Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)
1936-05-07 / 113. szám
DRMAGYARORSZAG BPBMMBBBBMBUIIIBHMMBWWMW!JII'BJÜIIIÜJ ""MUlii '. 'B-IHjhi JI . m»11 HÍUUUH iPM1 r~~iniTllllMllTITTBfrraBM>"T^ Csüíöríöh, 1936 május 7. %SZ!£ÄÄS3ÜS2ÄÄ 22.I. em. TelelőmZ3-33..Klndóh'volal, ' * 64o nennö — Eryei tzAro ua h«lk«» kBlcBnkönyvtór é, legjlrod«: Aracll Ar« ÍO ílllér 10. vl^r- é. Ünnepnap »• «"U Hírucea «. Telelőn! 13>OO..Nyomda: Löw belétek 'elvétele tarUA szerlni. Megle. LIpöt ucca ÍO. Telefont 13-0«. - TAvlratl XII- éVÍOlVam 113. SZ. -nik ;>et(ö Klvél-'ével naponta reggel, é* levélcím: Délmagyarortz&o. Sceaed -T » Élet és munka A város hatósága a szombati közgyűlés elé terjeszti a mult évi gazdálkodásának számadásait. Nincs arra "terünk, hogy a számok rengetegéből minden érdekesebb, vagy tanulságosabb tételt kiemeljünk. Vannak azonban a zárszámadásnak olyan adatai, melyekhez messzemenő következtetéseket lehet és kell is fűzni. Az elmúlt év folyamán a város polgársága pótadó cimén mintegy 900.000 pengőt fizetett, alkalmazotti kereseti adóban 340.000 pengőt rótt le s ezen a cimen fennálló hátralékaiból 60.000 pengőt törlesztett, az adóvégrehajtók késedelmi kamatban és végrehajtási dijban 70.000 pengőt hajtottak be tőle, borfogyasztási adóban 340.000 pengőt fizetett be, husfogyasztási adóban ennek az összegnek több mint felét s italmérési illetékben a város bevétele az elmúlt évben 65 ezer pengő volt. Az állami adók természetesen ebben az összeállításban nem szerepelnek, sem az egyenes, sem a közvetett adók, melyeket a város polgárságának ezenfelül s ezeket messze meghaladó összegekben kellett viselnie. Most csak azt keressük, hogy a várossal szemben milyen összegekkel állt helyt a város polgársága. S amikor ezeket az összegeket elvonultatjuk a szemünk előtt, azt kell megállapítanunk, hogy a város polgársága példátadó hűséggel tett' eleget kötelességeinek városával szemben; Az 1935-ös év a katasztrófák éve volt. Fagy, szárazság és jégverés pusztította a határt, az élet puszta fenntartása súlyos terhet jelentett minden munkáskéz számára. A várossal szemben támasztott szociális igények egyre nőttek s minden fillér, amit a város szociális büdzséjét emelni kénytelen, az élet megnehezedését, a problémák megsulyosodását, a munka és kenyérkereset elterméketlenülését mutatja. A város polgársága hősi erőfeszítéssel tett eleget polgári kötelességeinek s tette lehetővé városi közületének életét. Ha a város polgársága csak annyit tett volna, hogy az összeomlástól megóvja a városi önkormányzatát, már akkor is nagy tettet hajtott volna végre. A város polgársága azonban ennél sokkal többet tett, áldozatkészségének visszhangos bizonyságaként többet tett a puszta élet fenntartásánál s jelentékeny összeget költött részben beruházásra, részben pedig arra, hogy a meglevő értékeket a pusztulástól megóvja. Van egy tétel, amivel külön szeretnénk foglalkozni. A város forgalmiadórészesedése az elmúlt évben 380.000 pengőt tett ki. Ezt az adót a város kereskedői és iparosai juttatták a városnak. S azt kell mondanunk: 1 e a kalapot a város kereskedői és iparosai előtt, akik ezekben a szörnyű időkben, amikor a gazdasági élet halálos betegségévé vált a vészes vérszegénység, amikor a rossz termés s a viszonylag alacsony terményárak a mezőgazdasági lakosság vásárlóképességét majdnem '— zérusra redukálták, mégis közvetve ilyen bevételt tudtak juttatni a városnak. Elhangzott a napokban a szegedi kereskedők egy csoportjára az a kifejezés, hogy „megregulázhatják keresetüket". Ez az adóbevételi tétel egymagában harcol c.z ellen a felfogás ellen, amelyik, — elismerjük, nem Szegeden, — a szegedi kereskedők megregulázását indokoltnak, vagy megengedhetőnek tekinti. Ha a kormányhatalom a szegedi kereskedők tisztes munkájának értékes eredményeiből folyó becsületes keresményét megregulázhatja, a városi zárszámadás bevételi tételein fog nyomban a megregulázásnak káros következménye megmutatkozni. A városnak az az érdeke, hogy tisztes polgári foglalkozásukat minél szabadabban, minél eredményesebben és minél gyümölcsözőbben foliytaithas6ák. Csak gazdag polgároknak lehet gazdag városa. Ha azt akarjuk, hogy ez a város eleget tudjon tenni a népjólét, a kultura, a városiasság minden jogos igényének, akkor keresővé kell tenni polgárait, gazdaggá polgárságát, munkásokká a munkanélkülieket, virágzóvá kell tenni a gazdasági életet mindenki számára. Megregulázással még soha nem haladt emberi társadalom sem az elégedettség, sem a gazdagság felé. A város kereskedelme és ipara megérdelmi azt a támogatást, amit munkássága, tevékenységének gazdasági értéke harcol ki