosítottból, mikor valamennyi hivatalos kommünikében, amit Prágában, Belgrádban, Varsóban, vagy másutt kiadtak, azt olvassa, hogy a cseh, szerb, lengyel, vagy más felügyele hatóság különb volt a többinél és az oltalrne alá helyezett biztosítottak kevésbé fognak károsodni, mint a többiek. A biztosító vállalatoknak, amelyek most lázasan nyüzsögnek a pénzügyminisztereihivatalos helyiségei körül, a legsajátabb üzleti érdekük parancsolná, hogy mindenütt, ahol a Phönix biztosítottjai abban a veszedelemben forognak, hogy elvesztik befizetett járulékaikat, ők ajánlják fel a kormányoknak a szanálásban való legerősebb részvételt, Egyszer kaptak ők nálunk is, másutt is nemzeti ajándékot, amely felmentette őket kötelezettségeik teljesítése alól. A közönség csak azért nem rettent el a biztosítás minden fajától, mert ugy vélte, hogy ilyen veszteség csak egyszer érheti, de többször nem. A bizalomnak másodszori ily nagy megrenditését azonban a biztosítók már nem birnák el. A madár-kollégák segítsenek a Dayka fönixmadarán, mert ami vele történik, ők fogják' mepbánni. fl demokráciát és a titkos választójogot sürgették a költségvetési vita csütörtöki szónokai Budapest, május 7. A képviselőház csütörtöki ülését délután 4 órakor nyitotta meg Korn i s s Gyula alelnök. Líchtenstein László volt az első felszólaló. A költségvetést elfogadja, mert az általános gazdasági viszonyok hatása alatt a takarékosság jegyében van összeállítva a körülmények figyelembevételével. A kapitalizmus tulhajtásai ellen intézkedéseket kér Makray szerette volna, hogyha a költségvetés, szélesebb távlatot nyújtó koncepció magaslatáig emelkedett volna. A belpolitikáról szólva, hangsúlyozta, hogy a nemzet életét a jog, igazság és a szeretet szellemében kell átszervezni. Külpolitikai szempontból fenn kell tartani a nemzet történelmi hivatásának gondolatát és meg kell őrizni Szent István birodalmának integrációját. Szociálpolitikáról beszélt ezután és hangsúlyozta, hogy meg kell oldani az égetően sürgős szociális problémákat a kereszténv szolidaritás szellemében. A családvédelem kérdéséről szólva, a polgári házasság reformját és a válások megszigorítását sürgette. Hosszasan beszélt ezután a restauráció kérdéséről. A kérdést nem akarja pártkeretek közé szorítani. A magyarság sorsa elválaszthatatlan a Duna-medence népeinek sorsától. Ennek a területnek politikai törvényszerűsége az, hogv a centrális fekvésű magvarság nagy hatalmat alkosson itt az európai egyensúly érdekében. A magyarság történelmi hivatását a Duna-medencében pompásan tel ¡esitette. Ezt a gondolatot fejezi ki a legitimizmus. Az Ausztriával történő konföderáció helves volna. A mai Ausztria nem jelent veszedelmet a magvai- nép szuverenitása számára — mondotta ezután. Gazdasási okokból is rendkívül hasznos volna a konföderáció Magyarország számára. Ha minden eszközzel a revíziót kell szolgnlni. ilyen eszköz a legitimizmus. Lakatos Gyula kijelentette, hogy nem ért egvet azzal, amit Makrai a restaurációról mondott. — Ezen a földön mindnyájan otthon vagyunk, de nem a restauráció kérdéséről, hanem a magyar királyság kérdéséről akarunk beszélni — mondotta. Ez a kettő nem okvetlenül zárja ki egymást, de ezt a kérdést olyan időben akarja megoldani, amidőn azt a magyar érdekek és magyar szempontok megkövetelik. Lakatos Gyula arról beszélt ezután, hogy az autarchiával szemben csak autarchikus eszközökkel lehet védekezni. Matolcsy Mátyás a közoktatási tárcát tartja a legfontosabbnak. A népoktatás még mindig siralmas helyzetben van. Figyelmeztetett arra. hogy Magyarországot nemcsak a szlávok duzzasztó ereje fenyegeti, hanem a germán expansio is. Nem a hitlerizmust támad ja de felidézi azt a veszedelmet, amely a kereskedelmi politikánkban rejlik. Az Anschluss esetén, amelynek veszedelmével angol politikai körök is számolnak, kivitelűnk 45—50 százaléka fog német kézre kerülni. Ezzel olvan gazdasási fegyvert kap Németország, amcllvel bármely órában térdre kényszeríthet bennünket. Németország ennek a gazdasági fegyvernek a birtokában. ha faji törekvéseivel Ausztriát felszámolja és ecészen biztos, hogy meg fogja tenni, nálunk is érvényesíteni fogja faji törekvéseit. Nem kétséges, hogy a Duna völgyében a német és a jugoszláv törekvések harapófogójába kerültünk és ha ettől menekülni akarunk, egyedüli lehetőség a radikális földreform, mert csak ez mentheti meg a magyar földet a magyarság szán-ára. Malolcsv beszédét azzal fejezte be. hogv Erdélyben és a Felvidéken a magyarság célt tévf szive holvon ff és ne várjuk, liogv Magyarország felé fordítsa tekintetét, amíg itt a demokratikus n'n'>on álló társadalom fel nem épül. Mivel a költségvetésben nem ez a szellem nyilvánul meg. azt nem fogadia el. Csizmadia András annak a nézetvnek adoU kifejezést, hogv a Házban mind-"1 i óhaitia a radikális földreformot és így kevesli a földbirtokreformra fordítandó összeget. Kér-