számára. Minden zavaró momentum, minden nyugtalanító körülmény a polgári munka eredményességét csökkenti s egyben csökkenti a város bevételeit s a városi feladatok megoldásának lehetőségét is. A holt betűkből könnyen lesznek eleven tarulságok, ha figyelő szem s elmélyülő értelem veszi őket vizsgálata alá. A város békéje, a polgári munka zavartalansága igy kerü: összefüggésbe a város zárszámadásával. Aki az élet és a munka békességéért és biztonságáért harcol, az ma a legjobb gazdasági politikáját folytatja. Ez a város nem a kereskedők városa, nem az iparosoké, nem a mezőgazdaságba." élőké és nem a tisztviselőké, ez a város az egész polgárság városa. Arra van hát szükség, hogy minden dolgozó polgár megtalálja benne azt a szeretetet és támogatást, ami nélkül ezekben a nehéz időkben sem élni, sem munkálkodni, sem közterhek súlyát viselni nem lehet. Költségvetési vita éjfélig rövid interpellációs fináléval Shvoy Kálmán beszéde a beruházásokról, a belső rendről, a vidéki sajtóról, a tanyai közegészségügyről és a paprikakérdésről Ellenzéki felszólalások a demokráciáról és a titkos választójogról Budapest, május 6. A képviselőház szerdai ulese délután egynegyed 5-kor kezdődött. Az alelnök bejelentette, hogy a tegnapi viharos ules végén Peyer Károly beszéde alatt egyes képviselőket a folytonos közbeszólás és a tanácskozás állandó zavarása miatt rendreutasított. Az állandó nagy zajban nem hallotta, hogv Peyer Károlv és a közbeszólók miiven kifejezéseket használtak. Az ülés után a gvors'rói jegyzetekből nagy sajnálattal állapította meg, hogy Peyer Károly, Raíniss Ferenc. Gvőrki Imre és Propper Sándor nemcsak n Ház méltóságát, hanem a képviselőtársaikat is súlyosan megsértették és ezért utólag Pevert, Győrkit és Proppert rendreutasítia. Egyidejüleg javasolja, hogy a Ház Peyert. Rainisst, Esztergályost és Proppert a mentelmi bizottsághoz utasítsa. A Ház az elnök javaslatát elfogadta. ezután folytatták a költségvetés vitáját. Buch inger Manó azzal kezdte beszédét, hogy a kormány semmit sem valósított meg azokból az Ígéretekből, amelyeket a kormánvra való jutáskor tett. Külpolitikánk hamis vágányokon haladt (Ellenmondások a kormnnvpárton). Ezután azt fejtegette, hogy a mostani képviselőház összetételénél fogva sem alkalmas a icformok végrehajtására. A kormánv vagy lmzza a titkos választójogot, vagy mondjon lé. Demokratikus irányt kell követni. A római tárgyalásokon létrejött uj államcsoport nem mondható szerencsésnek. A külnolitíkai érdekek is a demokratikus átorieutálódást követelik meg. Vz európai békét jobban tud iák bizlosifani a demokráciák, mint a fasisztaállamok tulfiitött nacionalizmusa. A költségvetést nem fogadta el. Farkas Elemér az adórendszer reform ját cs a progresszív adó bevezetését sürgette, ö is csökkentendőnek tartja a deficitet és ezek fedezését a szelvénvadó, a jutalékadó és a kamatadó révén véli elérni. Az osztrák-magyar szerződésből is az osztrákok húztak nagyobb hasznot. A hármas egyezménv szerinte csak nkkor fog eredménnyel járni, ha napról-napra jobban közeledünk az osztrák—olasz—oiagvar vámunió gondolatához. Gratz Gusztáv volt a következő felszólaló. Kijelentette, hogy mivel a kormány politikáját nem tudja magáévá tenni, a költségvetést nem fogadja el. Aki nem kiván reviziót, az vagy hazug, vagy hazafiatlan. De mig meg nem érik a kérdés, igyekezzünk megtalálni azokat az eszközöket, amelyek a napi feladatok megoldásához szükségesek. Magyarország bátran vágott neki annak az útnak, amely a külföldi államok támogatásának megszerzésén keresztül akarta a békés revizió megoldását előbbre vinni. Kiemelte ezután, hogy a Franciaországgal való jóviszonyra a legnagyobb gondot kell fordítani. Szükségesnek tartja ezenkívül az angol politikának részünkre való megnyerését, valamint a szomszédállamokkal való viszony javulását is. Foglalkozott azokkal a hírekkel, amelyek diktatúráról beszélnek. Az egypártrendszer megszüntetését a titkos választójog bevezetésével és a választási szabadsággal lehet eléini. Vitéz dr. Shvoy Káiman szólalt fel ezután. Azzal kezdte beszédét, hogy a kormány programjában és a kormányzó beszédében az is benne van, hogy Franciaországgal és Angliával jó viszonyt kell teremteni. Mindannyian érezzük — folytatta —, sohasem Magyarországon műit, hogy a kisantant államok és Magyarország között nem volt jobl és elfogadhatóbb helyzet. Beszéde további során kifogásolta, hogv í Bethlen-kormány költségvetésében mutatkozi" nagy feleslegek ellenére csak aránytalan ki' összegű beruházásokat valósított meg. Bethlen többször ellentmondott az ellen zék felé fordulva. Shvoy ezután felsorolta, hogy évenkin1